Hirdetés

Túlnyomás az erekben - A magas vérnyomás és kezelése

A stressz és az egészségtelen életmód miatt egyre több fiatalnál jelentkezik kiugró vagy ingadozó vérnyomás - nem kell tehát eltelnie 50-60 évnek ahhoz, hogy vérnyomáscsökkentők szedésére szoruljon valaki. Elég keményen hangzik, ha valakit már 30-40 éves korában életfogytig tartó gyógyszerszedésre "ítél" az orvos. Vajon van-e más út is, tehetünk-e valamit azért, hogy ne szoruljunk mindenképp gyógyszerszedésre?

hipertónia |

Ideál - Reforméletmód magazin 2003 ;15(5):44-45   Celsus Kft. | Lakosi, G.

A magas vérnyomás (hipertónia) egyike a leggyakoribb betegségeknek; a becslések szerint ma Magyarországon a felnőtt lakosság 20-25%-át érinti. Ez azt jelenti, hogy hazánkban minden negyedik ember szenved magasvérnyomás-betegségben.

MIKOR BESZÉLÜNK MAGAS VÉRNYOMÁSRÓL?

A 120/80 Hgmm-t nem meghaladó vérnyomásértékeknél optimális a vérnyomás. Kóros vérnyomásértéknek a 140/90 Hgmm-t meghaladó értéket tekintjük. Ha az orvos ismételten, legalább három alkalommal ilyen, vagy ezt meghaladó vérnyomásértéket mér, hipertóniabetegségről beszélünk. A vérnyomásmérések között legalább 1 hétnek kell eltelnie, és mindig nyugalomban kell történniük.

MI AZ OKA A MAGAS VÉRNYOMÁSNAK?

Az esetek döntő többségében a hipertóniabetegség önálló kórkép, nem más betegség következménye. A betegek kb. 10%-ában valamilyen más betegség következményeképpen alakul ki a magas vérnyomás, mint például a vese érrendszerének rendellenességei, hormonális vagy mellékvese-elváltozások.

MILYEN TÜNETEI VANNAK?

A magas vérnyomás az esetek többségében nem jár tünetekkel, ami nehezíti a betegség felderítését. Az esetlegesen jelentkező panaszok sem csak a hipertóniára jellemzőek, lehetnek más betegségek kísérőtünetei is. Leggyakoribb panasz a fejfájás, mely általában a tarkótájon jelentkezik, és a vérnyomás normalizálódásával többnyire meg is szűnik. További lehetséges panaszok a tartós szívtáji nyomásérzés, időnkénti heves szívdobogásérzet, szédülés, rossz közérzet. Ezek a panaszok figyelemfelkeltőek lehetnek, azonban a hipertónia felderítése csak az ismételt vérnyomásmérések alapján történhet. Ezt követően kerül sor az általános orvosi vizsgálat mellett laboratóriumi és más vizsgálatokra (pl. szemészeti vizsgálat, ultrahang- és más képalkotó vizsgálatok) a magasvérnyomás-betegség egyéb kockázati tényezőinek, a lehetséges szövődmények, illetve gyanú esetén a hipertónia okának felderítése érdekében.

HOGYAN KEZELHETŐ A MAGAS VÉRNYOMÁS?

A kezelés formájáról a mért vérnyomásértékek, az esetleges szövődmények és rizikótényezők, valamint a társbetegségek (pl. cukorbetegség, magas vérzsírértékek) alapján az orvos dönt. A kezelés első lépése általában az egyénre szabott étrendi és életmódbeli változtatások bevezetése, amelynek hatására számos esetben (főként határérték- és enyhe hipertóniában) a vérnyomás a normál tartományba kerül vissza. Ha azonban a vérnyomás nem, vagy nem kellő mértékben csökken, illetve bármely olyan esetben, amikor az orvos úgy ítéli meg, a diétás- és életmódbeli változtatások mellett gyógyszeres kezelésre lehet szükség, életmód-változtatással a magasvérnyomás-betegség szövődményeinek kockázata jelentősen mérsékelhető és a gyógyszerek adagja is csökkenthető.

FIGYELEM! A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése nem kúraszerűen történik, hanem hosszú távra szól, az optimális vérnyomás eléréséhez és megtartásához általában a betegeknek életük végéig kell szedniük a gyógyszereket az orvos által felírt adagban.

HOGYAN VÁLTOZTASSUNK ÉLETMÓDUNKON?

Túlsúllyal rendelkezők számára az első és talán legfontosabb feladat a testsúlycsökkentés. Arról, hogy valaki milyen súlyfelesleggel rendelkezik, a testtömegindex (BMI = body mass index) nyújt felvilágosítást. Ha az eredmény 25 és 30 közé esik, túlsúlyról beszélünk, az e fölötti értéknél elhízásról van szó.

FONTOS! Mivel az elfogyasztott sómennyiség és a vérnyomás között bizonyítottan szoros összefüggés mutatkozik, mindenképpen törekedni kell a sóbevitel megszorítására! Hipertóniabetegség esetén a napi sófogyasztás 4-6 gramm között legyen! A sóbevitel csökkentését elérhetjük úgy, ha főzéskor kevesebb sót használunk, és az ételek ízét szárított és friss fűszernövények (pl. tárkony, bazsalikom, kakukkfű, vöröshagyma, fokhagyma, petrezselyem, kapor, lestyán, szerecsendió, kakukkfű, vasfű) segítségével tesszük élvezetessé. Kerüljük a magas nátriumtartalmú élelmiszerek fogyasztását, ilyenek például a húskészítmények többsége, a sajtok, konzervek, zacskós levesek! Jelentősen mérsékelhetjük sófogyasztásunkat, ha tartózkodunk az elkészített ételek utánsózásától, illetve csökkentett nátriumtartalmú sót használunk.

DIÉTÁS TANÁCSOK

A táplálékból felvett energia kb. fele (50-55%) szénhidrátokból, 15-20%-a fehérjékből, 30%-a zsírokból álljon.

Az étrend zsírtartalma a diéta sarkalatos kérdése. A napi összes energiamennyiség 30%-át zsírokból ajánlott fedezni. Fontos azonban tudni, hogy a telített zsírsavakban gazdag állati eredetű zsírok a vérzsírok (koleszterin, triglicerid) szintjét emelik, és az érfalakra lerakódva az érelmeszesedés folyamatát gyorsítják. Ezért a táplálkozás során érdemes a növényi, telítetlen zsírsavakat előnyben részesíteni.

TIPP: az étkezési zsír helyett használjunk étolajat, olívaolajat, a vajat helyettesíthetjük "light" margarinokkal, míg a saláták elkészítésekor részesítsük előnyben a hidegen sajtolt olajokat (kukoricacsíra-, szója-, tökmag-, mogyoróolaj). Főzéskor gondosan válogassuk össze a nyersanyagokat, a zsírdús élelmiszerek helyett inkább sovány húsok (csirke, pulyka), sovány felvágottak, csökkentett zsírtartalmú tejtermékek kerüljenek az asztalra!

TIPP: megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal is csökkenthetjük ételeink zsírtartalmát: a zsírban sütés helyett ajánlott a párolás, a főzés, az alufólia és a sütőzacskó használata.

A bevitt táplálék ajánlott fehérjetartalma az összes energia 20%-a. Az étrendet úgy érdemes összeállítani, hogy fele-fele arányban tartalmazzon növényi és állati eredetű fehérjét. Az állati eredetű fehérjék közül főként az alacsony zsírtartalmúak ajánlottak (pl. baromfi, halfélék, a tejtermékek közül a kefir, joghurt, 0%-os gyümölcsös joghurt, sovány sajtok, félzsíros túró, csökkentett zsírtartalmú tej).

A szénhidrátok teszik ki az összes elfogyasztott tápanyag 50-55%-át. A túlsúllyal rendelkező, fogyni vágyó, magas vérnyomásban szenvedő betegeknek kerülniük kell a gyorsan felszívódó, direkt szénhidrátokat, így nem javasoltak a cukor, édességek, cukrászati termékek, üdítőitalok, édes befőttek, magas cukortartalmú gyümölcsök, pl. banán, szőlő.

TIPP: az étrend gerincét képezzék a zöldségek, hiszen ezek szinte korlátozás nélkül fogyaszthatóak. A lisztből készült pékáru helyett válaszszunk teljes kiőrlésű gabonafélékből készült termékeket, mivel jóval kevesebb kalóriát tartalmaznak, és magas rosttartalmuk miatt a bélműködésre is kedvező hatásúak. Az ételek édesítésére cukor helyett a fogyókúrázók használjanak energiamentes mesterséges édesítőszereket.

MIT LEHET MÉG TENNI?

  • Végezzen rendszeres testmozgást, ha teheti, tartózkodjon minél többet friss levegőn!
  • Mérsékelje, illetve hagyjon fel a dohányzással és a rendszeres alkoholfogyasztással!
  • Időnként - orvosi felügyelet mellett - iktasson be salaktalanító napokat vagy hosszabb lékúrát!
  • Ügyeljen szervezete megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátottságára! Javasolt a magnézium, Q10-vitamin kúraszerű használata is.
  • A magas vérnyomás kezelésében hatásosak a cink és a szelén, ill. a gyógynövények közül a fagyöngy, a fokhagyma és a galagonya.
  • Ha túl feszült, kimerült, végezzen izomlazító gyakorlatokat, vegyen langyos fürdőt relaxáló hatású illóolajokkal (pl. levendula, citromfű, gerániumolaj)!
  • Mindennap végezzen hideg vizes váltott zuhanyt.

FONTOS A RENDSZERES KONTROLL!

Egészségeseknek, akiknél a korábbi mérések során a vérnyomás normális volt, egy-két évente érdemes megméretni a vérnyomását. Ha magasabb értéket mértünk, ennél gyakoribb ellenőrzésre van szükség. A magas vérnyomás kezelése során az orvos javaslatára akár hetente is sor kerülhet a vérnyomásmérésre.

TIPP: hipertóniás betegnek érdemes beszerezni otthonra is félautomata-automata vérnyomásmérő készüléket, így naponta többször is lehetőség van nyomon követni a vérnyomás alakulását. Az értékeket ajánlott vérnyomásnaplóban rögzíteni, ami nagyon hasznos információ a kezelőorvos számára. Lehetőség van 24 órás ambuláns vérnyomás-monitirozásra is. Ilyenkor az erre kifejlesztett készülék előre beállított időpontokban végzi el a mérést, az értékeket pedig memóriájában rögzíti. A mérés befejeztével az adatok számítógépen rögzíthetők és feldolgozhatók.

dr. Lakosi Gabriella

JÓ TUDNI!

A magas vérnyomás kockázatát növeli

  • a nagyobb súlyfelesleg, elhízás
  • dohányzás (a magas vérnyomás szövődményeinek kockázatát a dohányzás megsokszorozza)
  • túlzott mértékű alkoholfogyasztás
  • stressz
  • mozgásszegény életmód
  • magas vérzsírszint (koleszterin, triglicerid)
  • mértéken felüli sófogyasztás
  • genetikai hajlam

VESZÉLYES INGADOZÁS

A nem, vagy nem kielégítően kezelt magas vérnyomás elsősorban az ereket károsítja, főként a szív, az agy, a vese és a szem érrendszerre érintett. Ennek következtében többszörösére növekszik a szívizominfarktus, az agyiér-katasztrófák ("agyvérzés"), a vesebetegségek, a látásromlással járó szembetegségek kockázata.

TUDTA?

Hogy vannak olyanok, akiknél az otthoni vérnyomásméréskor a kapott értékek mindig megfelelnek a normál vérnyomásnak, azonban az orvosi rendelőben vérnyomásuk a határérték, vagy az enyhe hipertóniatartományba esik? Ezt a jelenséget "fehérköpeny-hipertóniának" nevezték el. Ennek oka sokféle lehet, például fokozott lelki feszültség, izgalom, szorongás a vérnyomásmérés eredménye miatt, hosszú várakozási idő a zsúfolt orvosi váróban. Ez önmagában nem jelent magasvérnyomás-betegséget, azonban az ez irányú kutatások felhívják a figyelmet, hogy az esetek jelentős részében a későbbiek folyamán hipertónia alakul ki, ezért ezeknek a betegeknek gyakrabban kell vérnyomásukat ellenőrizni.

hipertónia

2003-04-30 22:50:33

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop