Hirdetés
Új erek a zsírszövetből kiszívott őssejtekből
Amerikai kutatók forradalmian új technikája lehetővé teheti olyan ér kialakítását a beteg saját szövetéből, amely alkalmas lehet beteg érszakasz helyettesítésére koszorúér-szűkület esetén.
A szűkült érszakasz pótlására mind gyakrabban használják az eleve ott lévő mellkasi ereket, de legtöbbször szükség van a beteg olyan máshonnan kivett, saját ereire is, amelyek alkalmasak a beteg szakasz áthidalására, mint valami párhuzamos, kerülőút az elzárt főútvonal helyettesítésére. Az ilyen műtétek esetében a páciensek egyharmadában nem talál a szívsebész olyan eret, amely ép és alkalmas a beteg érszakasz helyettesítésére.
Matthias U. Nollert és munkacsoportjának az Amerikai Szív Szövetség alapkutatással foglalkozó kongresszusán ismertette kutatásának eredményeit. A munkacsoport vezetője kiemelte, hogy az Egyesült Államokban évente átlag százezer koszorú-érbetegség kezelésére végzett műtétre van szükség.
Laboratóriumban elvileg már lehetséges a csontvelőből származó őssejtekből új erek növesztése, de a szívinfarktus után műtétre váró betegek legtöbbször nincsenek olyan állapotban, hogy elviseljék a csontvelő beavatkozást. A most bemutatott új technika lényege, hogy a beteg zsírszövetéből szívnak ki őssejteket, majd a páciens 3-4 hétig vár, amíg elkészülnek a beültetésre alkalmas új erei.
A zsírszövetből nyert őssejteket simaizom sejtekké alakítják, majd kiterítik ezeket egy méhlepényből származó lemezre. Megfelelő előkészítés után ez a lemez igen vékony, mintegy ötven mikrométer, de erős. Bőrátültetés vagy szemészeti kezelés céljára az illetékes hivatal már korábban engedélyezte használatát.
A laboratóriumban a sejtekkel benőtt lemezt néhány milliméteres átmérőjű csövekké alakítják, és még 3-4 hétig hagyják szaporodni az őssejteket, hogy a csövecskék erekké alakuljanak.
Nollert professzor hangsúlyozta, hogy jelenleg ezek a mesterségesen kifejlesztett erek még nem olyanok, hogy csak leemelik őket a polcról, és máris beültethetők. "Ez olyannak tűnik, hogy klinikailag alkalmas lesz, de még nem elég erős és nem tudjuk, hogy a kémiai hatásokra ugyanúgy reagál-e, mint a természetes erek."
A laboratóriumban most végigvizsgálják, hogy a műerek megbízhatóan ellenállnak-e a változó vérnyomásnak és megfelelnek-e a szervezetben bekövetkező változásoknak.
Matthias U. Nollert és munkacsoportjának az Amerikai Szív Szövetség alapkutatással foglalkozó kongresszusán ismertette kutatásának eredményeit. A munkacsoport vezetője kiemelte, hogy az Egyesült Államokban évente átlag százezer koszorú-érbetegség kezelésére végzett műtétre van szükség.
Laboratóriumban elvileg már lehetséges a csontvelőből származó őssejtekből új erek növesztése, de a szívinfarktus után műtétre váró betegek legtöbbször nincsenek olyan állapotban, hogy elviseljék a csontvelő beavatkozást. A most bemutatott új technika lényege, hogy a beteg zsírszövetéből szívnak ki őssejteket, majd a páciens 3-4 hétig vár, amíg elkészülnek a beültetésre alkalmas új erei.
A zsírszövetből nyert őssejteket simaizom sejtekké alakítják, majd kiterítik ezeket egy méhlepényből származó lemezre. Megfelelő előkészítés után ez a lemez igen vékony, mintegy ötven mikrométer, de erős. Bőrátültetés vagy szemészeti kezelés céljára az illetékes hivatal már korábban engedélyezte használatát.
A laboratóriumban a sejtekkel benőtt lemezt néhány milliméteres átmérőjű csövekké alakítják, és még 3-4 hétig hagyják szaporodni az őssejteket, hogy a csövecskék erekké alakuljanak.
Nollert professzor hangsúlyozta, hogy jelenleg ezek a mesterségesen kifejlesztett erek még nem olyanok, hogy csak leemelik őket a polcról, és máris beültethetők. "Ez olyannak tűnik, hogy klinikailag alkalmas lesz, de még nem elég erős és nem tudjuk, hogy a kémiai hatásokra ugyanúgy reagál-e, mint a természetes erek."
A laboratóriumban most végigvizsgálják, hogy a műerek megbízhatóan ellenállnak-e a változó vérnyomásnak és megfelelnek-e a szervezetben bekövetkező változásoknak.
2012-08-06 08:33:02