Érsebészeti megbetegedések

Gyakran, sokféle betegséggel kapcsolatban nehéz kérdés, hogy mikor forduljunk orvoshoz. Mi az, ami "házi praktikákkal" ideig-óráig otthon tünetileg kezelhető, és mikor kell azonnal, akár éjszaka is sürgős orvosi segítséghez folyamodni. Nincs ez másként az érsebészeti megbetegedések esetén sem.

Az embólia

Az artériák sürgős érsebészeti beavatkozást követő leggyakoribb megbetegedése az általában szívbetegeken ép érrendszer mellett kialakuló embólia, vagyis vérrögelsodródás.

Az elszabaduló vérrög valamelyik érszakaszban, általában az erek oszlásánál elakad, elzárva a keringést, súlyos fájdalmat, a végtag elsápadását, hűvösségét, érzés- és mozgászavarát okozza. Itt valóban nagyon fontos az idő, minél előbb távolítjuk el az embolust, szüntetjük meg a keringési zavart (embolectomia), annál gyorsabb és maradéktalanabb a gyógyulás. A beavatkozás az ér feltárását követően ugyancsak ballonkatéteres módszerrel történik, többnyire helyi érzéstelenítésben is elvégezhető. Feltétlenül kívánatos, hogy a tünetek kezdetétől 4-6 órán belül megtörténjen, mert az elkésve végzett beavatkozás után több szövődmény léphet fel. A műtét viszonylag egyszerű és gyors, a várható nyereség nagyon nagy, adott esetben egy egész végtag lehet.

Artériás trombózis

Nem ilyen egyszerű a helyzet az érszűkületes betegek gyors állapotromlását okozó kórkép, a heveny artériás trombózis esetén. A tünetek hasonlóak, mint embolizáció esetén, az elkülönítés azonban nagyon fontos, mert ebben az esetben az érfestés perdöntő jelentőségű, és csak ennek elvégzése után dönthetünk a kezelés módjáról. Azonnali gyógyszeres kezelést kezdünk a vérkeringés javítása, fájdalomcsillapítás, műtéti előkészítés céljából. Vérrögoldás történhet direkt a trombusba juttatott, azt feloldani képes gyógyszerrel. Végleges megoldás a helyreállító érműtét vagy az érszűkület ballonos tágítása. Az idő szerepe itt is rendkívül fontos. Tehát ha valaki tud érszűkületes betegségéről, hirtelen állapotromlás, nyugalmi fájdalom esetén azonnal forduljon érsebészhez, mivel az érintett végtag életképessége csak sürgősen megkezdett kezeléssel állítható helyre.

Az aneurizma

A verőérbetegségek másik megjelenési formája az artériák kóros kitágulását okozza. Az elváltozás neve: aneurizma, mely sokáig tünetmentes lehet, később szövődményeket okozva hívja fel magára a figyelmet. Ritkább az alsó végtagon, ahol embolizálhatja az alsó érszakaszokat vagy trombózist okozhat.

Gyakoribb a főverőéren, az aortán. Egy ideig időzített bombaként, tünetmentesen, kevés hasi, deréktáji fájdalmat okozva "ketyeg" a beteg hasában, majd egy bizonyos méretet elérve megreped, hatalmas vérzést okozva életveszélybe sodorja viselőjét. Időben történő felismerése hasi ultrahangvizsgálattal lehetséges, a megrepedt aneurysma tünetei nagyon jellegzetesek és súlyosak. A műtét nem tűr halasztást, a beteg érszakaszt a keringésből kiiktatjuk és műanyag érprotézisre cseréljük. Jelentős különbség van a választott időpontban elvégzett, illetve a sürgős műtét eredményessége között - természetesen az előbbi javára. Sokat javított az ilyen műtétre kerülő betegek túlélési esélyein az operáció során eltávolított saját vér visszaadását megoldó készülék.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy bár a lehetőség adott, hogy a sürgős esetekben szükséges beavatkozást bármikor elvégezzük, törekedni kell azonban arra, hogy a szövődmények kialakulását - pl. időben elvégzett visszérműtéttel vagy a felismert érszűkület megfelelő stádiumban végrehajtott helyreállításával, illetve a fenyegető verőértágulat megszüntetésével - megelőzzük. Ezzel elkerülhetők a sürgős műtéti szituációból adódó további kockázatok.

| Érbetegségek, Erek betegségei, Ér betegség, Érbetegség, Erek megbetegedései, Ér megbetegedés, érsebészet, sebészet
2002-07-18 12:32:10
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop