Az érelmeszesedés tünetei

Az arterioszklerózis - attól függően, hogy mely érterület szűkületét okozza - különböző szervek vérellátásának károsodása útján okoz tüneteket. Egyik leggyakoribb megjelenése a koszorúerek szűkülete; ennek következményeivel, az angina pectoris és a szívizomelhalás (infarktus) tünetcsoportja.

A főverőér (aorta) meszesedése általában enyhe tünetekkel jár, vagy tünetmentes lehet, ha a meszes felrakódások nem érintik a kiinduló erek szájadékát, tehát nem állnak az áramló vér útjába. Ez sem ártalmatlan elváltozás, mivel az aorta legbelső rétegének előrehaladó meszesedése talaján ennek a rétegnek a megrepedése a verőérben uralkodó magas nyomás miatt - a főverőér meszesedésének gyakoriságához képest viszonylag ritkán bekövetkező - tovahaladó leválást (ún. aortaszétválás",dissectio") okozhat, ami drámai tünetekkel, heves fájdalommal, vérnyomáseséssel és igen kedvezőtlen kórjóslattal jár.

Ha a meszes felrakódások az aortából kiinduló erek eredését érintik, akkor a szájadékok beszűkülése vérellátási zavarokat okozhat az agyi keringésben, szédülés, féloldali gyöngeség vagy akár az agyműködés komolyabb zavarai formájában. A főverőérből eredő négy nagy artéria látja el a fej, tehát az arc és az agy keringését. Ezek az artériák, vagyis a bal és jobb nyaki főverőér (arteria carotis), illetve a kisagyat ellátó két ér (arteria vertebralis) az agy alapján körkörösen össze van kötve, és így részleges keringési kiesés során képesek egymást helyettesíteni. Ha ez a helyettesítő funkció nem működik, illetve kimerül, súlyos agyi keringési zavarok jöhetnek létre, hirtelen kezdettel, drámai tünetekkel (féloldali bénulás).

Az agyműködés hirtelen, katasztrofálisan megromlik, ha az odavezető verőér elzáródik, vagy valamelyik elmeszesedett kis agyi ér megreped (agyvérzés). Ezt a két tünetcsoportot, az agyi keringés egyes agyrészekre vonatkozó hirtelen kiesését - az agyállomány következményes elhalásával -, valamint az agyvérzés okozta mechanikus agykárosodást együttesen a mindennapi életben gutaütésnek nevezik. (Az orvosi nyelvbe ez a kifejezés nem ment át, az angol "stroke" szóval foglaljuk össze a hirtelen agyi keringési katasztrófák e két fajtáját.)

Az agyi keringészavarok és a hirtelen agyi katasztrófák kezelése minden törekvésünk ellenére sem biztató, ezért a népegészségügyi tennivalók szempontjából az arterioszklerotikus érkárosodások megelőzése (magas vérnyomás és cukorbetegség kezelése! dohányzás kiiktatása!) biztat csupán széles körű eredménnyel, az egészségügyi statisztikában is remélhetően megjelenő javulással. A vese ereinek érelmeszesedés okozta szűkülete a vese működésének elégtelenségéhez vezethet.

Amennyiben e betegség kezelése során a gyógyszeres, illetve diétás lehetőségek kimerültek, a kórosan beszűkült ér műtéti feltágítása vagy áthidalása hozhat megoldást. Mint azt a magas vérnyomásról szóló fejezetben láttuk, a veseerek szűkülete - bonyolult mechanizmusok útján - kiváltó oka, fenntartója vagy súlyosbítója lehet a hipertóniának, ezért kiderítése, illetve lehetőség szerinti sebészi gyógyítása igen fontos orvosi feladat.

A végtagok verőerének elmeszesedése - az alsó végtag ereiben sokkal gyakrabban fordul elő - az érintett végtag gyöngeségét, fájdalmát okozza. Addig a szűkület csak részleges, nyugalomban nincsenek panaszok, csupán akkor, amikor a mozgást végző izmok bőségesebb vérellátást igényelnek. Ennek hiányában anyagcseréjük a normálistól eltérő úton halad, és az izomzatban tejsav szaporodik föl. Az anyagcsere-folyamat hasonlít az egészségesekben izomlázat okozó szokatlan, jelentős izomterhelés hatására létrejövő helyi anyagcserezavarhoz. Ez az időszakos sántításnak nevezett tünetcsoport kezdetben 600-800 m-es gyaloglás után jelentkezik. A beteg ilyenkor izomláz jellegű, görcsös fájdalmat érez a lábszárában, mely miatt meg kell állnia. Állás, illetve pihenés után a fájdalom megszűnik, hogy további gyalogláskor ismét jelentkezzék. Ők, az időszakos sántítók a legbuzgóbb "kirakatnézők", hiszen az utcán, ácsorgás közben, arra várva, hogy szűnjék a fájdalom és továbbmehessenek, valamivel csak el kell tölteni az időt. Az érelmeszesedés előrehaladtával az alsó végtagi verőér egyre szűkebbé válik, az izomzat egyre hamarabb, egyre kisebb gyaloglás után válik fájdalmassá. Az érszűkület súlyosbodása során a sántítási távolság egyre kisebb, majd megjelenik a nyugalmi fájdalom.

A betegségnek ebben a szakaszában a láb esetleges sérülései a vérellátás károsodása miatt csak igen nehezen gyógyulnak be, ezért az érszűkületben szenvedő betegnek kínos gondossággal kell óvnia lábfejét az esetleges sérülésektől (cipő-feltörés), s különös körültekintéssel kell végeznie a körömápolást is. A gondos, rendszeres lábápolásnak igen nagy jelentősége van az érszűkület szövődményeinek megelőzésében.

A verőérbetegségben szenvedők vagy cukorbetegek lábápolására vonatkozó "tízparancsolat".

1. A betegek naponta ellenőrizzék, nincs-e a bőrön bőrkeményedés, tyúkszem, berepedés, hasadás vagy fekély.

2. Naponta lábat kell mosni, langyos vízben, gyenge szappannal.

3. A gondos szárítás az ujjak közének nyomkodásával történjék és nem dörzsölésével.

4. A száraz bőrt egyszerű lanolinnal vagy egyéb növényi olajjal dörzsöljük be, a nedves bőrre pedig hatóanyag nélküli hintőport szórjunk.

5. A lábkörmöket egyenesre, és nem túl rövidre kell vágni. A körmök sarkait nem szabad kivágni.

6. A bőrkeményedések kialakulását puha, jól illeszkedő cipő hordásával és a cipők gyakori váltogatásával lehet megelőzni.

7. A kialakult bőrkeményedést és tyúkszemet pedikűrösnek kell gyógyítania. A pedikűrös figyelmét feltétlenül fel kell hívni arra, hogy az illető cukorbetegségben és/vagy érszűkületben szenved. Erőteljes vegyszerek, illetve sebtapasz használata kerülendő.

8. A láb melegen tartásáról naponta váltott vastag, puha gyapjúzoknival kell gondoskodni. Egyéb melegítő eszköz (elektromos párna vagy meleg vizes palack) kerülendő.

9. Korábbi lábujjamputáció, kalapácsujj vagy egyéb deformitás esetén gyógycipőt kell fölíratni.

10. A betegek ne járjanak mezítláb.

Az alsó végtagok verőérszűkülete, illetve cukorbetegség esetén az előzőkben részletezett szövődmények gondos megelőzés ellenére is igen gyakoriak. A lábápolásra vonatkozó "tízparancsolat" betartása és a gyógyszeres kezelés átmenetileg - ez az átmenet hónapokat, sőt éveket jelenthet - enyhíti a beteg panaszait, növeli a járástávolságot, de csak akkor, ha az illető egyben a dohányzás élvezetéről is lemond. A szűkület ténye és foka egyszerűen, fájdalommentesen tisztázható ultrahangos áramlásvizsgáló berendezéssel.

A konzervatív, gyógyszeres terápia lehetőségeinek kimerülésével azonban a szűkület helyét képalkotó röntgenvizsgálattal, általában verőérfestéssel (angingráfia) kell meghatározni, és az erek röntgenképe alapján lehet dönteni a választandó műtéti eljárásról. A szűkület érpótlással áthidalható, illetve kedvező esetben ballonkatéter fölfújásával kitágítható. A gyógyítás logikája láthatóan megegyezik a koszorúér-szűkület esetében alkalmazott sebészi megoldások lehetőségeivel, de a láb műtét idejére való nyugalomba helyezése nem igényel olyan bonyolult kiegészítő technikát, mint a szív esetében az ún. szívmotor működtetése.

A föntebb részletezett műtéttechnikai lehetőségek (áthidalás, tágítás) állnak rendelkezésre a nyaki verőerek vagy a veseerek érelmeszesedés okozta szűkületének eseteiben is. Az utóbbi években modern technikák, az ér nyitva maradását biztosító fémszálas műanyag csövek beültetése is elterjedt.

Az idülten beszűkült végtagi vagy nyaki verőerek hirtelen elzáródása drámai tüneteket okozhat. Az agyi erek akut betegsége okozta katasztrófáról (gutaütés, stroke) már említést tettünk. A végtagi verőerek szűkülete is hirtelen elzáródáshoz vezethet helyi rögösödés (trombózis) vagy a vérárammal máshonnan odakerült vérrög (embólia) hatására. Ilyenkor a beteg ütésszerű fájdalmat érez az érintett végtagban, amely rövid időn belül sápadt vagy szederjes és igen hűvös lesz.

A heveny verőér-elzáródás sürgősségi állapot, amelyet lehetőség szerint azonnal, illetve igen rövid időn belül meg kell oldani. Hazánkban minden körzetben kijelölt ügyeletes érsebészeti osztályok fogadják a heveny artériás elzáródás áldozatait. Gyors beavatkozással, mely az érrög eltávolítását vagy föloldását célozza (hasonlatosan a szívinfarktus esetén alkalmazott vérrögoldó, trombolitikus kezeléshez, lásd ott), az esetek túlnyomó részében a fenyegetett végtag megmenthető.

Az artériák szűkületének egy ritkább oka az ún. Buerger-kór, mely általában fiatal, szinte kizárólag dohányzó férfiak betegsége. Bár a betegség lényege nem tisztázott, a dohányzással való összefüggés annyira szoros, hogy egyesek a dohányfüst valamely összetevőjével kapcsolatos túlérzékenységi (allergiás) mechanizmust tételeznek fel.

A végtagi artériák és vénák visszatérő gyulladása a betegség előrehaladása során az érszűkület okozta nyugalmi fájdalom, illetve a lábfej, ritkábban a kéz vérellátási zavarának (nem gyógyuló sebek, fekélyesedés) tüneteit okozza. A betegség igen súlyos, akár a végtag csonkolásába is torkollhat, különösen akkor, ha a beteg nem hagyja abba a dohányzást.

Főként fiatal nők különös betegsége a kéz - ritkán a láb ujjainak rohamokban jelentkező elfehéredése, majd szederjes színűvé válása. Ezt a - főként hideg hatására jelentkező - tünetcsoportot leírójáról Raynaud-szindrómának nevezzük. A roham elmúltával intenzív kivörösödés, lüktető fájdalom, zsibbadás és enyhe duzzanat léphet fel. Az ujjak kis verőerei ebben a betegségben túlzottan reagálnak az ingerekre (szimpatikus túlsúly, lásd előbb). A tünetcsoport hátterében számos betegség húzódhat meg (kötőszöveti gyulladás, a főverőérből a végtaghoz vezető artéria nyaki izmok által történő leszorítása, a vérfehérjék összetételének kóros megváltozása stb.), ezek tisztázása természetesen a kezelőorvos feladata.

A betegség kezelésében az értágító gyógyszereken kívül olyan általános alapelveknek van jelentősége, mint az érintett végtag óvása hideghatástól (vastag kesztyű viselése), valamint sérülésektől. A dohányzás elhagyása ebben a betegségben is életfontosságú.

| érbetegségek, stroke, nyaki erek elzáródása, TIA, időszakos sántítás, Burger kór, Raynaud szindróma, agyérkatasztrófa
2002-12-30 17:55:20