A rugalmas erek titka

Az érelmeszesedés ­ a jóléti társadalmakban a vezető halálokok egyike ­lassan és csendben kialakuló betegség, amely többnyire csak előrehaladott állapotban okoz panaszokat.

| InforMed Hírek16   InforMed | Balaicza, E.

Ezért is olyan veszélyes, hiszen amíg nincs baj, tudomást sem veszünk róla ­gyakran még akkor sem, ha a magasabb vérzsírértékek vagy a néha-néha kiugró vérnyomás már figyelmeztettek rá. Valójában több tényezőnek köszönhetően fejlődik ki, és ezek közül sok megelőzhető, kivédhető. Sőt ném reformmal a kezdődő elváltozások is lelassíthatók, esetleg fel is tartóztathatók. Most lássuk, hogyan.

Érelmeszesedéskor az artériák és a kisebb kapillárisok falán olyan felrakódások keletkeznek, melyek a vérkeringést nehezítik, az erek rugalmasságát jelentősen csökkentik, s emiatt romlik az aktuális helyzetnek megfelelő érfali és vérnyomás-adaptáció. Hasonló ez a vízvezetékcsövek "elvízkövesedéséhez", amelynek következtében az addigi erős vízsugár helyett csak erőtlenül csepeg a víz.

HOGYAN JÖN LÉTRE AZ ELMESZESEDÉS?

Az érelmeszesedés kezdetén a magasabb vérzsírszint miatt fehérvérsejtek (monociták) gyűlnek össze az erek falán, hogy bekebelezzék és eltakarítsák a felesleget ­ ezáltal meg is vastagítják az érfalat. A keletkező foltokban (aterómás plakk) a fehérvérsejteken kívül különféle zsírok, simaizom és kötőszöveti sejtek találhatók. Legelőször az erek elágazódásainál ­ ahol nagyobb a vérörvény, és emiatt könnyebben károsodik az érfal ­ alakulnak ki plakkok. Idővel a még viszonylag lágy zsíros felrakódásokba kalcium, illetve vérlemezkék rakódnak, ettől megkeményedik és törékenynyé válik, s még jobban beszűkül a fal.

Ha a plakkok nagyra nőnek, el is zárhatják az ereket (ezt nevezzük trombózisnak), vagy ha leszakad belőlük egy kis darab (trombus), akkor az elsodródhat, és kisebb átmérőjű ereket töm el.­ ilyenkor embóliáról beszélünk.

MIRŐL ISMERHETŐ FEL?

Attól függően, hogy milyen szervet, érterületet érint az érelmeszesedés, más és más tünetek jelentkezhetnek mindenkinél. A beszűkülő artéria első tünete a fájdalom vagy görcs lehet, amikor a véráramlás nem képes elegendő oxigénnel ellátni az adott területet. A tünetek jellemzően fokozatosan alakulnak ki, ahogy a szűkület sem azonnal keletkezik.

A szív koszorúereinek elmeszesedéseko jelentkező tompa vagy szúró mellkasi fájdalom, az alsó végtagok érszűkületes fájdalma járáskor, vagy az agyi erek érintettsége miatt kialakuló memóriazavarok, szédülés, depresszió, illetve az átmeneti zsibbadással és beszédzavarral járó rosszullétek mind egy tőről fakadnak, és ugyanaz áll hátterükben.

Van, akinél a szem retinájában található kis erek károsodása miatti látásromlás, másoknál pedig ­ súlyosabb esetben ­ a vesefunkció beszűkülése jelzi a bajt. Nem ritka azonban, hogy a baj komolyabb és jellegzetes megelőző tünetek nélkül, drámai módon jelentkezik: például agyembólia, tüdőembólia vagy szívinfarktus képében.

MILYEN KÁRT OKOZ A DOHÁNYZÁS?

A rendszeresen dohányzók veszélyeztetettségének mértéke arányos a napi elszívott cigaretták számával. A kutatási eredmények tanúsága szerint akik elhagyják a cigarettát, azoknál a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata a felére esik, függetlenül attól, hogy azelőtt mennyit szívtak.

A nikotin és a dohányfüstben található egyéb kártékony anyagok csökkentik a védő koleszterin (HDL) szintjét, ugyanakkor növelik a káros vérzsírokét (LDL, triglicerid). Ezenkívül a dohányzás emeli a vér szén-monoxid-szintjét, ami nemcsak a sejtek vérgázanyagcseréjét rontja az egész szervezetben, hanem direkt is roncsolja az érfali hámsejteket. Továbbá szűkíti az ereket, és ezzel rontja mindenütt a szövetek vérkeringését, növeli a vér alvadékonyságát, vagyis fokozza a trombózis kialakulási kockázatát.

AZ ÉRKÁROSÍTÓ STRESSZ

A napi hajsza, az egyre rövidebb pihenési szakasz hosszú távon jelentősen rontja érrendszerünk állapotát. Ez elsősorban a nagy mennyiségben, sokszor feleslegben keletkező és még a nyugalmi fázisban is nagyobb adagban cirkáló stresszhormonoknak (adrenalin, noradrenalin) köszönhető.

Ezek az egyébként létfontos anyagok tartósan nagy mennyiségben fokozzák a vérzsírok szintjét, szűkítik az ereket, emelik a vérnyomást, és rontják a szív ingerképző és vezető rendszerének működését, vagyis ritmuszavart idézhetnek elő. Ráadásul a feszült, ingerült emberek könnyebben rágyújtanak a cigarettára, vagy többet esznek a stressz levezetésére. Tehát így többszörösére növelik rizikófaktorukat. Ezért relaxációval, rendszeres mozgással érdemes levezetni a napi feszültségeket.

HOGYAN TÁPLÁLKOZZUNK?

Legfontosabb a testsúly normalizálása. A legtöbb érintett ugyanis jelentős súlyfelesleggel rendelkezik, persze akadnak olyanok is, akik örökletes hajlamuknak köszönhetően normális testalkat mellett is emelkedett vérzsírértékekkel küszködnek. A bonyolult kalóriaszámláló étkezés helyett próbáljunk meg inkább reformétrendre áttérni.

Iktassunk be heti egy zöldség-, gyümölcsnapot: ilyenkor 1,5-2 kg, szezonnak megfelelő, friss zöldséget és gyümölcsöt kell elfogyasztani, 3 liter teát, ásványvizet vagy hígított gyümölcslevet célszerű meginni, és ha lehet, menjünk el ezen a napon szaunába is. Előrehaladott állapotban ajánlott hosszabb gyógyböjtöt tartani, orvosi felügyelet mellett.

A teljes kiőrlésű gabonákban található rostok csökkentik a felesleges zsírok, szénhidrátok és fehérjék felszívódását.

A zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok (A, B, E és C), illetve ásványi anyagok (magnézium, kálium, cink és szelén) védik az érfalat (erről részletesebben írásunk végén olvashatnak). Ezért a következők rendszeres fogyasztását minden főétkezéshez tervezze be.

Az érelmeszesedést és vérnyomást csökkentő legfontosabb zöldségek és vitaminok:

Alma: a benne található pektin csökkenti a koleszterint, és megköti az ereket is roncsoló nehézfémeket, például az ólmot és a higanyt. Ezenkívül támogatja a szívműködést és csökkenti a vérnyomást is.

Articsóka: a kutatási eredmények szerint 6-12 héten keresztüli fogyasztása jelentősen csökkenti az LDL és a triglicerid szintjét, mert fokozza a zsíranyagcserét, és aktiválja a májműködést.

Banán: magas káliumtartalmának köszönheti vízhajtó és vérnyomáscsökkentő hatását, rengeteg A-, C- és B-vitamint is tartalmaz, ezért jó érvédő, rendszeres fogyasztása a koleszterinszintet is kedvezően befolyásolja.

Eper: nagy mennyiségű karotint, C-vitamint, folsavat, mangánt és káliumot tartalmaz, ezért védi az érfalat, vízhajtó és vérnyomáscsökkentő is.

Karfiol: vízhajtó, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és aktiválja az anyagcserét.

Zöldborsó: nagyon sok magnéziumot és nukleinsavat is tartalmaz a ballasztanyagokon kívül, ezért védi az ereket, a szívet és csökkenti a koleszterinszintet.

Édesköménygumó: a közismert puffadáscsökkentő kitűnő vérzsírrendező, és magas kálium-, illetve C-vitamin-tartalmának köszönhetően jó érvédő is.

Káposzta: A-vitamin tartalma még a brokkoliét is meghaladja, nagy adag gyökfogó B-, E- és C-vitamint is tartalmaz, így védi az érfalat. Rostjai aktiválják az anyagcserét, csökkentik a vérzsírszintet.

Póré-, vörös- és fokhagyma: mindegyikben óriási mennyiségű koleszterincsökkentő hatóanyag található, ráadásul a magas szeléntartalomnak köszönhetően az érkárosodás is csökken hatásukra. Mivel a véralvadást is csökkentik, segítenek a trombózisok kivédésében.

A szokásos zsiradékok helyett próbáljunk meg telítetlen zsírsavakban dús, hidegen sajtolt olajokat használni: olívao0yerünkre pedig ­ nagyon vékonyan ­ inkább a legkevésbé manipulált vajat kenjük.

Kerüljük a zsírdús élelmiszereket: húsok, felvágottak, zsíros sajtok, tojás, olajos magvak, panírozott sültek, tésztafélék, vajas sütemények, hasábburgonya, majonéz, belsősé gek, tenger gyümölcsei, fast food ételek (hamburger, hot dog...). Inkább grillezzen, pároljon, vagy fóliában és agyagtálban süssön mindent.

Legyünk mértékletesek az édességfogyasztással is: ugyanis a magasabb cukorszint a glukóztolerancia-faktor emelkedésével jelentősen hozzájárul az érelmeszesedéshez. Érdemes sütemények és csoki helyett inkább aszalt gyümölcsökkel kielégíteni édességigényünket, a teába fehér cukor helyett tegyünk mézet vagy barna cukrot, ezek nem szívódnak fel olyan gyorsan és nem terhelik úgy a szervezetet.

Csökkentsük vagy hagyjuk el a rendszeres kávéfogyasztást: a napi 2-3 feketekávé ugyanis nemcsak a vérzsírokat emeli, hanem szűkíti az ereket, fokozza a ritmuszavarok kialakulását, és mivel a koffein vízhajtó is, gyorsítja a kálium és magnézium kiürülését.

Együnk hetente egy-kétszer halat: a benne található esszenciális zsírsavak ugyanis csökkentik a vérzsírszintet, és védik az érfalat.

GYÓGYNÖVÉNYEK ÉRELMESZESEDÉSRE

A gingko javítja az erek átjárhatóságát, és ennek köszönhetően elsősorban keringési zavarok és azok szövődményei (feledékenység, memóriazavar, lábfájás, mellkasi fájdal mak) esetén ajánlott a használata.

A kökényvirág flavonoidokat és glikozidokat tartalmaz, nemcsak a vérnyomást csökkenti, hanem javítja a szívizom erejét és a ritmust, sőt enyhe vízhajtó is.

A galagonya szívtámogató és érvédő hatóanyagai (glikozidok, kardiotonikus aminok) miatt kitűnően alkalmazható időskori szívpanaszok és érelmeszesedés esetén önállóan vagy más teákkal együtt.

A fagyöngy a legáltalánosabban ismert vérnyomáscsökkentő és szíverősítő. Használatakor a hatóanyagok védelmében a teát ne forrázzuk vagy főzzük, hanem csak hidegen áztassuk.

A feketeribizli-levél enyhe vízhajtó és vérnyomáscsökkentő, elsősorban keverékekhez ajánljuk.

A szúrós gyöngyajak glikozidjainak köszönheti szíverősítő, keringéstámogató hatását. Elsősorban ideges szívpanaszok és ezzel összefüggő magas vérnyomás esetére ajánljuk.

Egyéb, keverékekhez használható gyógyfüvek: citromfű, orbáncfű és levendula ­ feszültségoldóként szívpanaszok és magas vérnyomás esetén; gyermekláncfű, hibiszkusz és tarackgyökér ­ vízhajtóként magas vérnyomásnál (ezeket előrehaladott érszűkületben lehetőleg ne használjuk, mert növelhetik a vérsűrűséget, és ezzel fokozhatják a trombózisveszélyt).

A HÓNAP GYÓGYTEÁJA
Keverjük össze az alábbi gyógyfüveket a megadott arányban, a keverékből 1 evőkanálnyit forrázzunk le 1 liter vízzel, majd 10 perc állás után leszűrve fogyasszunk 6 héten át napi 1 litert:

  • feketeribizli-levél 3 rész
  • galagonyavirág 1,5 rész
  • galagonyatermés 1,5 rész
  • gyermekláncfűgyökér 2 rész
  • szúrós gyöngyajak 2 rész
  • citromfű 2 rész
LEHET-E SZAUNÁZNI?

A vízterápia Kneipp szerint az érelmeszesedés és a magas vérnyomás megelőzésének és kezelésének nélkülözhetetlen módszere. Betegeinek rendszeres hideg-meleg váltott zuhanyt, váltott karfürdőt és mindennapos száraz testledörzsölést ajánlott. Ezek az eljárások felpezsdítik a keringést, megtornáztatják az ellustult, merevebb falú ereket, stabilizálják a vérnyomást és a szívműködést szabályozó vegetatív idegrendszert is.

Szaunázni is szabad ­ amennyiben a vérnyomás nem extrémen magas, és sikerült a fenti módszerekkel, illetve gyógyszerekkel tartósan stabilizálni. Természetesen fokozott figyelemre van szükség, és nem javasolt a hosszabb idejű benn tartózkodás sem (maximum 15 perc a legutolsó fázisban!). Az egyes szaunamenetek után ne zuhanyozzunk jéghideg vízzel, a hőfokot szobahőmérsékletűre állítsuk, és mindig a lábaknál ­ a szívtől legtávolabb eső ponton ­ kezdjük, majd a szív felé haladva folytassuk a gyors zuhanyt .

Ha tehetjük, menjünk el időnként gyógyfürdőbe is, a szénsavas fürdők nagyon jók a keringési zavarok enyhítésére, a szövetek oxigenizáltságának javítására.

MIT ÉRDEMES MÉG HASZNÁLNI?

A kutatási eredmények számtalanszor alátámasztották már a vitaminok és egyes ásványi anyagok érvédő és érelmeszesedést csökkentő hatását. A fent felsorolt zöldségeken és gyümölcsökön kívül érdemes évente egy-kétszer 2 hónapos kúrát tartani táplálékkiegészítő, kombinált készítményekkel. A legfontosabb érvédő vitaminok és ásványi anyagok:



MI OKOZZA?

Az erek korral járó károsodása
Örökletes családi hajlam
Anyagcserezavarok
Magas vérzsírértékek
Magas vérnyomás
Nikotinélvezet
Tartós stressz
Érfali gyulladás (reuma, luesz, más immunológiai érbetegségek)
  • meszes érfali lerakódás (plakk)
  • nyugalmi fázisban még kielégítő keringés
  • kinyílt plakk véralvadékkal
  • a keringés tovább csökken
  • teljes elzáródás


LEGFONTOSABB RIZIKÓFAKTOROK
Magas vérzsírértékek
Rendszeres dohányzás
Magas vérnyomás
Cukorbetegség
Köszvény
Elhízás, helytelen táplálkozás
Mozgáshiány

Az antioxidáns vitaminok: béta-karotin, C- és E-vitamin ­ ezek nemcsak az érfalat védik az oxidatív sejtkárosodástól, hanem csökkentik az LDL eloxidálódását (avasodását) is, és ezáltal az érelmeszesedést.

A folsav a B6- és B12-vitaminnal együtt fokozza a homocisztein nevű fehérje lebontását, ami nagyobb mennyiségben növeli az érelmeszesedés, a trombózis és a szívinfarktus kockázatát.

Az L-karnitin segíti a zsírok lebontását a sejtekben, csökkentve ezzel a vérzsírokat is, ráadásul védi és erősíti a szívizmot.

Újabb adatok szerint a kalcium is csökkenti ­ és nem fokozza! ­az érelmeszesedés ütemét, különösen igaz ez, ha nagyobb adag C-vitaminnal együtt A magnézium a szív és érrendszer egyik legfontosabb védőpajzsa: gátolja, hogy túl sok kalcium áramoljon a sejtekbe, fokozza az érfal és a szívizom rugalmasságát, izomerejét, szabályozza a szívritmust, tágítja az ereket, gátolja a vérlemezkék összecsapzódását, s ezáltal a trombózis kialakulási esélyét is csökkenti, miként a koleszterin- és trigliceridszintet is, mert fokozza azok májban történő lebontását. Különösen hatékony orotsavval (például Magnerot) és más vitaminokkal kombináltan.

Cink, szelén: leginkább a fenti vitaminokkal kombináltan ajánlott használatuk, hiszen jól kiegészítik egymás érvédő hatását.

Króm: rendszeres, kúraszerű használatával az érfali zsírfelrakódás jelentősen csökken ­ különösen igaz ez a magas vércukorral küzdőknél, mert az úgynevezett glukóztolerancia-faktor (ami az érelmeszesedésnek is kedvez) aktivitását csökkenti. Ezenkívül a koleszterinszintet is segít normalizálni.

A germánium a sejtek oxigénfelhasználását fokozza, csökkenti a vércukorszintet és az érszűkületes panaszokat.
| érelmeszesedés, vérnyomás
2019-06-11 10:14:01


A rugalmas erek titka

Az érelmeszesedés ­ a jóléti társadalmakban a vezető halálokok egyike ­lassan és csendben kialakuló betegség, amely többnyire csak előrehaladott állapotban okoz pa...


Miért jó a csokoládé?

Az étcsokoládé az érfalak sejtjeinek működését legalább három órán keresztül javítja. Az étcsokoládé gazdag természetes antioxidánsként működő flavonoidokban...


A Raynaud-betegség és a Raynaud-szindróma

A Raynaud-betegség és Raynaud-szindróma olyan állapot, amelyben a kis artériák (arteriolák) általában az ujjakon és lábujjakon összehúzódnak, ezáltal a bőr sápadt,...


Mérések és orvosi tanácsadás az "érszűkületnapon" hat helyszínen

Tesztekkel, mérésekkel, orvosi tanácsadással várják az érdeklődőket március 17-én, az "érszűkületnapon" Budapesten és öt vidéki nagyvárosban. Az eseményt harmadi...


Hasi aorta aneurizma (körülírt értágulat)

A hasi aorta, mely a test hasi szakaszán vonul végig, aneurizmája többször mutat családi előfordulást. Ezek az aneurizmák leggyakrabban magas vérnyomásban alakulnak ki, ...