20-40 év közötti erős dohányos férfiak sokkal gyakrabban betegszenek meg Buerger-kórban, mint mások. Csupán a betegek kb. 5%-a nő. Habár a betegség kiváltó oka nem ismert, az egyértelmű, hogy csak a dohányosok betegszenek meg, és a dohányzás folytatásával a beteg állapota súlyosbodik. Mivel a dohányzók csak kis hányadában alakul ki a Buerger-kór, úgy tűnik, hogy egyesek érzékenyebbek, mint mások. Miért és hogyan idézi elő a dohányzás a kórképet, nem ismert.

Tünetek

A tünetek kar és a láb véráramlásának csökkenésével lassan fejlődnek ki, általában az ujjbegyeken és lábujjak hegyén kezdődnek, és innen haladnak felfelé, végül gangrénát (elhalást) okozva. A megbetegedettek 40%-ában vénagyulladás is kialakul, különösen a lábon és lábszáron levő felületes vénákon. A betegek hideget, zsibbadást, bizsergést vagy égő érzést éreznek, mielőtt még látható tünetek jelentkeznének. Gyakran Raynaud-jelenség lép fel,s és izomgörcs észlelhető a talpon, a lábon, ritkábban a kezekben, a karokban és a vállban. Súlyosabb elzáródás esetén a fájdalom fokozódik és hosszabb ideig tart. A betegség korai szakaszában fekélyek, gangréna, vagy mindkettő kialakulhat. A kéz és a láb hideg, izzad és kékké válik, valószínűleg a fájdalom okozta idegi reakció eredményeként.

Kórisme

A Buerger-kórban szenvedő betegek 50%-ában a pulzus gyenge vagy hiányzik, egy vagy több végtagon a lábon vagy a csuklónál. A kéz, a láb, az ujjak és a lábujjak sápadtak, amikor a szív szintje felé emeljük, és kivörösödnek, ha leengedjük. Bőrfekélyek és gangréna alakulhatnak ki, általában az ujjakon vagy lábujjakon egy vagy több helyen.

Az ultrahangvizsgálat kimutatja a vérnyomás és véráramlás súlyos csökkenését az érintett lábfejen, kézen és az ujjakon. Angiográfia (artériák röntgen vizsgálata) kimutatja az elzáródott artériákat és az egyéb keringési rendellenességeket, különösen a kezeken és a lábakon.

Kezelés

A betegnek a dohányzást abba kell hagynia, különben az állapot visszafordíthatatlanul romlik, és végül amputáció válhat szükségessé. A beteget a továbbiakban meg kell óvni a hideg hatásától, a különböző sérülésektől, a hőségtől, továbbá olyan anyagoktól, mint a jód, vagy a tyúkszem és a bőrkeményedés kezelésére használatos savaktól, a nem megfelelő méretű cipő okozta sérülésektől, az apró sebészeti beavatkozásoktól (mint a bőrkeményedés eltávolítása), a gombás fertőzésektől és ereket szűkítő gyógyszerek hatásától.

Naponta javasolt kétszer 15-30 perc séta, kivéve a gangrénás, fekélyes bőrelváltozással járó eseteket, vagy pedig már pihenés alatt is fájdalomról panaszkodó betegeket. Ezeknek a betegeknek pihenésre van szükségük. A betegeknek lábukat kötésekkel kell védeniük, sarokpárnákkal vagy habosított anyagokkal. Az ágy fejrészét 6-8 cm-rel meg kell emelni, hogy a nehézségi erő segítse az artériás véráramlást. Az orvos pentoxifillint írhat elő, kalcium antagonistát, vagy trombocita aggregáció gátlót, mint az aszpirin, különösen, ha az elzáródást spazmus is okozza.

Ha a beteg a dohányzást abbahagyta, de még mindig fennáll az artériás elzáródás, a sebész a véráramlást növelheti, ha az érgörcs kialakulásának megelőzésére az elzáródáshoz közeli idegeket átvágja. Bypass műtét ezekben az esetekben csak ritkán lehetséges, mivel az érintett artériák túlságosan kicsik.