Túlsúlyos és szívbeteg? Sétáljon nagyokat!

A naponként végzett kiadós séta kétszer annyi testsúlykilogramm leadásához és nagyobb zsírtömeg elvesztéséhez vezethet, mint a hagyományos kardiális rehabilitáció a túlsúlyos szívbeteg pácienseknél. A súly és a zsírszövet elvesztése mellett ezeknél a pácienseknél javul az inzulinérzékenység is.


Szívbetegek rehabilitációja

Az Egészségügyi Világszervezet a szívbetegek rehabilitációját a következőképpen határozta meg: Rehabilitáción azon tevékenységek összességét értjük, amelyek lehetővé teszik a betegek számára a lehető legjobb fizikai, szellemi és szociális körülményeket, hogy azok saját kezdeményezésük alapján elfoglalhassák helyüket a társadalomban ..., ezért ... a rehabilitáció nem tekinthető a kezelés különálló formájának, hanem azt integrálni kell a terápia egészébe, amelynek egyik részét képezi.


Szívbetegek rehabilitációja és gondozása

Kevés olyan szívbetegség van, mely felismerése és gyógyítása után nem igényel további ellenőrzést és gondozást. Sajnos, a szívbetegségek nagy része nem gyógyul meg maradéktalanul. Gondoljunk csak arra, hogy a szívinfarktust a koszorús erek érelmeszesedés következtében kialakult szűkülete okozza. Magát az érelmeszesedés folyamatát meggyógyítani nem lehet, csak a folyamat előrehaladását lehet lassítani. A szívinfarktus vagy szívműtét után a betegek jelentős része elgondolkodik ezen, és hajlandó az egészséges életmód "kínjait" felvállalni. Hiszen a dohányzásról való lemondás, a jó zsíros magyaros ételek kerülése, a testsúly radikális csökkentése, a rendszeres fizikai aktivitás bevezetése (például úszás, kerékpározás, futás) erős elhatározást, következetes megvalósítást igényel. Bár a "leckét" sokan tudják is, azt látjuk, tenni érte már nem minden esetben sikerül. Vannak olyanok is, akiket még az elszenvedett infarktus sem győz meg az egészséges életmód fontosságáról.


A konferencia fő témája az infarktusból való felépülés

NEW ORLEANS - Sok ezer szívspecialista gyűlt össze ezen a héten New Orleansban, az American College of Cardiology éves közgyűlésén. A legérdekesebb új kutatási eredmények közül válogattunk.


Szívgyógyító szieszta

Sokan ebéd után szívesen lefekszenek kicsit szunyókálni, ami athéni orvosok szerint nem csak az emésztést segíti, de véd a koszorúér-betegségekkel szemben is. Mediterrán országokban ugyanis ritka a koszorúér-betegség, s ez kétségtelenül összefügg a kevés telített zsírsavat tartalmazó étrenddel. A görög orvosok véleménye szerint a hagyományos délutáni szieszta is csökkenti a szívroham kockázatát. 97 szívbeteg és 90 szívpanasztól mentes személy adatait elemezve úgy találták, hogy a napi félórás szieszta 30 százalékkal csökkentheti a koszorúér-betegség gyakoriságát. Mindazonáltal a kutatók óvnak megállapításaik túlértékelésétől, mert a koszorúér-betegségnek más fontos kockázati tényezői is vannak.


Késői rehabilitáció az infarktus után

A szívinfarktus korunk egyik legveszedelmesebb betegsége, pedig az orvostudomány komoly eredményeket ért el a gyógyításban. A gyógyítótevékenységekhez tartozik a rehabilitáció is, vagyis a beteget visszasegíteni a mindennapi életbe, hogy újra hasznos tagja legyen családjának, munkahelyének. A siker azonban a betegen is múlik: eddigi életét át kell alakítania.


Torna az infarktus után

Az infarktus kezeléséhez néhány évtizede egyre szorosabban kapcsolódik a torna, a mozgásterápia. Már a második, harmadik naptól kezdődnek a légzőtornák, nyújtózások, majd mindez egyre intenzívebb edzésekkel folytatódik.