Szívbetegek rehabilitációja és gondozása

Kevés olyan szívbetegség van, mely felismerése és gyógyítása után nem igényel további ellenőrzést és gondozást. Sajnos, a szívbetegségek nagy része nem gyógyul meg maradéktalanul. Gondoljunk csak arra, hogy a szívinfarktust a koszorús erek érelmeszesedés következtében kialakult szűkülete okozza. Magát az érelmeszesedés folyamatát meggyógyítani nem lehet, csak a folyamat előrehaladását lehet lassítani. A szívinfarktus vagy szívműtét után a betegek jelentős része elgondolkodik ezen, és hajlandó az egészséges életmód "kínjait" felvállalni. Hiszen a dohányzásról való lemondás, a jó zsíros magyaros ételek kerülése, a testsúly radikális csökkentése, a rendszeres fizikai aktivitás bevezetése (például úszás, kerékpározás, futás) erős elhatározást, következetes megvalósítást igényel. Bár a "leckét" sokan tudják is, azt látjuk, tenni érte már nem minden esetben sikerül. Vannak olyanok is, akiket még az elszenvedett infarktus sem győz meg az egészséges életmód fontosságáról.

A szívinfarktus, vagy koszorúér-műtét után körülbelül 2-3 hónap, fél év alatt eldől, hogy a beteg állapota lehetővé teszi-e az eredeti munkájába történő visszaállítást vagy sem. Ha keringési állapota alapján tovább dolgozhat, akkor sem szabad szem elől téveszteni betegünket, mert az úgynevezett másodlagos megelőzés (szekunder prevenció) folyamatában további gyógyszeres kezelésre van szükség. Ennek célja részben a szív munkájának csökkentése, részben a koszorúér-elmeszesedés folyamatának lassítása a koleszterinszint-csökkentésen keresztül. Természetesen a meglévő társbetegségek megfelelő kezelése is elengedhetetlenül szükséges.

A rosszul beállított cukorbetegség és magas vérnyomás szintén a koszorúér-elmeszesedés folyamatát segíti elő. (Ideális vérnyomás: 138/83 Hgmm, éhgyomori vércukor: 7 mmol/1, evés után 2 órával: 10 mmol/1 alatti.)

A szanatóriumi utókezelés során megtanult torna folytatása ambuláns rehabilitáció keretében szükséges. Aki ilyenen részt vett, tudja, mennyire hasznos és élvezetes is.

A szívbillentyű-műtéten átesett betegek nagy százalékban vérhígító kezelésben részesülnek. A vérzéses szövődmények elkerülése érdekében rendszeres laboratóriumi ellenőrzést, (havonta prothrombin, illetve INR) kell előírni.

Félévente, évente kardiológiai kontrollvizsgálat szükséges a billentyű működésének megítélésének panaszmentes esetben is. Ha a kezelőorvos a műbillentyű működésének romlására utaló eltérést talál, soron kívüli vizsgálatot kezdeményezhet. A műbillentyű-beültetés után a betegek általános állapota javul, de a szívelégtelenség tünetei sok esetben teljesen nem szűnnek meg, ezért műtét után szükség van szívtámogató gyógyszeres kezelésre, a folyadékbevitel megszorítására, a testsúly csökkentésére, óvatos fokozatos fizikai terhelésre. Nem szabad egyenlőségjelet tenni a jótékony hatású torna és egyéb sportágak, főzés, mosás, takarítás, ásás, kapálás stb. közé.

Az időszakosan fellépő felső légúti és húgyúti fertőzések veszélyeztetik a műbillentyű épségét, ezért ezekben az esetekben különösen körültekintően kell eljárni, és lehetőleg célzott antibiotikus kezelést megfelelő ideig kell alkalmazni. Véres beavatkozások esetén, mint például a foghúzás, úgynevezett antibiotikus profilaxist kell alkalmazni, mely 1-2 tabletta antibiotikum bevételét jelenti csupán.

Örvendetesen megemelkedett az utóbbi tíz évben a ritmusszabályozó-beültetések száma. A pacemakerben található tartós elem is kimerül egyszer 8-10 évi használat alatt. A fokozatos gyengülés időben észrevehető egy-, illetve félévenkénti ellenőrzés során, és kissebészeti beavatkozással a generátorcsere elvégezhető.

Szívünk nagy tartalékokkal rendelkezik, sokszor évekig tudja betegségét kompenzálni anélkül, hogy panaszt okozna. Az ilyen kompenzációs folyamatok kimerülésekor jelennek meg az első jelek, a panaszok, a tünetek. A fizikai terhelhetőség csökkenése, a terheléskor jelentkező légszomj, mellkasi fájdalom, éjszakai nehéz légzés, lábdagadás utalhat a tartalékok kiürülésére, és jelezheti a gyógyszeres támogatás szükségességét. Ha a betegség maga nem is gyógyítható meg, tartós, jó egyensúlyi állapot kialakítására kell törekedni. Ha ez sikerült, még akkor is fennáll annak a veszélye, hogy egy-egy lázas állapot, hasmenés, nagyobb fizikai vagy pszichés stressz az egyensúlyi állapotot felboríthatja, állapotromlást vonva maga után. A gyógyszeres kezelés módosításával, időnként kórházi kezeléssel lehet a felborult egyensúlyi állapotot helyreállítani. A krónikus szívbetegség kezelése, a hosszan tartó jó keringési állapot fenntartása nagy türelmet igényel, az orvos és beteg részéről egyaránt. Az eredményes kezelés feltétele egy korszerű orvos-beteg kapcsolat, melyben a beteg nem szenvedő alanya a kezelésnek, hanem aktív részese saját egészsége megőrzésében, illetve javításában.

| Szívbetegségek, Szívbetegség, Szív betegség, Szív megbetegedés, rehabilitáció
2002-07-18 12:31:05

Web Design & Development Prowebshop