A szívbetegek sebészi gyógyítása

Minden évtizedben gazdagodott a kardiológia valami igazán új sebészi beavatkozással, és manapság kb. minden tizedik szívbetegnél történik szívműtét vagy ballonos értágítás.

koronária, valvuloplasztika, ballonos tágítás, bypass, angioplasztika | InforMed Hírek18   InforMed | Jánosi, A.

A szívbetegek műtéti kezelése kb. 70 éves történetre tekinthet vissza. Egyszerűbb szívműtéteket az 1950-es évek óta végeznek, a műbillentyű-beültetés a hatvanas, míg a koszorúér-betegség sebészi kezelése a hetvenes években terjedt el. A hetvenes évek első felében az ún. bypass műtét, míg az évtized végén a ballonos értágítás lehetőségét ismertük meg. 
A szívtranszplantáció a nyolcvanas-kilencvenes években vonult be a klinikai gyakorlatba. 

Koronária műtét (bypass/revaszkularizációs beavatkozás

A koszorúéren lévő szűkület akadályozza a szív normális működéséhez szükséges véráramlást, és ez korábban ismertetett panaszokat (angina pectorist), ill. szívinfarktust okozhat. 
Bizonyos esetekben az áramlási akadályt jelentő érszűkületet megkerülve (bypass = megkerülő vezeték) alakítunk ki érpályát oly módon, hogy a lábszárból kivett vénadarab egyik végét a főütőérhez (az aortához) a másik végét pedig a szűkület alatti érszakaszhoz varrjuk. 
A műtéttel a szív vérellátása rendkívüli mértékben javítható, és a beteg visszanyeri aktivitásának olyan szintjét, mint amilyennel egészséges állapotában rendelkezett. Azon betegeknél, akiknél nincs olyan minőségű lábvéna, amely átültetésre alkalmas lenne, sor kerülhet más betegből származó véna beültetésére is. 
A bypass továbbfejlesztett módja, amikor verőér (legtöbbször a mellkasban található „mammaria artéria") beültetésére kerül sor. Ez az artéria a beteg mellkasának megnyitásakor kerül elérhető közelségbe. Az ezen artériából -az előzőkhöz hasonló módon - készített áthidalás lényegesen tartósabb, mint ami a lábvénából készíthető. 

A vena saphena eltávolítása

A koszorúér-áthidalásokhoz szükséges vénadarabokat a láb felületes vénájának eltávolításával nyerik. A vena saphenának nevezett visszér bizonyult erre a célra a legalkalmasabbnak, amely a láb belső oldalán fut. 
A vena saphena szerepét a vérkeringésben idővel a mélyebben fekvő lábvénák veszik át, így a véna eltávolítása átmeneti lábdagadáson kívül egyéb problémát nem okoz. Amennyiben a lábdagadás a műtétet követően hosszabb ideig jelentkezik, a betegnek kellemetlenséget okoz, kompressziós gyógyharisnya viselésével a probléma könnyen orvosolható. 

Ballonos koszorúér-tágítás

A koszorúerek ballonos tágításának (anginplasztika, PTCA) lehetőségét 1977-ben fedezte fel Andreas Grüntzig, Zürichben. A felfedezés óriási jelentőségét egyszerűsége adja, ma már a fejlett egészségüggyel bíró országokban több koszorúér-angioplasztika történik évente, mint bypass műtét. 
Az eljárás lényege, hogy a szívkatéterezéseknél megismert módon katétert vezetnek a koszorúérbe. A katéter jelen esetben speciálisan kiképzett, a végén egy felfújható ballon található. Amikor a katéter eléri a koszorúér-szűkületet, akkor a ballont nagy nyomással felfújják. A felfújt ballon által közvetített nagy nyomás a koszorúér-szűkületet okozó ún. plaque*-ot szétroncsolja anélkül, hogy a koszorúér fala komolyabban sérülne. 
A beavatkozás után az esetek 90%-ában az áramlási akadály megszűnik vagy csökken, és a koszorúér-keringés normalizálódik. A beavatkozás szövődményei miatt néhány százalékban (5-10%) sürgős szívműtétre kerülhet sor. 
Az angioplasztikával kezelt betegek hosszú távú kilátásai jók. A tágított érszakasz újbóli beszűkülése 30% körül van. Ezen betegeknél ismételt értágítás, ill. bypass műtét végezhető. Az angioplasztika óriási előnye, hogy a beteg számára minimális kényelmetlenséget okozva lehet a „csővezeték" szűkületét kijavítani. A sikeresen kezelt beteg néhány nap múlva munkaképes. 
A ballonos értágítás korai és késői eredményei javíthatók egy rugalmas háló (stent) érbe juttatásával, amely csökkenti a kezelt érszakasz ismételt beszűkülését, ill. elzáródását. Jelenleg kb. minden második értágításnál a stent beültetésre is sor kerül. 
*Plaque - az érbe bedomborodó, szűkületet okozó lerakódás. 

Valvuloplasztíka

A szívbillentyűk ballonos tágítása - a koszorúér-angioplasztikához hasonlóan - új eljárás, amelynek alkalmazhatósága azonban az előzőnél lényegesen korlátozottabb. Optimális esetben a normális véráramlást lehetetlenné tevő, beszűkült billentyűket gyári, ún. műbillentyűkkel pótoljuk. 
Ha a legjobb megoldást jelentő billentyűcserére valamilyen okból nincs lehetőség - pl. a beteg súlyos társbetegségei lehetetlenné teszik a szívműtétet -, akkor sor kerülhet a billentyűk katéteres tágítására. Csecsemő-, ill. kisgyermekkorban a ballonos billentyűtágítás első kezelési formaként is választható.


| angioplasztika, ballonos tágítás, bypass, valvuloplasztika, koronária
2020-02-18 19:28:11
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop