Szívdaganatok (egyéb)
A kevésbé gyakori jóindulatú szívdaganatok, a fibrómák és a rabdomiómák közvetlenül a szív rostos szöveteiből és izomsejtjeiből fejlődhetnek ki. A rabdomiómák (a primer daganatok második leggyakrabban előforduló típusa) csecsemőkorban vagy gyermekkorban - általában egy ritka gyermekkori betegséghez, az ún. szklerózis tuberozához társulva - alakulnak ki.
Számos vizsgálati módszer használatos a szívdaganatok diagnózisában. Gyakran echokardiográfiát (hangllámok segítségével történik a struktúrák kimutatása) alkalmaznak a daganat kimutatására. A hangllámok a mellkasfalon lévő vagy a nyelőcsőbe juttatott eszközből (transzözofageális echokardiográfia) érkeznek. A szívbe egy vénán keresztül katétert is fel lehet vezetni, amelyen át kontrasztanyagokat juttatnak be, és ez a röntgenképen a szívdaganatot körülrajzolja. Ez a vizsgálat azonban ritkán szükséges.Komputertomográfia (CT) és mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) szintén alkalmazható. Ha a tumort megtalálták, speciális katéterrel kis minta vehető belőle, ami arra szolgál, hogy megállapítsák a tumor fajtáját, és kiválasszák a megfelelő kezelési módot.
A jóindulatú, egy részből álló elsődleges szívtumor általában műtéttel eltávolítható, és ezzel a beteg rendszerint meggyógyul. Nem történik azonban sebészi beavatkozás, ha az elsődleges tumor több részből áll, vagy a tumor olyan nagy, hogy nem lehet eltávolítani. Az elsődleges és másodlagos rosszindulatú szívdaganatok nem kezelhetők, csak az általuk okozott tünetek gyógyíthatók.
2009-02-26 11:30:02