A szívbillentyűk betegségei

A szívbillentyűk betegségeinek, szűkületüknek, illetve elégtelenségüknek egyik oka a billentyűk kialakulásának az előzőkben már említett fejlődési rendellenessége. A születéskor egészséges billentyűk szerzett betegségei közül a leggyakoribb a reumás szívbillentyű-gyulladás, mely akár észrevétlen is lehet, ilyenkor csupán a már kialakult billentyűhiba tünetei kapcsán végzett orvosi vizsgálatok derítik ki a szívbillentyű betegségét.

billentyűhibák | | Váradi, A.
A leggyakoribb billentyűhiba a bal pitvar és kamra közti kéthegyű billentyű szűkülete, ugyanezen billentyű elégtelensége (tökéletlen záródása következtében a vér egy része visszafelé áramlik), illetve a szűkület és elégtelenség együttes megjelenése.

Az aortabillentyű szűkülete, illetve elégtelensége is akadályt jelenthet a véráramlás útjában. A billentyűelégtelenség miatt visszafelé áramló vér fölösleges munkát, terhelést jelent a szívnek. Ennek következményeként a szívüregek, kamrák és pitvarok kitágulnak, faluk megvastagszik, a betegek fizikai teljesítőképessége fokozatosan beszűkül, eleinte terheléskor, később nyugalomban is fáradékonyság, nehézlégzés jelentkezik.

A billentyűhibát az orvosi vizsgálat során a beteg érzékszervi vizsgálatával (kopogtatás, hallgatózás stb.) meglehetős pontossággal meg lehet állapítani, a mellkas röntgenvizsgálata, illetve az elektrokardiográfia alátámaszthatja a gyanút. A pontos nyomásviszonyok, a szűkület és elégtelenség foka régebben a nyomásértékek közvetlen meghatározásával, valamint a katéteres vizsgálat során a szívüregek röntgenábrázolásával volt csupán tisztázható. Az ultrahangos vizsgálóeszközök újabb változataival a fönti adatok megdöbbentő pontossággal megszerezhetők anélkül, hogy a betegnek a legcsekélyebb fájdalmat okoznánk (ezek az ún. nem behatoló, noninvazív vizsgálatok).

A szívbillentyűk betegségei és az egyéb szívhibák gyakran alig korlátozzák a beteg életvitelét. Ilyenkor az életmód és táplálkozás átalakításával (fogyás, sószegény étrend, pihenés napközben), továbbá gyógyszerek rendszeres szedésével a szívhiba sebészi megoldása, a szívműtét elkerülhető, illetve halasztható. Másfelől, idős betegek régóta fönnálló billentyűhibája olyan másodlagos szervi betegségekhez vezethet, melyek - más egyidejű betegségekkel társultan - a műtét kockázatát megengedhetetlenül magasra emelik.

Az előbbi két szélsőséges helyzet között, a betegek legtöbbje számára a szívműtét kockázata elenyésző a várható haszonnal szemben. Az ő esetükben mindent meg kell tennie a betegségükkel foglalkozó orvoscsoportnak (a kezelőorvosnak, a kardiológus konziliáriusnak, a szívkatéteres vizsgálónak, illetve a szívsebésznek), hogy a beteget meggyőzze a műtét szükségességéről.

A billentyűműtét, mint a szívműtétek legtöbbje, altatásban történik, közben a szív és a tüdő feladatát - a szervezet ellátását oxigénben dús vérrel - erre a célra kifejlesztett eszköz (ún. szívmotor) végzi.

A billentyű betegségétől függ, hogy a szívsebész a beteg billentyűt varrással-vágással-bemetszéssel állítja-e helyre, vagy gyárilag előállított műbillentyűvel pótolja. A mesterséges keringés lehetővé teszi, hogy a megnyitott szíven egyéb rendellenességek, sövénynyílások befoltozása, illetve kóros összeköttetések lekötése megtörténhessék.

Bizonyos kor fölött nem ritka a billentyűbetegséggel egyidejűleg fönnálló koszorúér-szűkület, ezért azoknál a betegeknél, akik elmúltak 50 évesek, a műtétet megelőző kivizsgálásnak része a koszorúérrendszer kontrasztanyaggal történő röntgenábrázolása (coronarográfia). Ha koszorúér-szűkület derül ki, a szívmotorral végzett keringés-helyettesítés ideje alatt az álló szíven a koszorúér helyreállító műtéte is elvégezhető.

Jól sikerült billentyűműtét után a beteg néhány hét alatt meggyógyul, panaszai lényegesen mérséklődnek, illetve megszűnnek, és fizikai terhelhetősége ugrásszerűen nő. Az operált betegek egy része ezt a javulást átélve beszámol arról, hogy a műtét előtti években szinte teljesen hozzászokott a fizikai terhelhetőség beszűküléséhez, öntudatlanul a minimumra korlátozta mozgását, és csak a műtét után megjavult teljesítőképesség alapján ébredt tudatára, hogy mennyire korlátozott volt addigi életvitele.

A szívbillentyűk föntebb említett betegségei, valamint a veleszületett szívhibák okozta kóros véráramlás baktériumok és gombák megtelepedését teszik lehetővé, mely folyamat a billentyűk gyulladásos tönkremeneteléhez, átlyukadásához, sőt leszakadásához vezethet.

A betegséget fertőzéses szívbelhártya-gyulladásnak (infectiv endocarditis) nevezzük. Ennek a hosszan tartó, súlyos lázas betegségnek a kimutatása a szív ultrahangvizsgálatával és a kórokozók vérből való kitenyésztésével történik. A tenyésztés eredménye alapján bevezetett, célzott, erélyes, 2-4 hétig tartó antibiotikus kezeléssel érhető el gyógyulás, nemritkán azonban a megbetegedett szívbillentyű sebészi eltávolítására és helyébe műbillentyű beültetésére van szükség.

| billentyűhibák
2002-12-30 16:30:00
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop