Aortabillentyű-szűkület

Az aortabillentyű szűkülete (sztenózis) esetén az aortabillentyű nyitott állapotban is a normálisnál szűkebb marad, ami megnöveli az ellenállást a bal kamrából az aorta felé irányuló véráramlással szemben.

aortabillentyű, szűkület, aortabillentyű, szűkület | MSD Orvosi kézikönyv a családban   Merck
Észak-Amerikában és Nyugat-Európában az aortabillentyű-szűkület elsősorban öregkorban észlelhető betegség, amely a billentyűkön való kalcium-lerakódás és hegesedés következtében alakul ki. Az aorta sztenózis emiatt 60 éves kor fölött kezdődik, de általában 70-80 éves korig nem okoz panaszt. Az aortabillentyű szűkülete kialakulhat gyermekkorban lezajlott reumás láz következtében is. Ha reumás láz okozza az aortabillentyű szűkületét, akkor általában a mitrális billentyű is megbetegszik (szűkület, billentyűelégtelenség, vagy mindkettő előfordulhat).

Fiatalokban a veleszületett rendellenesség a leggyakoribb ok. Csecsemőkorban a szűkült aortabillentyű még nem okoz gondot, később azonban már igen. A billentyű ugyanis azonos méretű marad, ahogy a szív nő, és egyre nagyobb mennyiségű vért próbál a kis billentyűn keresztül átpumpálni. A szívbillentyűnek lehet három helyett csak két tasakja, vagy lehet kóros formájú. Az évek során ezek a billentyűk a felrakodó kalcium következtében merevvé és szűkebbé válnak.

Tünetek és kórisme

A bal kamra fala megvastagodik, ahogy a kamra a szűkült aortabillentyűn keresztül próbál elegendő vért pumpálni, a megvastagodott szívizom pedig megnövekedett vérellátást igényel a koszorúerekből. A vérellátás fokozatosan elégtelenné válik, és végül terhelésre mellkasi fájdalom (angina) lép fel. Az elégtelen vérellátás károsíthatja a szívizmot, így a szív verőtérfogata elégtelenné válik a test szükségletéhez képest. A kialakuló szívelégtelenség gyengeséget és terhelésre fellépő légzési nehézséget okoz. A súlyos aortabillentyű-szűkületben szenvedő beteg elájulhat a fizikai terhelés során, mert a szűk billentyűn keresztül a kamra nem tud elegendő vért pumpálni az izmok artériáiba, amelyek kitágulnak, hogy több, oxigénben gazdag vért tudjanak befogadni.

Az orvos a diagnózist általában a sztetoszkópon keresztül hallható jellegzetes szívzörej, a pulzus és az EKG kóros elváltozásai, valamint a szívfal mellkasröntgenen látható megvastagodása alapján állítja fel. Terhelésre kialakuló angina, nehézlégzés vagy gyengeségérzés esetén echokardiográfia (ultrahangos képalkotó technika) vagy esetenként szívkatéteres vizsgálat alkalmazásával állapítható meg a kiváltó ok, és határozható meg a szűkület súlyossága.

Kezelés

Ha az aortabillentyű szűkülete gyengeséget, anginát, vagy fizikai terhelés során légzési nehézséget okoz, az aortabillentyűt lehetőleg a bal kamra helyrehozhatatlan károsodása előtt kell műtéti úton kicserélni. A beültetett billentyű lehet mechanikus vagy részben sertésbillentyűt tartalmazó műbillentyű. Billentyűbeültetést követően a betegnek antibiotikumot kell szednie fogászati vagy sebészeti beavatkozások előtt, a billentyűn esetlegesen létrejövő fertőzés megelőzésére.

Gyermekeken kifejezett szűkület esetén a sebészeti beavatkozás már a tünetek fellépése előtt is szükséges lehet. Fontos a korai gyógyítás, mert a hirtelen halál még a tünetek fellépése előtt bekövetkezhet. Gyermekeknél a billentyűk rekonstrukciójának biztonságos és hatásos gyógymódja a sebészeti billentyű-helyreállítás és a ballonos billentyűplasztika (ballonos katétert vezetnek a billentyű magasságáig, a ballont felfújják és ezzel a billentyűt kitágítják). A ballonos billentyűplasztika rossz állapotú idős betegeken is használatos, akiknél sebészeti megoldásra már nincs mód, bár a szűkület esetükben újra kialakulhat. A felnőtt korosztályban a kitűnő prognózisú billentyűcsere az általánosan elfogadott módszer.

| aortabillentyű, szűkület
2009-02-02 16:06:45
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop