Hirdetés

Mélyvénás trombózis

Mélyvénás trombózisról beszélünk, amikor a mélyvénás rendszerben megalvad a vér. A vérerekben kialakuló véralvadékot trombusnak nevezzük. Bár a trombusok akár a felületes, akár a mélyvénás rendszerben kialakulhatnak, csak a mélyvénás trombózisok veszélyesek.

mélyvénás trombózis, tüdőembólia |

InforMed Hírek20   InforMed | Sándor, K.

A mélyvénás trombózis azért veszélyes, mert a trombus egy része leszakadhat és tovasodródhat a vérárammal, ezután a tüdőben valamelyik szűk artériában megakadhat, elzárva ezzel a véráramlás útját.    

A mozgó trombust embólusnak nevezzük. A trombus körüli gyulladások enyhék, így a trombus kevésbé tapad a véna falához, könnyebben leszakadhat és embólus válik belőle. A lábikra izmainak préselő hatása tovább hajtja a leszakadt vérrögöt, különösen akkor, amikor a gyógyuló beteg ismét mozogni kezd.

Mivel a vér a lábvénákból a szív felé halad, majd onnan a tüdőbe, így a lábvénákból eredő embólusok a tüdőben zárnak le egy vagy több artériát; ezt az állapotot pulmonális embolizációnak nevezzük.

A pulmonális embólia súlyossága az embólusok méretétől és mennyiségétől függ. A nagy pulmonális embólus csaknem a teljes véráramlást képes megakadályozni a jobb szívfélből a tüdőbe, perceken belül halált okozva. Szerencsére nem gyakoriak az ilyen méretes embólusok, de senki nem tudja előre megjósolni, hogy melyik kezeletlen mélyvénás trombózis fog ilyen jelentős embolizációt okozni. Így mélyvénás trombózis esetén az orvosok minden beteget gondosan megfigyelnek.

A mélyvénás trombózist nem szabad a tágult felületes vénák gyulladásával összekeverni, ami fájdalmas, de ezzel szemben nem veszélyes.

Okok

Három kiváltó ok vezethet mélyvénás trombózis kialakulásához: a vénafal sérülése; a véralvadási hajlam fokozódása, ami számos daganatos megbetegedésben megtörténhet, vagy ritkán fogamzásgátló tabletta szedése folyamán alakulhat ki; és a vénákban történő véráramlás lelassulása, ami hosszan tartó ágyban fekvés következtében alakul ki, mivel a lábszár izmai nem húzódnak össze, és így nem préselik a vért a szív felé.

élyvénás trombózis alakulhat ki például szívinfarktus után, ha sokáig ágyban fekszik a beteg anélkül, hogy mozgatná a lábát, vagy paraplégiás (mindkét alsó végtagi bénulásban szenvedő) betegeknél, ahol hosszú időn keresztül nem dolgoznak az izmok. Sérülés vagy nagyobb sebészeti beavatkozás szintén növeli a véralvadási hajlamot. Ritkán egészséges emberekben is kialakulhat a trombózis hosszan tartó ülés következtében, például hosszú vezetés vagy repülőút alatt.

Tünetek

A mélyvénás trombózisos betegek körülbelül fele tünetmentes. Ezekben az estekben a mellkasi fájdalom, amelyet tüdőembólia okoz, lehet az első rosszat sejtető tünet. A mélyvénás trombózis körüli gyulladás következtében a véráramlás elzáródásakor a lábikraizom megdagad, fájdalmassá válik, tapintásra érzékeny, meleg. A sarok a láb, vagy a comb szintén megdagadhat attól függően, hogy mely vénákat érinti a folyamat.

Néhány trombus gyógyulhat úgy, hogy hegszövetbe épül, ami viszont a vénák billentyűit károsíthatja. Következményes folyadék felszaporodás (ödéma) a lábat duzzadttá teheti, a lábon felfelé terjedhet, egészen a combig, ha az elzáródás a vénában magasan van. Az ödéma súlyosbodhat a nap végére a nehézségi erő hatására, ami állás és ülés közben hat rá.

Éjszaka az ödéma felszívódik a vénák jobb kiürülése következtében, mivel a láb vízszintes helyzetben van.

A mélyvénás trombózis késői tünete a bőr barnás elszíneződése, általában a bokák körül. Az elszíneződés a kitágult vénákból a bőr alá vándorló vörösvértestekből ered. Az elszíneződött bőr sérülékeny, még kisebb sérülés, mint például vakarózás, kisebb ütés is sérülést okozhat, fekély kialakulásához vezethet.

Kórisme

A mélyvénás trombózis megállapítása az orvos számára nehézséget jelenthet a fájdalom hiánya és a hiányzó vagy csak kismértékű lábduzzadás miatt. A betegség gyanúja esetén ultrahangos vizsgálat szükséges (duplex scan) ami megerősítheti a diagnózist. Ha a betegnél pulmonális embólia tünetei jelentkeznek a mellkas izotópos vizsgálata szükséges, ami a diagnózist megerősítheti, valamint a lábat duplex scannel vizsgálják.

Megelőzés és kezelés

Bár a mélyvénás trombózis kockázata nem előzhető meg teljesen, többféleképpen csökkenthető. A mélyvénás trombózis szempontjából veszélyeztetett betegeknél - nagyobb műtéti beavatkozások, hosszú utazás esetén - a lábat minden 30 percben 10-szer be kell hajlítani.

A rugalmas zokni (illetve harisnyanadrág) viselése a vénákat folyamatosan szorítja össze, és a áramlás gyorsabbá válik, ezáltal a véralvadás kevésbé valószínű. Azonban a rugalmas zokni csak minimális védelmet nyújt és hamis biztonságérzetet kelt. Ezáltal elterelik a figyelmet a hatásosabb megelőző módszerekről. Ha nem helyesen viselik ezt a szorító zoknit, akkor felgyűrődik és a panaszokat tovább rontja, mert a véráramlást a lábakban elszorítja.

Antikoaguláns terápia.

A sebészeti beavatkozás előtt, közben és néha utána a véralvadás gátlása hatásosabb.

A pneumatikus zokni egy másik hatásos módja a véralvadás megelőzésének. Általában műanyagból készítik ezeket a zoknikat, amelyek egy elektromos pumpa segítségével automatikusan felfújhatók és leengedhetők, így ismételten préselik a lábszárat és kiürítik a vénákat. Ezek a zoknik a sebészeti beavatkozás előtt használatosak, a műtét során is rajta hagyják a betegen és posztoperatív periódusban is addig használja a beteg amíg nem kezd el járni.

Lábdagadás

A lábdagadás megelőzhető akár ágyban fekvéssel, akár a láb felemelésével, vagy kompressziós kötés alkalmazásával. Ezeket a kötéseket gyakorlott orvosnak vagy nővérnek kell felhelyezni, és néhány napig rajta kell hagyni a lábon. Ezalatt az idő alatt a sétálás nagyon fontos, ha a dagadás nem szívódik fel teljesen, akkor a kötést újra fel kell helyezni.

A vénák sohasem gyógyulnak meg a mélyvénás trombózist követően, a probléma sebészeti korrekciója egyelőre kísérleti stádiumban van. A kompressziós kötés levétele után a lábdagadás megelőzése céljából mindennap rugalmas zokni viselése javasolt. A zoknit nem szabad a térd fölé húzni. A dagadás általában kevésbé gyakori a térd fölött és nem okoz komplikációkat. Leotard típusú rugalmas zokni vagy erős elasztikus harisnyanadrág általában nem szükséges.

Bőrfekélyek

Ha fájdalmas bőrfekély alakul ki, a helyesen felhelyezett kompressziós kötés segíthet. Hetente egyszer vagy kétszer kell felhelyezni. Ezek a kötések a vénákban történő vérkeringés javításával általában segítik a fekélyek gyógyulását. Bőrkrémek, balzsamok vagy bőrre alkalmazható gyógyszerek hatása mérsékelt. A fekélyek általában fertőzöttek és a seb kifakadása miatt gennygyülem és rossz szag alakulhat ki, ezért a kötést minden alkalommal cserélni kell. A gennyet és a kifakadt váladékot a sebből szappannal és vízzel ki kell mosni. Ezek nem késleltetik a gyógyulást.

Amikor a véráramlás a vénákban felgyorsul, a fekély önmagától meggyógyul. Miután meggyógyult, rugalmas zokni viselése megelőzheti a kiújulását. Ha a kötés meglazult, azt a lehető leghamarabb vissza kell helyezni. Ha az anyagi körülmények megengedik, akkor a beteg 7 speciális zoknit szerezzen be (vagy 7 párat, ha mind a két lába érintett). Egy-egy zoknit csak a hét meghatározott napján használjon, majd mossa ki és csak a következő héten vegye fel újra. Így a zoknik hosszú élettartamúak lesznek.

A nem gyógyuló fekélyek esetenként bőrátültetésre szorulhatnak.

mélyvénás trombózis, tüdőembólia

2022-02-07 18:12:19

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop