Hirdetés
Nehéz és dagadt a lábam! - A visszeresség okai és kezelése
Sokan nem is gondolnák, hogy a visszértágulat népbetegség, igen különböző megjelenési formákkal. Ha Ön is érintett, cikkünkből tájékozódhat napjaink kezelési módszereiről, illetve megtudhatja, hogyan enyhítheti panaszait…
A vénák megbetegedésének tipikus jele a lábak elnehezülése, elsősorban állás és ülés során. E tünet azt jelzi, hogy a láb vénáiban akadály keletkezett, és a vér nem tud zavartalanul áramolni.
Jó tudni! A panaszok egyébként akkor is jelentkezhetnek, ha a vénás elégtelenségnek, tehát a visszértágulat kialakulásának nincs látható külső jele. Éppen ezért érdemes már ezzel a tünettel is felkeresni az orvost, aki eldöntheti, szükség van-e terápiára.
A nők többet szenvednek
A visszeresség elsősorban a nőket érinti, hormonális okok miatt. Különösen gyakoriak a panaszok terhesség esetén, amikor a hasban megnövekedett nyomás miatt a lábak vénáinak billentyűi elégtelenül működnek.
A túlsúly is hasonló problémát okoz. De míg a terhesség idején kialakult tágult visszerek a szülés után gyakran maguktól elmúlnak vagy gumiharisnya viselésével nem okoznak panaszt, addig a túlsúly miatt fellépő visszérprobléma tartósnak bizonyul.
Jegyezzük meg! Radikális súlycsökkenés sem fordíthatja vissza a visszérbetegséget. Öröklött kötőszövet-gyengeség esetén különösen fontos, hogy elkerüljük a túlsúlyt és sokat mozogjunk, mert az egyaránt kordában tartja súlyunkat és visszérbetegségre való hajlamunkat.
Így alakulnak ki a tágult visszerek
A visszerek tágulata a krónikus, többnyire alkattal járó vénagyengeség külső megnyilvánulási formái. Visszérbetegség akkor alakul ki, amikor a véna fala elveszti rugalmasságát, és elernyed.
A vénák kemény munkát végeznek. Naponta úgy 7000 liter elhasznált, oxigénben szegény vért pumpálnak felfelé, a szív irányába, a gravitáció ellenében. Ahhoz, hogy ez a véroszlop ne zuhanjon újra alá, a vénák billentyűkkel rendelkeznek, melyek bezáródnak, ha a vér újra lefelé akar tartani. Ha az állandó megterheltség miatt az évek folyamán a véna kitágul, akkor a billentyűk elvesztik azt a képességüket, hogy ellenálljanak a nyomásnak.
A vér visszaáramlik, duzzadás, pangás jön létre, ami hosszas álláskor, nagy melegben vagy egyéb megterhelés során tovább erősödik. A kitágult vénák külsőleg is megjelennek: minimális esetben finom kékes-pirosas seprűvénák, súlyosabb esetben a kifejlett visszerek vastag csomói és csatornái formájában. Tegyünk hát meg minden tőlünk telhetőt ennek elkerülése érdekében!
Klasszikus kezelések
A visszérkezelés két klasszikusa minden kétséget kizáróan a sorvasztás és az operáció.
Sorvasztáskor, melyet szakkifejezéssel szklerozálásnak neveznek, a vénába olyan anyagot injekcióznak, amely egy kis csomót, mesterséges trombózist idéz elő. Ezután a lábat bandázzsal bekötik, az érintett vénát összenyomják és leragasztják, így az a mesterségesen előidézett trombózis és a külső nyomás hatására elhal. Az elsorvasztott véna feladatát - a vér szívbe való visszajuttatását - más vénák veszik át.
A sorvasztás elsősorban a seprűvénák esetében alkalmazható. Ezek azok az apró erecskék, amelyek kis, kék faágacskákhoz hasonlóan a bőrfelszínen kirajzolódnak. Teljességgel ártalmatlanok, mégis sok nő különösen zavarónak tarja őket. Az apró visszeres csomók, melyeknek átmérője csupán 2-3 mm, szintén könnyen elsorvaszthatók Nem így azok a vénák, melyek átmérője 5 mm felett van.
A visszerek kezelésének másik klasszikus metódusa az operáció. A stripping esetében a comb, illetve a lábszár belső oldalán elhelyezkedő nagy, felszín alatt futó vénákat flexibilis szonda segítségével eltávolítják. Ezek feladatát a mélyebben elhelyezkedő vénák veszik át.
A sebészeti beavatkozás elsősorban a primer visszértágulat esetében hatásos. Az oldalágakat /és a hálózatosan tágult, kanyargós visszereket manapság a minimális beavatkozást jelentő „ministripping” módszerével távolítják el. Ezt többnyire helyi érzéstelenítéssel, ambulánsan végzik.
Az operációt olyan radikálisan kell elvégezni, amennyire csak szükséges, de olyan kíméletesen, amennyire csak lehetséges. A műtét hatása kiváló, és egyáltalán nem korlátozódik csupán a kozmetikai szempontból előnytelen vastagra tágult visszerek eltávolítására.
Új visszértágulatok kialakulása bármely kezelési módszer esetén lehetséges. Egyrészt azért, mert nincs lehetőség az öröklött kötőszöveti gyengeség kiküszöbölésére, másrészt pedig azért, mert a kiváltó és megterhelő életkörülmények többnyire nem változnak.
Manapság igen divatos - és majdnem teljesen fájdalommentes - a kitágult visszér lézerezése. Ennek során egy vékony tűt szúrnak a bőrbe, és a lézer fényrostját a beteg vénához irányítják. A rost hegyét 60-80 °C-ra hevítik, s a vénát „beforrasztják”.
Egyes orvosok szerint a lézerterápia nagyon jó szolgálatot nyújthat akkor, ha az arcon és nem a lábon szeretnék eltüntetni a legapróbb piros erecskéket. A lábban ugyanis egészen más nyomás uralkodik, mint az arcon.
Miért ragaszkodik mégis olyan sok páciens ehhez a technikához? Mert a lézertechnika igen modern, divatosan hangzik. Ugyanakkor mégsem alkalmas minden terület, különös tekintettel a lábak kezelésére.
Elsősorban seprűvénák esetén alkalmazzák a költségigényes photoderm-eljárást, mely során ugyancsak fénnyel dolgoznak. Ez a módszer is csak átmeneti megoldással szolgál, hiszen közvetlenül az eltávolított hajszálerek mellett újak léphetnek fel.
Igazi fájdalom
A vénás megbetegedések „valódi fájdalmaink közé tartoznak”, hiszen - egyrészt a panaszok, másrészt az esztétikai problémák miatt - tartósan befolyásolják életminőségünket. Utóbbiak stresszkiváltóként felerősítik a fizikai fájdalmakat.
Tippek a megelőzéshez
Együnk kevesebbet, gyalogoljunk, biciklizzünk sokat! Ezek a relatíve egyszerű módszerek is hozzájárulhatnak a visszértágulat kialakulásának feltartóztatásához!
Visszértágulat esetén ne álljunk túl sokat! Ha a hosszas állás a munkánkhoz tartozik, akkor a kompressziós harisnya viselete különösen fontos, mert megakadályozhatja a visszérbetegség kialakulását, de legalábbis évekkel késleltetheti azt; már meglevő visszeres csomók esetén lassíthatja az erek kiöblösödését, így helyettesítheti a műtétet is.
Érfestés vagy ultrahang
Az orvosi visszérvizsgálat a beteg alapos kikérdezésével kezdődik. Ezt követi a klinikai vizsgálat, amely a vénás billentyűk működőképességét, illetve az izompumpa hatásosságát ellenőrzi.
A vizsgálat eredményét műszerekkel, phlebographiával (érfestés), illetve ultrahanggal egészítik ki, erősítik meg. A két módszer közül a phlebographia okoz több kellemetlenséget: a röntgensugarakkal történő vizsgálatot kontrasztanyag beinjekciózása előzi meg. A kép, amelyet a vénáról így nyernek, igen pontos. Doppler-ultrahanggal is precízen megállapítható, hol találhatók a kritikus pontok, s így a műtéti terület is megfelelően behatárolható, ez semmi fájdalommal, kellemetlenséggel nem jár.
Idősebb páciensek esetében azt is érdemes tisztázni, milyen állapotban vannak a verőerek (artériák), különösen a szívkoszorúerek. Ha a betegnél esetleg később a szívbe bypasst kell beültetni, akkor a nagy vénát semmiképpen sem szabad eltávolítani, hiszen arra a bypasshoz szükség van!
Ne habozzunk, ha szükségessé válik az orvosi beavatkozás, hiszen a vénás elégtelenségnek súlyos következményei lehetnek!
Erősen kitágult, kanyargós vénák esetében fennáll a gyulladás veszélye. Ez az érintett rész megkeményedésével és pirosságával jár, láz és erős fájdalmak kíséretében.
Azonnali beavatkozásra van szükség akkor, ha a felszínen egy ércsomó kemény, és igen fájdalmas: ilyenkor gyakran visszértrombózis alakult ki. Az elhanyagolt visszerek egyik legsúlyosabb következménye a lábszárfekély- ulcus cruris -, ez elsősorban a boka környékén jön létre. A vénás megbetegedést kísérő vérpangás ebben az esetben olyan mértékű, hogy következményeként a szövetek nem jutnak elég oxigénhez, így elhalnak.
Ebben az esetben is létezik operatív megoldás: azt a területet, amelyen a vér pang, eltávolítják. A betegnek ebben az esetben jó esélye van arra, hogy a nyílt fekély begyógyulásával és új szövetek keletkezésével párhuzamosan a „normális” vérkeringés is helyreáll.
A természet segítsége
A visszeres csomók kialakulását sok esetben már kompressziós harisnyák viseletével is korlátok közt tarthatjuk. Mindemellett a gyógyszerek széles palettája áll rendelkezésünkre, hogy a műtéti, illetve a kompressziós terápiát hatásosan támogassuk.
Ezek közül néhány heparint tartalmaz, ami megakadályozza a véralvadék (trombózis) keletkezését, illetve megszünteti a vérömlenyeket.
Ettől eltérő alapon működnek azok a készítmények, amelyek vadgesztenye-kivonatot tartalmaznak. Segítségükkel csökkenthető az ödémásodás, feszessé tehetők a vénák, és a vérkeringés is serkenthető.
Extra tippek
- Inkább gyalogoljunk és feküdjünk, mint álljunk és üljünk!
- Polcoljuk fel a lábunkat, amikor erre lehetőségünk nyílik!
- Használjunk ki minden lehetőséget a mozgásra, akkor is, ha csak arról van szó, hogy lift helyett a lépcsőt használjuk!
- Sportoljunk rendszeresen!
- Kerüljük a túlsúlyt!
- Hagyjuk el az élvezeti szereket!
- Részesítsük előnyben az alacsony sarkú cipőt!
- Járjunk sokat mezítláb!
- Kerüljük a hőhatást, a napozást és a szoláriumot is!
- Speciális vénagimnasztikával bizonyos mértékig ellensúlyozhatjuk a vénák restségét és a kötőszövet gyengeségét.
Újak és ígéretesek azok a vénásszerek, amelyek a citrusokban található flavonoidokat hasznosítják. Stájerországban a hajdinára esküsznek, a franciák pedig a „french paradoxonra”. Eszerint Franciaországban azért jóval kevesebb a vénás megbetegedés, mert jelentős a vörösborfogyasztás, s mint köztudott, ez a nedű jelentős mennyiségben tartalmaz flavonoidokat.
Jegyezzük meg! A legtöbb említett szer enyhítő hatása kétségtelen, de egyik sem tünteti el a már kialakult visszeret, és nem helyettesítheti az orvos által szükségesnek vélt beavatkozást.
M. M.
2006-07-16 09:11:18