ÚJ

A felszínes vénák betegségeiről

Az alsó végtagi felszínes (bőr alatt futó) visszerek kóros tágulata az úgynevezett "varicositas" miatt hazánkban évente tízezer műtétet végeznek. Ennél is gyakrabban fordul elő a műtétet még nem igénylő, de panaszokat okozó visszatérő vénabetegség.


Mit kell tudni az érelmeszesedésről?

Az érelmeszesedés az oxigénben dús vért szállító erek, az artériák elváltozása. Ezek az erek szállítják a vért a különböző szervekhez, szövetekhez. Például a végtagokhoz, így szűkületük esetén lábikragörcs jelentkezik. Például az agyban, melynek szűkületekor szédülés és az agyi keringés zavarainak egyéb tünete lép fel. Nem utolsósorban pedig a szívhez.


Kérdezni is tudni kell!

Azzal már csaknem mindenki tisztában van, hogy a magasvérnyomás-betegség "népbetegség" hazánkban. Az öröklött hajlam mellett a betegség kialakulását és a beteg állapotát súlyosbíthatja az elhízás, a mozgáshiány, a gyakori idegeskedés vagy stressz, az aktív és passzív dohányzás, rendszertelen táplálkozás és a rendszeres alkoholfogyasztás.


A magasvérnyomás-betegség (2.)

Örökölhető-e a magasvérnyomás-betegség? Igen, a betegségre való hajlam az örökölhető. A hajlam azonban önmagában nem minden esetben jelenti egyben a betegség kialakulását is. Tehát a betegség kifejlődése életmódbeli figyelmességgel gyakran megelőzhető, sőt, maga a betegség is gyakran kezelhető. Természetesen az is gyakran előfordul, hogy mindenképpen gyógyszeres kezelésre van szükség. Ugyanakkor annak ismerete, hogy felmenőink között már előfordult a magas vérnyomás a családban, alkalmat ad arra, hogy odafigyeljünk, s időben észleljük, ha kóros a vérnyomásunk. Erre alkalmasak a szűrővizsgálatok. Milyen életmód vezet magas vérnyomáshoz? A jól ismert ártó tényezők, úgy mint a stressz, az elhízás, a cigarettázás, túlzott alkohol- és koffeinfogyasztás, zsíros és erősen sózott ételek. Talán meglepő, de a rizikófaktorok közé sorolható még a mozgásszegény életmód is, és természetesen a "hajlam" sem hiányozhat. Mikor tekinthető valaki magasvérnyomás-betegnek? Akkor, ha naponta több alkalommal, különböző időpontokban mérve a vérnyomását, az nyugalmi állapotban meghaladja a 145/95 Hgmm értéket. Ha valakinél magasabb vérnyomást mértek, annak tanácsos rögtön gyógyszert szedni? Nem. A magasvérnyomás-betegség igazolásához a vérnyomást több alkalommal meg kell mérni. Amennyiben egyértelműen magas, meg kell vizsgálni, hogy állhat-e megoldandó szervi ok ennek hátterében, milyen életmódhiba áll fenn, ami korrigálható, s amire a beteg is hajlandó. Önmagával a fogyással "gyógyítható" a magas vérnyomás? Igen, ez előfordulhat. Azzal együtt, hogy természetesen sovány embernek is lehet vérnyomás-betegsége. De a kettőt nem szabad összekeverni! Ugyanis a kiváltó okok is sokfélék lehetnek, így egy sovány embernél nyilván nem a "túlsúly" áll a probléma hátterében, az okot ott máshol kell keresni. De elhízott ember esetében nem hivatkozhatunk arra, hogy bezzeg sovány embernek is lehet magas vérnyomás -Milyen tüneteket okoz a magasvérnyomás-betegség? Előfordul, hogy semmiféle látható tünetet nem okoz. Ezért érdemes vérnyomásunkat még panaszmentes esetben is évente legalább egy alkalommal ellenőriztetni. Természetesen okozhat lüktető, feszítő vagy tompa fejfájást, szédülést, orrvérzést, mellkasi fájdalmat, látászavart, s még sok egyebet. Érdekes, hogy a tartós magas vérnyomás gyakran nem okoz efféle tüneteket, mert a szervezet "megszokja" a magas értéket. Miért kell kezelni a magas vérnyomást, ha nem okoz semmiféle panaszt? Azért, mert panaszmentes állapot közben is fokozatosan károsítja az érrendszert, a szívet, a vesét és agyi keringésünket. S ahogy a gyakorlatban gyakran találkozunk vele, sokszor teljesen panaszmentes egyénnél üt be a ménkő agyvérzés vagy szívinfarktus formájában. De előidézhet komoly látászavart okozó szemfenéki vérzéseket is. Gyakran előfordul, hogy a magasvérnyomás-beteg addig sokkal jobban érezte magát, amíg nem szedett gyógyszert a betegségére. Miért? Azért, mert ahogy írtam, a szervezete "hozzászokott" a magas vérnyomáshoz, s így a betegség csendben károsítja a szervezetet. Ha az ilyen panaszmentesen kiszűrt beteg vérnyomását gyógyszeresen beállítjuk, gyakori, hogy az első 2-3 hétben valóban gyengébbnek érzi magát, sőt! Addig elő nem forduló fejfájás, szédülés, bizonytalanságérzés jelentkezhet. Ezzel együtt a kezelést önállóan nem szabad, csak az orvosnak módosítani. Ugyanis ezek a tünetek mindig csupán átmenetiek. Bizonyára kellemetlen megélni, de előbb-utóbb megszűnnek, s a betegség komoly szövődményei a kezeléssel megelőzhetők. Miért kell tovább szedni a gyógyszert, ha a kezelés hatására már "beállt" a vérnyomásunk? Azért, mert a magasvérnyomás-betegség nem egy átmeneti állapot, hacsak nem ismert okot találunk a hátterében. Az emberek nagy részének a gyógyszer szedése gyakran élete végéig tart, így remélhetően minél tovább. Tehát nem olyan betegségről van szó, mint egy influenza vagy átmeneti nátha. Természetesen ha sikerült a kiváltó okot megtalálni - ami egyes esetekben lehet akár más gyógyszeres kezelés is -, akkor annak kiküszöbölése a magas vérnyomást is megszüntetheti. Ezért nagyon fontos a beteg első vizsgálatakor a részletes kórelőzmény felvétele. Mire kell figyelni a táplálkozás során? Alacsony zsírtartalmú ételeket kell választani, és kerülni kell a zsiradékban sült ételeket. Több növényi rostot fogyasszon gyümölcs vagy zöldség formájában. Válassza mindig a teljes őrlésű lisztet, illetve az ebből készült pékárut. Ne egye meg a csirke bőrét. Kerülje a gyorsétkezdéket. Sózzon keveset, használjon sómentes fűszereket és ízesítőanyagokat, esetleg használjon sópótlót. Fogyókúrázzon, ha szükséges. Ez utóbbiról a jövő héten kicsit részletesebben olvashatnak!


A vérnyomásmérés tízparancsolata

Tanulmányok bizonyítják, hogy a hipertóniások ­ a magas vérnyomásban szenvedők ­ könnyebben lehetnek úrrá betegségükön, ha maguk is rendszeresen ellenőrzik vérnyomásukat.


Szívbillentyű álruhában

Aprócska egyenetlenségek, kisebb kinövések, alakváltozások a test különböző részein: általában alig jelentenek többet némi kellemetlenségnél, szépséghibánál. Attól függ persze, hol keletkeznek, hiszen például az egészséges körülmények között tükörsima ízületekben az ilyesminek fájdalmas mozgáskorlátozottság lehet a következménye. A szív billentyűinek efféle elváltozása pedig a vérkeringés megzavarása révén már az egész szervezetre hatással vannak, egyenesen az életet veszélyeztethetik. Az itt végzett helyreállító (plasztikai) beavatkozások tehát, miközben az elvégzésük maga is rendkívüli nehézségeket támaszt, életmentőek lehetnek. Az eltelt évtizedek során a szívbe beültetett és a sertésszívbillentyűt felváltó, mesterséges, szövetbarát anyagokból (jobbára fémötvözetekből) készült billentyűknek számos fajtáját fejlesztették ki. Ezek szinte egyeduralkodóvá váltak, és mára a beültetett billentyűk túlnyomó többségét adják. Egyikük sem mondható azonban hibátlannak, ezért a fejlesztés szüntelenül folyik. A konstruktőrök célja, hogy sikerüljön olyan mesterséges szelepet alkotni, amely nemcsak hogy megfelel a biomechanikai követelményeknek, de a beültetése után már a mesterséges billentyűk legfőbb hátulütőjével: a vérrögképződés (trombózis) veszélyével sem kell számolni. A hannoveri Leibnitz Biotechnológiai Laboratóriumban egy szívsebészekből és biológusokból álló munkacsoport most az eredetileg használt sertésszívbillentyűnél tartósabbnak ígérkező, a természet alkotta konstrukció valamennyi előnyét nyújtó típust fejlesztett ki. A módszerük lényege, hogy a korábban alkalmazott szívbillentyűt megfosztják az élő sejtektől anélkül, hogy maga a szerkezet megváltozna. Az eljárás során az a szilárd, rugalmas, rostos váz, amely a billentyű alakját biztosítja, sértetlen marad, s a vizsgálatok szerint a mechanikai tulajdonságai, a teherbíró képessége sem változik meg. Az élő testnedveket utánzó tápoldatban megőrzött vázszerkezetre ezután olyan érbélelő (endothel) sejteket telepítenek, amelyek a billentyű beültetésére váró betegből származnak. A néhány hétig tartó eljárás során ezek a sejtek vékony köpenyt borítanak a sertésszívbillentyű rugalmas vázára. Az idegen szervezetből származó, mégiscsak barátságtalan, természetes szerkezet "farkasát" így teljesen elfedi, egyúttal a táplálását, fennmaradását szavatolja a minden tekintetben testazonos "báránybőr". A kísérleti műtétek során birkába ültették be az ily módon készített hibridbillentyűt, amely tartósabbnak bizonyulta korábban alkalmazott, saját mezben "fellépő" változatnál. A későbbi meszesedési hajlam, ami miatt a sertésbillentyű-implantátum a háttérbe szorult - mindeddig nem mutatkozott. A továbbiakban a találmányt úgy kívánják tökéletesíteni, hogy a csupasz váz "felöltöztetése" előtt, ugyancsak a páciensből származó, rostépítő kötőszöveti sejteket (fibroblasztokat) vándoroltatnak az előzőleg kipusztított sertésfibroblasztok helyére. Ezek, a várakozások szerint az eredeti váz "útmutatásai" nyomán maguk is rostokat képeznének, amelyek eleinte megerősítik, majd idővel saját produktumukkal helyettesítik a beültetett vázszerkezetet. Erre kerülne rá az eddigi kísérletekben bevált endothel-köpeny. A szövettenyésztési technikák mai szintjén ezeknek a sejteknek az előállításához az operáció előtt a betegből mindössze kicsiny bőr-, illetve érdarabka eltávolítására lenne szükség. A kutatók bejelentése szerint hamarosan sor kerül az első, emberi endothelbe öltöztetett sertésszívbillentyű klinikai kipróbálására. Dr. Dékány Péter főorvostól megtudtuk, hogy az Országos Kardiológiai Intézetben elvégzett, évi ezer körüli nyitott szívműtétnek csaknem egyharmada billentyűbeültetés. Ilyenkor túlnyomórészt mesterséges fémszerkezetet használnak fel. Körülbelül minden tizedik esetnél ültetnek csupán be rövidebb élettartamú, biológiai (sertés-) billentyűt. Általában olyankor, ha a beteg állapota vagy körülményei miatt nehézségekbe ütközne a fémprotézisek mellett elkerülhetetlen, élethosszig tartó, gondos ellenőrzést igénylő véralvadásgátló utókezelés. Ha beválna a szervezetbaráttá tett természetes implantátum, a biológiailag szinte teljes értékű műbillentyűknek ez az újabb generációja valódi előrelépést jelenthetne. Még több beteg szabadulhatna meg az önmagában sem kockázatmentes utókezelés terheitől.


A magas vérnyomás megelőzése és kezelése

Ha valakinek a vérnyomása nyugalmi állapotban -legalább három különböző időpontban - tartósan 165/95 Hgmm felett van, biztosan magas vérnyomásról beszélünk. Határérték magas vérnyomásról 140-160-as szisztolés (az első érték, amikor a szív összehúzódik, és a vért kilöki a nagy vérkörbe) és 85-95-ös diasztolés (a második érték, amikor a szív elernyed, és a vér a szív irányába áramlik) nyomás mellett beszélhetünk.


Szemfenékvizsgálat magasvérnyomás betegségben

Miért kötelező a szemészeti vizsgálat akkor, amikor kiderül, hogy a beteg panaszai hátterében magasvérnyomás-betegség áll? Akkor is, ha a beteg tudja: tökéletes a látása. Miért vállaljuk mindenképpen az esetleges sorban állást?


Rövid kérdés - rövid válasz

Miért kötelező a szemészeti vizsgálat akkor, amikor kiderül, hogy a beteg panaszai hátterében magasvérnyomás-betegség áll? Akkor is, ha a beteg tudja: tökéletes a látása. Miért vállaljuk mindenképpen az esetleges sorban állást?


| 71 |
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop