Májzsugorodás (cirrózis)

Mindenki tudja, hogy a máj a test egyik legfontosabb szerve. Fő feladatának egyike, hogy szabályozza a szervezet kémiai folyamatait. A táplálékaink anyagai az emésztés után bejutnak a májba, és ott olyan alkotórészekre bomlanak le, melyeket testünk könnyen felhasználhat. Ezen anyagcsere-folyamat során olyan melléktermékek is kialakulnak, amelyek károsítják a szervezetet.

| Máj- és epebetegségek   SubRosa Kiadó | Fehér, J.; Lengyel, G.
Ezeket a toxikus anyagokat a májsejtek méregtelenítik. Májcirrózisban, más néven májzsugoros megbetegedésben a májsejteknek ez a funkciója többé-kevésbé csökkent vagy éppenséggel megszűnik, a cirrózisos állapot súlyosságától függően. Amíg a nem működő májsejteket újak nem helyettesítik, a károsodott sejtek képtelenek ellátni feladataikat. Ha a károsodás az egész májat érinti, megszűnik a máj méregtelenítő funkciója.

A májcirrózis kialakulásáért felelős legfontosabb két tényező:

1. A máj korábbi gyulladásos betegsége (hepatitisz). Májgyulladást (hepatitiszt) követően, melyet bizonyos vírusok okoznak, a cirrózisos folyamat akár 1-3 év alatt is kialakulhat. Bizonyos esetekben a hepatitisz lezajlása és a cirrózis kialakulása között több év, akár évtizedek is eltelhetnek.

2. Nagyobb mértékű alkoholfogyasztás.

Férfiaknál ez a mennyiség naponta mintegy 60-70 g alkoholnak (6-7 dl bor, másfél liter sör vagy 2 dl konyak) felel meg. Nők érzékenyebbek az alkohol káros hatására, azaz már napi 25-35 g alkohol rendszeres fogyasztása elégséges lehet ahhoz, hogy a cirrózisos folyamatot kiváltsa.

A májzsugor (cirrózis) fogalmát kórszövettanilag határozhatjuk meg legjobban: olyan visszafordíthatatlan, idült, diffúz májszövet-károsodás, amely nagymértékű kötőszöveti rostos felszaporodással, regeneratív állebenyek képződésével (göbök kialakulásával), idült gyulladás szöveti jeleivel jár.

Kórszövettanilag a májzsugoros megbetegedésnek két nagy formája különböztethető meg: az aprógöbös májzsugorodás (micronodularis cirrhosis, nevezik még portális vagy Laennec-cirrózisnak is) és a nagygöbös májzsugoros megbetegedés (macronodularis cirrhosis, göbös vagy postnecroticus cirrhosisnak is mondják).

A májzsugoros megbetegedésnek főbb okai az idült alkoholfogyasztás (alkoholos cirrózis), az idült, B, C és D vírus okozta májgyulladás, bizonyos fejlődési rendellenességek, öröklött anyagcsere-károsodások, valamint számos gyógyszer által kiváltott májkárosodás. Az esetek mintegy 10%-ában a kiváltó ok ismeretlen.

A májzsugoros megbetegedés szövettanilag az elhalt májsejtek állebenykék kialakításával járó regenerációjával, valamint jelentős mértékű kötőszöveti rostok felszaporodásával jellemezhető, amely rostképződés megváltoztatja a normális májszerkezetet, valamint a máj érstruktúráját.

Mi a beteg panasza májcirrózis esetén?

A panaszok legtöbbször széles körűek. A betegek rendszerint fáradtnak érzik magukat, közérzetük rossz. Az evés nem jelent örömet számukra, bizonyos ételeket - különösen a magas zsírtartalmúakat - nem tűrnek. Már a kisebb mértékű étkezést is rendszerint teltségérzés követi, hasi puffadással és gyomortájéki fájdalommal. A székrekedés gyakori panasz, de előfordulhat néha hasmenés is.

A betegség előrehaladottabb állapotában ezek a tünetek mentális zavarokkal is keveredhetnek: a betegek koncentrálóképessége csökkent, indítékszegények, az alvás-ébrenlét ritmusa felbomlik. Testsúlycsökkenés is gyakori tünet. Időnként lázas állapot is kialakulhat.

Tünetek és lefolyás

A betegség kezdete gyakran lappangó; sok beteg kezdetben tünetmentes; étvágytalanság, puffadás, hányinger, hányás, gyengeség, fáradékonyság, súlyvesztés, a libidó elvesztése, a jobb bordaív alatti diszkomfortérzés gyakori. Jellemző a kemény, tömött tapintatú, enyhén vagy durván egyenetlen felszínű, éles szélű, megnagyobbodott máj, az esetek 35-50%-ában lépmegnagyobbodással együtt. Cirrózisos egyénekben kialakulhat sárgaság, csillag alakú hajszálértágulat a bőrben, szabad hasűri folyadékgyülem, agyi károsodás jelei, továbbá a portális rendszer ereiben észlelhetők a magas vérnyomás tünetei: tágult hasfali vénák, gyomorban, nyelőcsőben visszerek kialakulása és a megrepedésükből származó vérzés, alsó aranyeres csomók képződése.

Az előrehaladott esetekben a hasban szabad hasűri folyadék képződik, amelynek kialakulásában jelentős szerepe van a portális érhálózatban kialakult magas vérnyomásnak, továbbá számos más tényezőnek is, így a vér csökkent albumintartalmának, a nyirokkeringés károsodásának, a csökkent vesevér-áramlásnak, valamint a hormonháztartás zavarának. Az ascites - ha nagyobb mennyiségű - elődomborítja a hasat. Gyakori a köldöksérv. A sovány, vékony felsőtestből kiinduló hatalmas has sajátos képet ad, amelyből a májzsugoros megbetegedés azonnal felismerhető. A kis mennyiségű hasűri folyadék hasi ultrahangvizsgálattal biztonságosan kimutatható. A sárgaság nem szokott súlyos fokú lenni, gyakran változó mértékben jelentkezik; tartós, kifejezett sárgaság rossz prognózisra utal.

A májzsugoros megbetegedést gyakran kíséri a véralvadás különböző zavara, amelynek oka összetett. A hormonháztartás károsodása miatt a férfi betegek szőrzete kihullik, szeméremszőrzetük nőies jellegűvé válik, gynecomastia (nőies emlőmirigyszaporulat), heresorvadás következik be. A bőrben kialakuló csillag alakú értágulatok, a talpon és a tenyéren megjelenő bőrvörösség is az előbbi hormoneltérésekkel magyarázható. Nőkben menstruációs zavar, menstruáció-kimaradás, férfiakban impotencia kifejlődése gyakori. Néha a lehelet jellegzetes édeskés szagú, májbetegségre jellemző.

Laboratóriumi eltérések

A vérből végzett laboratóriumi vizsgálatok hasonló eltéréseket mutathatnak, mint idült májgyulladás esetén. A májkárosodásra utaló enzimek szintjének emelkedése mellett jelen lehet az alkalikus foszfatáz enzim értékének az emelkedése is, mely utóbbi epepangásra utalhat. Csökkent a vér fehérjetartalma, megnyúlt a protrombin-idő. Gyakori a vörösvérsejtszám alacsony volta, melynek oka különböző: vashiány, idült vérvesztés, csökkent vasfelvétel, folsavhiány felszívódási zavar miatt, fokozott vörösvérsejt-pusztulás a lépben. Ha a májműködés teljesen elégtelen, a vérben az ammóniaszint emelkedik. A diagnózist, amennyiben elvégezhető, a máj szövettani vizsgálata biztosítja.

Szövődmények kialakulására akkor kell gondolni, ha az addig stabil állapotú májzsugoros beteg állapota fokozatosan vagy hirtelen romlik. A betegség három fő szövődménye a megváltozott májbeli vérkeringés miatt létrejött agyi károsodás (hepaticus encephalopathia) a gyomorban, illetve a nyelőcsőben a tágabb visszerekből származó vérzés és a májrák kialakulása.

A betegség kilátásai (prognózisa)

Amíg a májbeli vérkeringés akadálytalan és a májsejt-regeneráció a májsejtpusztulással lépést tart, a máj el tudja látni feladatát. Az ötéves túlélési idő 50%-os. Hasűri folyadék megjelenése vagy súlyos mértékű sárgaság kialakulása a májzsugoros megbetegedés esetén a májelégtelenség bekövetkezését jelzi.

Gyógyítás

A májzsugoros májbetegedésnek gyógyszeres terápiája nincs. Helyes életvitellel a progresszió csökkenthető, a szövődmények kialakulása részben megelőzhető.

A fizikai megterhelés kerülése tanácsos, a táplálkozásban változatos, könnyű, vitaminokban, növényi anyagokban gazdag ételek fogyasztása ajánlott. Ha agyi károsodás (hepticus encephalopathia) nem fenyeget, a fehérjebevitelt nem kell korlátozni. A szövődmények kezelése minden esetben egészségügyi intézeti, intenzív kezelést igényel. Válogatott esetben májátültetéssel menthető meg a beteg élete.

Melyek a legfontosabb életmódbeli szabályok a májzsugoros beteg számára?

Mindennemű alkoholos ital kerülése A rendszeres alkoholfogyasztás a cirrózis kialakulásának legfontosabb tényezője. Éppen ezért az alkoholtartalmú italok fogyasztásának kerülése a legkritikusabb épp annak érdekében, hogy a cirrózisos beteg állapota javuljon.

Fizikai aktivitás Májzsugorodás esetén a kezelőorvos általában nemcsak az alkoholos italok kerülését ajánlja, hanem a fizikai megterhelés kerülését is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy semminemű fizikai mozgás nem ajánlatos. A normális mértékű mozgás, fizikai igénybevétel nemcsak hogy nem káros, de segítheti is a máj állapotának javulását. Kirándulás, szabad levegőn való tartózkodás, erdei séta mindenképpen előnyös. A versenysport, nehéz fizikai munka végzése azonban kerülendő.

Megfelelő diéta Ezen a téren jelentős a változás a múlt gyakorlatához képest. Nem kell túl szigorú rendszabályokat betartani. A korszerű diéta betegbarát táplálkozást jelent. Alapvető, hogy a betegnek azt kell ennie, amit szeret és ami nem okoz panaszt számára. De - hasonlóan, mint az egészséges egyéneknél is - bizonyos szabályokat be kell tartani.

a) Hasonlóképpen, mint az egészséges egyének esetében, a májbetegeknek is kerülniük kell az egyoldalú diétát. Fontos, hogy a beteg étrendje tartalmazza a legfontosabb tápanyagokat és biztosítsa a táplálkozási egyensúlyt a különböző tápanyagok között.

b) Az egészséges felnőtt szervezet számára optimális tápanyagösszetétel, azaz szénhidrát (cukor, gabonafélék, burgonya stb.), zsír, fehérje, vitamin és ásványi anyagok mennyisége nem felel meg a májbetegeknek. Éppenséggel a legfontosabb anyagcsereszerv betegsége miatt különösképpen kell ügyelniük az étrendre.

Milyen legyen a májzsugoros betegek diétája?

Legyen egyensúly a különböző tápalkotókat illetően, és legyen az étel ízletes. Legfontosabb teendők:

1. Biztosítsa azt a kalóriamennyiséget, amely a szervezet energia-háztartásához szükséges.

A normális májjal élő egyének legtöbbje túlsúlyos és fogyni szeretne. Ez általában nem jelent gondot májbetegeknek, akik inkább alultápláltak. Ez már önmagában megköveteli, hogy a bevitt kalóriát növelni kell. Néha azonban ez már lehetetlen. Ilyenkor a fizikai aktivitást kell csökkenteni, hogy a test működését kevesebb energiával is biztosíthassuk.

2. Sóbevitel. Alacsony sótartalmú diéta javasolt, hogy a hasi folyadékgyülem (ascites) kialakulását megelőzzük.

3. Zsírbevitel. Ételeinket lényegében zsír, szénhidrát (cukor, gabonafélék, burgonya stb.) és fehérje (hús, húskészítmények, hal, tojás stb.) alkotja. A szervezetnek vitaminokra, ásványi anyagokra is szüksége van, melyeket szintén a táplálékunknak kell tartalmaznia.

A zsír önmagában a legfontosabb energiaforrás. Bár gyakran láthatatlan módon, a húsokban és a húskészítményekben, a legtöbb táplálékban megtalálható.

Amennyiben lehetséges, a cirrózis-betegnek kerülnie kell a telített zsírsavakban gazdag zsírféléket (disznózsír, vaj), helyettesítve telítetlen zsírsavakban gazdag zsiradékok fogyasztásával. Ennek leginkább a margarin, olívaolaj, napraforgó- és egyéb növényi olajok felelnek meg.

4. Szénhidrátok. Ételeinkben a szénhidrátok ugyancsak fontos energiaforrásként szerepelnek. Tartalmazzák a gabonafélékből, kukoricából, rizsből készült ételek, a kenyér.

Fogyasztásuk előnyös (cukorbetegeknek azonban nem szabad túllépniük a megengedett mennyiséget).

5. Fehérjék. A fehérje különös fontosságú tápanyagunk. A szervezet izomzatának fenntartása és mennyiségének növelése a rendszeres fehérjebevitel függvénye. A felnőtt szervezetnek naponta mintegy 1 gramm/testsúlykilogramm fehérje bevitelére van szüksége, azaz a 70 kg-os szervezet napi fehérjeszükséglete 70 g. Magas fehérjetartalmú ételeink a következők: hús és húskészítmények (mintegy 20% körüli fehérjetartalom), hal (20%), tojás (13%), gabonafélék (10%) és a tej (3%).

Korábban úgy gondolták, hogy a magas fehérjetartalmú diéta előnyös a cirrotikus beteg számára. Ma már biztosan mondható, hogy a túlzott mérvű fehérjefogyasztás inkább ártalmas, mint hasznos a májbetegek esetében.

A cirrotikus betegnek nem kell több fehérjét fogyasztania, mint az egészséges egyénnek. Ez a megállapítás azonban kiegészítésre szorul, mivel a cirrotikus máj nem minden fehérjét képes felhasználni. Ez kapcsolatos a máj cirrózisban károsodott méregtelenítő funkciójával. A táplálék fehérjéi a májban bomlanak le és alakulnak át. A máj azonban a különböző fehérjealkotó részeket nem egyformán kezeli. Míg egyes komponenesek, az ún. elágazó szénláncú aminosavak (vaun, leucin és izoleucin) könnyen hasznosíthatók, még ha a májfunkció károsodott is, ugyanakkor más aminosavak, az ún. aromás aminosavak (triptofán, fenilalanin és tirozin) fogyasztása káros következményekkel járhat.

Ezek az aromás aminosavak, amelyek a beteg májban nem jól hasznosíthatók, belépnek a véráramba és bekerülnek az agy állományába. Ott jelenlétükkel károsítják a szellemi, mentális tevékenységet. Ez az állapot jön létre előrehaladott cirrózisban, és hozza létre az ún. "hepatikus encephalopathia" klinikai tünetegyüttesét.

A gondosan összeállított diéta segíthet ezen szövődmények megelőzésében, anélkül, hogy a fehérjebevitel károsodna, és biztosíthatja, hogy az ételek ízletesek és választékosak legyenek.

| cirrózis, cirrhosis, májzsugorodás
2002-12-25 18:15:44
No menu item defined, wrong database setup!
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop