A máj működése
A máj központi szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének fenntartásában. Jelentős mértékű tartalékai miatt azonban enyhe vagy mérsékelt fokú májsejtkárosodás általában nem jár az anyagcsere-funkció mérhető károsodásával.
Szénhidrát-anyagcsere
Májbetegségekben, különösen májzsugorodásban gyakoriak a cukor- (glükóz-) anyagcsere eltérései. Leggyakrabban a vércukorszint emelkedése fordul elő. A glukóz-intolerancia normál vagy emelkedett plazmainzulin-szinttel jár, ami inzulinrezisztenciára utal.
Az inzulinrezisztencia okai lehetnek:
- a működőképes májsejttömeg csökkenése miatt a máj nem képes a glukózt metabolizálni;
- a májsejtek inzulinkötő képessége károsodik;
- a máj csökkent hormonlebontó képessége miatt növekszik a vércukorszintet befolyásoló hormonok, így az inzulin, glukagon szintje is.
Előfordulhat a vércukorszint csökkenése is súlyos mértékű májkárosodásban, így heves lefolyású, ún. akut fulmináns hepatitiszben, de a májzsugoros megbetegedés végstádiumában, máj daganatban és bármilyen súlyosabb mértékű májkárosodás esetén is.
Okai:
- a máj csökkent glikogén-raktározó és -szintetizáló képessége;
- a csökkent májbeli véráramlás miatt a glükózszintézishez szükséges szubsztrát odaáramlása kevesebb;
- alkoholfogyasztás gátolja a glikogén-újdonképződést, ez és az alkoholisták elégtelen táplálkozása egyaránt elősegíthetik az alacsonyabb vércukorszint kialakulását.
Aminosav- és ammónia-anyagcsere
Néhány elágazó szénláncú aminosav kivételével az aminosavak többsége ureává bomlik a májban, csak kis részük kerül szabad aminosavként a keringésbe. Súlyos májelégtelenségben az aminosavak felhasználása gátolt, ezért a keringésben megnövekszik a szabad aminosavak mennyisége, ami egy bizonyos határ felett ún. "túlfolyásos" aminoaciduriát, azaz a vizelettel fokozott aminosav-ürítést eredményez. A nitrogén-anyagcsere toxikus terméke, az ammónia (NH3) majdnem kizárólagosan a májban alakul át nem toxikus végtermékké, karbamiddá az ureaciklus során. Előrehaladott májbetegségben az ureaszintézis gyakran csökken és ennek következtében az ammónia felszaporodik a vérben. Az aminosavén ammónia-anyagcserét a szemlélteti. Az ammóniaszint emelkedése számos következménnyel járhat, melyek közül a legfontosabb az agyműködés károsodása. Az ún. hepaticus encephalopathia (májbetegség során kialakuló agyműködési zavar) mértéke általában arányos az emelkedett vérammónia-szinttel, illetve a szérumammónia-szintet csökkentő terápiás beavatkozások rendszerint klinikai javulást eredményeznek.
Fehérjeszintézis és -lebontás
A máj számos fehérjét állít elő. Májbetegségben a leggyakoribb fehérjeanyagcsere-zavar: a vérben levő albuminszint csökkenése (hypalbuminaemia). A hypalbuminaemiát a szintézis csökkenése okozza - a májsejtek számának csökkenése és funkciózavara következtében -, és ehhez a csökkent diétás aminosav-felvétel is hozzájárulhat. A szervezet ezt a fehérjeszintézis-csökkenést visszafogott lebontással próbálja kompenzálni. Hasűri folyadék jelenléte májbetegségben fokozza az albuminszint csökkenését, a hasűri folyadék tetemes fehérjetartalma miatt, mert a szervezet albumintartalmának jelentős része ilyenkor a hasűri folyadékban helyezkedik el.
A májban termelődik a véralvadási faktorok nagy része is, és ezek szintje illetve aktivitása májbetegségben alacsonyabb lehet. Ezen faktorok egy részét K-vitamin-függő véralvadási faktoroknak nevezzük, mivel normális tevékenységük a bélből történő zsírfelszívódástól is függ, lévén a K-vitamin zsírban oldódó vitamin.
Méregtelenítés, hormonanyagcsere
A máj számos, szervezetben képződött anyag, hormon és gyógyszer, szervezetbe került különböző ágensek metabolizmusában játszik kiemelkedő szerepet. A szervezetben felhalmozódni képes zsíroldékony anyagokat vízoldékonnyá alakítja, és így elősegíti a változatlan formában történő kiürülésüket az epével, vizelettel.
A különböző vegyületek reaktív csoportjait a máj kémiailag átalakítja (például oxidációval, redukcióval, hidroxilációval), ezáltal nagy részüket inaktiválja, de kisebb részüket aktiválhatja is. A zsíroldékony anyagokat a máj konjugációval vízoldékonnyá alakítja.
Májbetegségben bizonyos gyógyszerek anyagcseréje megváltozik, a bélből felszívódó gyógyszerek súlyos májkárosodás során a májbeli méregtelenítés megkerülésével közvetlenül a szisztémás keringésbe juthatnak. Ezen funkciók károsodása miatt májbetegség fennállása esetén egyes gyógyszereknél elővigyázatosság indokolt, mivel nagyon könnyen túladagolási tünetek jelentkezhetnek.
A máj számos hormon (inzulin, glukagon, tiroxin, mellékvesekéreg-hormonok, férfi-, női ivarhormonok) inaktiválásában, lebontásában vesz részt. A nemi hormon (ösztrogén, tesztoszteron) anyagcserezavara játszik szerepet az ún. póknévuszok (csillag alakú kapilláris tágulatok) kifejlődésében, a hónalj- és szeméremszőrzet kihullásában és a here sorvadásában, amelyek az idült májbetegség gyakori kísérői. Májbetegség során a megváltozott májbeli vérkeringés is hozzájárul az ún. feminizáció (nőiesedés) kialakulásához férfiakban, mivel a férfihormonok a kóros keringés miatt a májon kívül női hormonná alakulnak át. Alkoholos májbetegségben a feminizáció létrehozásában szerepet játszik az alkohol direkt toxikus hatása is a here-agyalapi mirigy-agyalapi idegközpontok alkotta tengelyre, mely a vér tesztoszteronszintjének csökkenésében mutatkozik meg.
Lipidanyagcsere
A máj által normális körülmények között felvett zsírsavak - amelyeket a máj trigliceriddé alakít - a diétából és a zsírszövetekből származnak. Bizonyos zsírsavak (különösen a telítettek) acetátból szintetizálódnak a májban. A zsírsavak ezután átalakulhatnak trigliceriddé, észterifikálódhatnak koleszterinnel, beépülhetnek a foszfolipidekbe vagy oxidálódhatnak széndioxiddá vagy ketontestekké. Ha a zsírszövetből a szaharóz metabolizációja nő (például alkohol fogyasztása esetén) a májban trigliceridek halmozódnak fel, zsírmáj alakul ki.
2007-11-09 13:44:15