A WHO adatai szerint a hepatitis-C vírus világszerte mintegy 170 millió embert fertőz meg. A fertőzöttek körülbelül 70 százalékánál alakul ki májbetegség, ami súlyos esetben májzsugorodás vagy májrák is lehet. Az Egyesült Államokban évente több mint 10 ezren halnak meg a fertőzéssel kapcsolatos betegségekben. A jelenleg rendelkezésre álló kezelések költségesek, és az esetek mintegy felénél nem is hatásosak.

– Az RNS-vírusoknál, mint amilyen a hepatitis-C is, általában igen hamar kialakul a vírusölőkkel szembeni ellenálló-képesség, így a gyógyszerek már nem hatásosak – mondja a professzor. Normális esetben a genetikai információt a DNS tárolja, majd átmásolja az RNS-be, amelynek a fehérjék létrehozásában van szerepe.

A hepatitis-C-hez hasonló RNS-vírusok esetében a genetikai információ nem a DNS-ben, hanem az RNS-ben tárolódik. Az RNS genetikailag instabilabb, mint a DNS, ezért számos mutáció keletkezhet benne. Ezek a mutációk teszik lehetővé, hogy a vírus mintegy „kijátssza” az immunrendszert, és ellenállóvá tegye a vírusellenes készítményekkel szemben.

A kutatócsoport kimutatta, hogy a májban található RNS egy kis töredéke, a mikroRNS szükséges ahhoz, hogy a hepatitis-C szaporodni tudjon. Amikor a kutatók ezt a mikroRNS-t inaktiválták, a hepatitis-C vírus RNS-e mintegy 80 százalékkal csökkent. Mivel tehát a vírus szaporodásához a miR-122-re van szüksége, a miR-122-t megbénító stratégiával szemben a vírus nem fejleszthet ki ellenállást.

A vírus a májban akár 30 éven át is megélhet, ezért a tudósok azt feltételezték, hogy valamilyen módon interakcióba lephet a miR-122-vel. Később valóban be is bizonyították, hogy a vírus a saját túléléséhez mintegy "kihasználja” a miR-122-t.

Merőben új elmélet ez, amely lehetőséget ad új terápiás megoldásokra. Ha a májban a mikro-RNS mennyiségét csökkenteni lehet anélkül, hogy ez befolyásolná a máj működését, akkor csökkenne a vírusterhelés is. Azt azonban még további kísérleteknek kell kimutatniuk, lehetséges-e ez nemkívánatos következmények nélkül.

Medical New Today