Akut, súlyos, ismeretlen eredetű hepatitis gyermekeknél

Folyamatosan érkeznek jelentések kisgyermekek körében előforduló ismeretlen eredetű akut hepatitis esetekről. Egyelőre nem világos, hogy nőtt-e a hepatitises megbetegedések száma, vagy nőtt-e az olyan hepatitises esetek felismerése, amelyek nem észlelnek. Míg az adenovírus egy lehetséges hipotézis, a kórokozó vizsgálata folyamatban van.

| InforMed Hírek20   InforMed | Glanz, J.

Kép. WHO.  Az ismeretlen eredetű akut súlyos hepatitis esetek országonkénti megoszlása 2022. április 23-án.

2022. április 21-ig legalább 169 ismeretlen eredetű heveny hepatitis esetet jelentettek a WHO európai régiójának 11 országából és egyet a WHO amerikai régiójából.

A betegek 1 hónapos és 16 éves kor közöttiek. Tizenhét gyermek szorult májátültetésre; legalább egy halálesetről számoltak be.

A klinikai szindróma az azonosított esetek között az akut hepatitis (májgyulladás), jelentősen emelkedett májenzimekkel. Sok esetben gyomor-bélrendszeri tünetekről számoltak be: a hasi fájdalom, a hasmenés és hányás. Ezek a súlyos akut hepatitis megjelenését megelőzően jelennel meg, valamint a májenzimek  megnövekedett szintje és sárgaság. A legtöbb esetben láz nem volt. Az akut vírusos hepatitist okozó gyakori vírusokat (A, B, C, D és E hepatitis vírusok) egyik esetben sem mutatták ki. 

Az adenovírust legalább 74 esetben mutatták ki, és 18-at F típusú adenovírus 41-ként azonosítottak. A SARS-CoV-2 vírust 20 esetben azonosították a vizsgáltak közül. Ezenkívül 19-et mutattak ki SARS-CoV-2 és adenovírus együttes fertőzéssel.

Az Egyesült Királyságban, ahol a mai napig az esetek többségét jelentették, a közelmúltban jelentős növekedést figyeltek meg az adenovírus-fertőzések számában (különösen a gyermekek székletmintáiban), miután a COVID-19 világjárvány idején alacsony volt a terjedés. Hollandia egyidejűleg növekvő közösségi adenovírus terjedésről is beszámolt.

További vizsgálatok folynak azokban az országokban, amelyekben eseteket azonosítottak, és részletesebb klinikai és expozíciós előzményeket, toxikológiai vizsgálatokat, valamint további virológiai/mikrobiológiai vizsgálatokat végeznek. Az érintett országok fokozott felügyeleti tevékenységet is kezdeményeztek.

A WHO és az ECDC támogatja az országokat a folyamatban lévő vizsgálatokban, és információkat gyűjt az eseteket bejelentő országoktól. Az Egyesült Királyság Egészségügyi Biztonsági Ügynöksége útmutatást adott ki az érintett országoknak a gyanús esetek alapos kivizsgálásának támogatására.

WHO kockázatértékelés

Az Egyesült Királyság először számolt be az ismeretlen eredetű súlyos akut hepatitises esetek váratlan jelentős növekedéséről fiatal, általában korábban egészséges gyermekeknél. Több más ország – nevezetesen Írország és Hollandia – az ilyen esetek váratlan növekedéséről számolt be.

Bár jelenleg az adenovírus az egyik hipotézis a kiváltó okként, nem magyarázza meg teljesen a klinikai kép súlyosságát. A 41-es típusú adenovírussal, az érintett adenovírus típussal való fertőzést korábban nem hozták összefüggésbe ilyen klinikai megjelenéssel.

Az adenovírusok gyakori kórokozók, amelyek általában önkorlátozó fertőzéseket okoznak. Emberről emberre terjednek, és leggyakrabban légúti megbetegedéseket okoznak, de típustól függően más betegségeket is okozhatnak, mint például gyomor-bélhurut, kötőhártya-gyulladás (vörös szem), hólyaggyulladás.. 

Több mint 50 fajta immunológiailag eltérő adenovírus létezik, amelyek fertőzéseket okozhatnak emberben. A 41-es típusú adenovírus jellemzően hasmenés, hányás és láz formájában jelentkezik, gyakran légúti tünetekkel kísérve. Míg adenovírus fertőzésben szenvedő immunhiányos gyermekeknél hepatitisről számoltak be, a 41-es típusú adenovírusról nem ismert, hogy az egyébként egészséges gyermekeknél hepatitis okozója lenne.

Tovább kell vizsgálni az olyan tényezőket, mint a kisgyermekek fokozott fogékonysága az adenovírus alacsonyabb szintű terjedése miatt a COVID-19 világjárvány alatt, egy új adenovírus esetleges megjelenése, valamint a SARS-CoV-2 társfertőzés.

A COVID-19 oltások mellékhatásaival kapcsolatos hipotéziseket jelenleg nem támasztják alá, mivel az érintett gyermekek túlnyomó többsége nem kapott COVID-19 elleni védőoltást. Az egyéb fertőző és nem fertőző magyarázatokat ki kell zárni a kockázat teljes körű értékeléséhez és kezeléséhez.

Nagyon valószínű, hogy még több esetet észlelnek, mielőtt az okot megerősítenék, és konkrétabb ellenőrzési és megelőzési intézkedéseket hajtanának végre.

A WHO szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és együttműködik az Egyesült Királyság egészségügyi hatóságaival, más tagállamokkal és partnerekkel.

A WHO tanácsa

További munkára van szükség további esetek azonosításához, mind a jelenleg érintett országokban, mind másutt. A prioritás ezen esetek okának meghatározása az ellenőrzési és megelőzési intézkedések további finomítása érdekében. Az adenovírus és más gyakori fertőzések általános megelőző intézkedései közé tartozik a rendszeres kézmosás és a légúti higiénia.

A WHO azt javasolja, hogy végezzenek vérvizsgálatot (a kezdeti tapasztalatok alapján a teljes vér érzékenyebb, mint a szérum), szérum-, vizelet-, széklet- és légúti minták, valamint májbiopsziás minták (ha rendelkezésre állnak) elvégzését, a vírus további jellemzésével, beleértve szekvenálást. Az egyéb fertőző és nem fertőző okokat alaposan ki kell vizsgálni.

A WHO a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem javasol semmilyen korlátozást az Egyesült Királysággal vagy bármely más olyan országgal, ahol eseteket azonosítottak, az utazásra és/vagy a kereskedelemre vonatkozóan.

| adenovirus, akut hepatitis, májgyulladás, gyerek
2022-04-25 12:05:24
hírdetés
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop