Hepatitis A

A májbetegségek tekintélyes részét teszi ki a fertőző májgyulladás, a hepatitis infectiosa. A vírus hepatitisek legtöbbje elsődlegesen okoz májgyulladást. Közülük egyre több, illetve egyre újabbak kerülnek felismerésre. Elnevezésük az ABC betűivel történik.

hepatitis, májgyulladás, vírusfertőzés, j árvány, infektológia | InforMed Hírek14   InforMed | Nagy, M.

Az eddig ismert vírusok a hepatitis A-E, úgy mint: hepatitis A (HAV), hepatitis B (HBV), hepatitis C (HCV), hepatitis D (HDV), hepatitis E (HEV). Ezekről, illetve az általuk okozott betegségekről tünetek, járványtan, megelőzés tekintetében elég sok ismeretünk van. A legújabban felfedezett hepatitis vírusok: hepatitis GB, amelynek három alfaja: GB-A, GB-B, GB-C és a hepatitis G ismertek, de részletes megismerésük a mindennapi gyakorlat számára még nagyrészt hátravan. A fertőző májgyulladás egyes típusainak kezelésében, ellene való védekezésben nagyon sok a közös, illetve hasonló tennivaló.

A hepatitis vírusok jelentőségét az adja meg, hogy az első 5 vírusból (A-E) mindegyik képes létrehozni heveny májgyulladást, a B, C, és D hepatitis vírusokról pedig egyértelműen bizonyítottá vált, hogy kiemelkedő szerepük van az idült hepatitisben, májcirrózisban és a májrák kialakulásában. A legújabb hepatitis vírusok tulajdonságai, pontos kórokozó szerepük még további tisztázásra szorul.

Jelenleg a világon mintegy 500 millió ezer ember szenved B, C és D vírus okozta krónikus májbetegségben. Magyarország az alacsonyabban fertőzött régiók közé sorolható. A bejelentett eseteken kívül a valóságban több megbetegedés fordulhat elő, ugyanis a sárgaság nélküli eseteket nem mindig ismerik fel.

1980 óta a betegek száma jelentősen lecsökkent, 1980-ban 4000 beteget jelentettek be, a Ì80-as évek előtt, illetve a II. világháború utáni években 15-20 ezer betegszámmal járó járványok voltak az európai országokban, hazánkban is. Ezen járványok elsősorban a gyermekeket és a serdülő korosztályt érintették. Az őszi, kora téli hónapokban volt a járványok tetőzése és az A vírus okozta. Napjainkban is a hepatitis A vírus okoz járványos és ragályos májgyulladást.

Hepatitis A

Heveny, az egész májra kiterjedő gyulladást és különböző mértékű májsejtelhalást okozó, ragályos, fertőző betegség. Terjedése faecoralisan (széklet-száj) úton terjed emberről emberre, szennyezett víz, fertőzött élelmiszerek fogyasztása révén. Régebben Európában a rossz higiénés viszonyok miatt, leginkább gyermekkorban fordult elő, ma már a jó szociális helyzetű országokban, elsősorban a felnőttek betegsége, egyébként típusos utazási betegség.

Lappangási ideje: 14-40 nap. Ez alatt általában enyhe, fáradtság, levertség észlelhető, de lehetnek kifejezetten influenzára emlékeztető tünetek is. Ezek enyhülése után étvágytalanság, ételundor, sötétté válik a vizelet, majd 1-2 nap után megjelenik a bőrön és a szemeken a sárgaság. A széklet világos színűvé válik.

Típusos lefolyás esetén a sárgasággal járó szak 1-4 hétig tarthat. A sárgaság tetőfokán a kellemetlen panaszok enyhülni kezdenek, és a heveny betegség hat hét alatt lezajlik. Ritkán az epeutakban besűrűsödött eperögök keletkeznek és így viszketéssel járó, hónapokig tartó betegség jön létre.

A lábadozás változó idejű, 2-6 hónap, amely időszakban a beteg munkaképtelen lehet a fáradékonyság, csökkent szellemi és fizikai terhelhetőség miatt. Ha ilyenkor megterheljük, kisebb fokú sárgaság ismét megjelenhet (post-hepatitises szindróma).

Sajnos a legrosszabb is előfordulhat az A hepatitis kapcsán. A nagyfokú májsejt szétesés következtében májelégtelenség és halál következhet be. Ilyenkor a tünetek: mély sárgaság és eszméletlenség, megszűnik a máj méregtelenítő tevékenysége és beáll a halál. Az összes beteg egy ezrelékénél halálos végű a betegség.

A betegség felismerése: általában a bőr sárgaságánál gondolnak májgyulladásra, de ehhez a hasi panaszok és járványügyi előzmények is kellenek. A vérből egész pontosan kimutathatók a bizonyító ellenanyagok.

Mi a teendő a beteggel?

Környezetéből ki kell emelni, lehetőleg fertőzőosztályon kell különíteni. A közvetlen környezetet gamma-globulin védőoltásban kell részesíteni 7 napon belül. Ez a háziorvosra tartozik, aki megrendeli a védőoltást, és be is adja a hozzátartozóknak. Ez a passzív védekezés.

De létezik az aktív védőoltás is HAVRIX néven, melyet a külföldre utazók, elsősorban járványveszélyes országokba utazóknak ajánlott beadni. Gyógyszertárakban beszerezhető, vényre felírható. A hepatitis A átvészelése egész életre szóló védettséget hagy maga után, idült formák nem fordulnak elő.

A hepatitis infectiosa 1950 óta bejelentendő fertőző betegség a járványügyi szervek felé, tehát mintegy 6 és fél évtizede vannak megbízható adataink a betegség hazai előfordulásával kapcsolatban. Az összes hepatitis infectiosában szenvedő beteg 60-70 százaléka A-vírus okozta hepatitist kapott. Fogékonyság szempontjából az 50 év alatti korosztály a legveszélyeztetettebb.

Nem szabad elfelejteni, hogy a fertőző májgyulladás lefolyása gyakran kiszámíthatatlan. Kórházi, fertőzőosztályi elhelyezés szükséges mind a beteg, mind pedig a járványügyi teendők miatt. A járványügyi teendők: a hozzátartozók mielőbbi védőoltásban részesítése és a környezet szűrése az észlelő orvos bejelentése alapján..

| hepatitis, májgyulladás, vírusfertőzés, j árvány , infektológia
2017-06-22 11:24:54

Web Design & Development Prowebshop