c.1999 Medical Tribune News Service

Az Egyesült Államokban komoly fenyegetést jelentő, és a gyógyszereknek nagy mértékben ellenálló hepatitis-C kezelésében és gyógyításában haladás várható.

A Science című folyóiratban (https://www.sciencemag.org) a betegség kezelésének fő akadályaira vonatkozó két tanulmányról számoltak be a kutatók: az egyik a fertőzés egyetlen létező gyógyszerével, az interferonnal szembeni vírusrezisztencia, a másik pedig, hogy a tudósok nem képesek laboratóriumi körülmények között kitenyészteni a vírust. Ez a probléma igen nagy akadálya a hepatitis-C elleni gyógyszerek kutatásának.

A bethesdai National Institute of Allergy and Infectious Disease (Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézete - NIAID) szerint 4 millió amerikai fertőzőtt hepatitis-C vírussal; ez a fertőzés általában krónikus. A vírus rejtett, a legtöbben nem is tudják, hogy fertőzöttek, amíg súlyos májkárosodás nem lép fel náluk, ami az esetek 25 százalékában előfordul.

A hepatitis-C vírus vérátömlesztéssel, a drogosok közös tűhasználatával vagy nemi úton terjed. 1990 óta országosan vizsgálják az ország vérállományát ebből a szempontból. A hepatitis-C szövődményeinek évente mintegy 9 ezer amerikai esik áldozatául. A NIAID becslése szerint, ha nem találnak hatásosabb gyógymódot, a halálos kimenetelű esetek száma 2015-re megháromszorozódik, ami meghaladja a jelenlegi AIDS-esetek halálozási mutatóját.

Fontos lépést tett a kutatásban a mainzi Johannes Gutenberg egyetem kutatócsoportja dr. Ralf Bartenschlager vezetésével. Sikerült ugyanis úgy manipulálniuk a hepatitis-C vírus génjeit, hogy a kísérlethez felhasznált emberi sejtekben szaporodni tudjanak. Így a kutatók a maga részleteiben követni tudják a vírus életciklusát, ami új távlatokat nyit meg a kutatás számára.

A jelenleg elérhető egyetlen kezelési mód volt a másik tanulmány tárgya. A Michael Lai molekuláris biológia professzor vezette kutatócsoport kimutatta, hogy az interferon valójában a hepatitis-C fertőzésben szenvedők igen kis csoportján segít. Az Egyesült Államokban leggyakoribb 1. típusú vírustörzs különösen ellenállóképes az interferonnal szemben, a betegeknek csupán mintegy 20 százaléka reagál a kezelésre.

Az önmagában hatástalan ribavirint bizonyos esetekben kombináltan is adják az interferonnal. A kettősnek jó eredményei vannak, mondta Lai professzor, ám még így is csak 30 százalékos az 1. típusú vírussal fertőzött betegek gyógyulási mutatója.

Az 1. típusú vírussal és az interferonnal való kísérletezéseik során a kutatók megtalálták a kizárólag az 1. típusú vírusban jelen levő E2 nevű fehérjét, amely inaktivál egy, az interferon hatékonyságát biztosító enzimet.

Az interferon hatása azon alapul, hogy serkenti a PKR nevű enzimet, ami blokkolja a vírus fertőzőképességét. Azonban a vírusos E2 gátolja a PKR-t, ezáltal ellenáll az interferonnak.

"Ez a magyarázata, miért olyan ellenálló az 1. típusú vírus az interferonnal szemben" - mondta Lai professzor, de most, hogy ismerjük a vírus egyik stratégiáját, az információ segíthet a hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztésében.

"Ez a vírus nagyon okos" - tette hozzá Lai professzor. "Számtalan stratégiát dolgozott ki a kezelés ellen."

A másik fő probléma a vírussal szembeni küzdelemben, hogy a kutatóknak nem állt rendelkezésükre sejtkultúra.

"Képtelenek vagyunk a vírus kitenyésztésére" - jelentette ki Lai professzor.

Ha a kutatók el tudják érni, hogy laboratóriumban vírust tenyésszenek, mint ahogy azt a német kutatók tették, jobb körülmények között fogják tudni tanulmányozni a vírust.

Lai professzor szerint "ez fontos áttörés lenne" a fertőzés megértésében és kezelésében.

Megjelent: Medical Tribune News Service