Az allergiáról

A lassan népbetegségnek számító allergia a huszonegyedik században is sok fejtörést okoz orvosok, gyógyszerkutatók, környezetvédelmi szakemberek számára.

allergia, immunrendszer | Gyógy-ír   Kisalföld | Kovács, T.
Az allergia a fejlett európai országokban a leggyakoribb idült megbetegedések közé tartozik, a lakosság 15-30 százalékát érintve.

Míg például a csendes-óceáni szigeteken, ahol évezredek óta a külvilágtól szinte teljesen elszigetelve, ősi étkezési szokásaikban, életkörülményeikben háborítatlanul élők között gyakorlatilag ismeretlen kór az allergia. Környezetünkben, életstílusunkban gyors változások történtek, amelyek eddig ismeretlen allergiákat okozhatnak. Minden bizonnyal a lakóhely minőségének, a megváltozott ipari és kémiai környezetnek, étkezési szokásoknak is szerepe lehet ebben.

Az okot sok esetben nem is mindig sikerül megtalálni, illetve életkörülményeinket nem is mindig alakíthatjuk kedvünk szerint.

Az allergia a következők miatt okoz komoly népegészségügyi problémát nemcsak hazánkban, hanem a többi európai országban is.

  1. Minden harmadik embert érint hazánkban allergiás megbetegedés.
  2. Az allergiás tünetek gyógyszeresen kezelhetők, de meg nem gyógyítható jelen tudásunk szerint.
  3. Gyerekeknél, felnőtteknél, időseknél hosszú hónapokon keresztül komoly életminőség-csökkenéssel kell számolni.
Az allergia lényege

Védekezőrendszerünk, azaz immunrendszerünk célja az, hogy szervezetünk egyediségét és egységét megtartsa, azaz az életet fenntartsa. Ilyen a külső behatások, baktériumok inváziója, vagy a szervezeten belül sejtpopulációk, daganatos sejtek elburjánzásának megakadályozása. Ez a szervezetben természetesen lejátszódó folyamat, mely időnként szinte észrevétlenül lejátszódik.

Allergia esetében ártatlan anyag ellen indul be az immunreakció, melyben komoly tünetekkel járva tulajdonképpen a fehérvérsejtek és az antigének ellen termelődő ellenanyagok vesznek részt.

Allergénnek nevezzük azokat a főként fehérjetermészetű anyagokat, például virágpor, állatszőr, háziporatka ürüléke, melyek egészséges emberben nem, de allergiás egyénben az immunfolyamatot beindítva komoly tünetek jelentkezését idézi elő. Az allergiás folyamat beindításához a testidegen anyag allergén, és az ellene termelődő antitestek (ellenfehérjék) kapcsolódásához van szükség.

Újabb vizsgálatok szerint a két úton lejátszódó immunfolyamatok egyensúlya felbomlik.

1. A T1 segítő fehérvérsejtek (normális immunválaszt) indítják el.

2. T2 segítő fehérvérsejtek (Eosinophil sejtek), IgE ellenfehérjék és hízósejtek segítségével allergiás immunválasszal reagálnak. Ebben a folyamatban sok fehérjetermészetű anyag, hormon részt vesz.

T-csecsemőmirigy eredetű fehérvérsejtfajta. Erre egy egyszerű példa: asztmás roham kapcsán a hörgőbe jutó virágporszemcse a nyálkahártyára jutva találkozik a fehérvérsejt felismerősejtjével, mely a korábbi találkozásra emlékezvén a memóriasejtek segítségével riadót fúj, és olyan ellenfehérjéket hív, melyek elkezdik a káros betolakodó eltávolítását. 1. A hörgő izmainak összeszűkítésével megakadályozza, hogy mélyebb légutakba juthasson a virágszemcse. A hörgő átmetszete csökken, a légátáramlás csökken, a beteg tüdeje ebben az esetben akár sípolhat is a turbulens áramlás révén.

3. Az eltávolítás egyik hathatós megoldása a tüsszögés, mélyebb légutak esetén köhögés segítségével, mely kirepíti a pollent.

4. A megsemmisítéskor nyáktermelő sejtek fokozott működése kapcsán viszkozus váladékkal igyekszik a pollenszemcsét feloldani, és így kijuttatni a csillószőrök segítségével.

5. És ami a legfontosabb: gyulladás jön létre, mely kiterjedésében és lezajlásában sok tényező függvénye. Ezért a tünetek sokszínűek és elhúzódó lefolyásúak.

Tehát az immunrendszer a rendelkezésre álló eszközökkel védekezni próbál azokon a szerveken, ahova az antigén bejutott. Ezért a beavatkozás helyén a szövet károsodik, gyulladásos reakció lép fel. A védekezőképességünk nagysága éppen abból adódik, hogy a számára ártatlant a veszélyestől elkülönítse. Fontos, hogy az ártalmatlan anyagokat az immunrendszer figyelmen kívül hagyja, ne terhelje feleslegesen ezzel saját magát, így energiát és kapacitást elvéve tőle.

Számos tanulmány az allergiás tünetek drámai növekedéséről számol be az utóbbi évtizedben, és az epidemiológiai vizsgálatok is ezt bizonyítják. Az allergiás megbetegedések gyors növekedéséért az egyre inkább megváltozott környezeti hatások, a lakóhely minősége, különböző étkezési szokások, a megváltozott ipari és kémiai környezet is nagyban szerepet játszik

A környezeti ártalmak

Levegő

Mérések szerint Magyarország területének 4 százaléka súlyosan szennyezett, itt él a lakosság 29 százaléka. Mérsékelten szennyezett területen a magyar populáció közel 24 százaléka található. Így több mint a lakosság fele a levegő minőségének szempontjából nem él ideális helyen. Természetesen a légszennyezettség nemcsak térben, de időben sem állandó. A légköri nitrogén-oxidok pl. júniusban és decemberben a januári érték dupláját érik el, míg a kén-dioxid azonban a fűtési szezon idején, vagyis a téli hónapokban a legmagasabb koncentrációban található meg az atmoszférában.

Érdekes észrevétel, miszerint a csúcsforgalmi időszakban a forgalom két és félszeres emelkedésével a légköri károsanyag-kibocsátás akár a három-kilencszeresére emelkedhet Budapest forgalmas csomópontjain. Az autók által kibocsátott ólom és egyéb nehézfémek nemcsak az emberi szervezetbe jutnak a belégzés során, de a zöldségek és gyümölcsök is többszörösét tartalmazzák, mint évtizedekkel korábban. Így a táplálkozás során a légúton bejutott "nehézfémmérgezés" tovább fokozható.

Az ólom és a kadmium egy életfontosságú elem, a cink felszívódását akadályozza meg relatív cinkhiányt okozva, a fertőzésekre való hajlamot nagymértékben elősegítve. A nehézfémek mindemellett segítik az emberi szervezetben a szabadgyökök kialakulását, mely szintén az immunrendszer túlterhelését okozva az allergiára, illetve fertőzésekre való hajlamot fokozza.

A levegőben főként a városi forgalomban, gyorsforgalmi utak mellett nagy mennyiségben mutatható ki a levegőben dieselkorom, mely a légutak nyálkahártyájának áteresztőképessége mellett a virágporszemek fehérjéinek kioldódását meggyorsítva, allergizálóhatásukat nagymértékben fokozza. Ez lehet az egyik magyarázat arra, miért is olyan gyakori a pollenérzékenység napjainkban, pedig a termőterület, erdőség, mezőgazdasági megművelés nagysága az utóbbi évtizedben nem nőtt.

Nagyon fontos tényező az allergia kialakulása szempontjából a földfelszíni, alsó légköri ózon. A gépkocsik, erőművek által kibocsátott szennyező anyagok egymással történő reakciójaként keletkezik a háromértékű oxigén (O3), az ózon erős napsugárzás hatására. Ezért a nagyvárosok levegője különösen felhőtlen nyári napokon "ózondús". A WHO szerint a káros ózonküszöb 120 mg/köbméter.

Az ózon ingerli a légutakat, mellkasi fájdalmat és köhögést vált ki. Fokozza a légúti megfázások iránti fogékonyságot, és csökkenti a fizikai terhelhetőséget. Az asztmás állapotot ronthatja és hatása az idült légúti betegségben szenvedőknél kifejezettebb. Hatása hosszú távon a tüdőszövet hegesedését és visszavonhatatlan tüdőszöveti funkciói romlást okoz. Az ózondús levegő miatt szabad téren, erős napsütésben és magas légszennyezettségű forgalmi csomópontokban való erős fizikai igénybevétel, sportolás (kocogás, kerékpározás, gördeszkázás) főként fiataloknak nem javasolt. Ózon keletkezhet a fénymásolók és lézernyomtatók használatakor is.

A légszennyeződést 45 százalékban az üzemek, 35 százalékban a közlekedés, 20 százalékban a háztartások, a fűtés okozza. A nitrogén-dioxid főként kipufogógázból származik, fokozza a tüdő hörgőinek érzékenységét és a légúti megfázás iránti fogékonyságot.

Vízszennyeződés

Különféle ipari üzemek és feldolgozógyárak káros vegyi anyagokat, pl. vas-kloridot, nikkelt, kadmiumot, higanyt, fémsókat engednek ki az ipari szennyvízzel együtt. Ez az öntözéssel a zöldségekben, gyümölcsökben felhalmozódva a táplálkozás során az emberi szervezetben az oxidációs folyamatok révén az immunrendszer "kimerülését" okozhatja. A higany például főként a vízi táplálékláncon keresztül juthat az emberi szervezetbe halak közvetítésével, metil-higany vegyület formájában, így a zöldségek, gyümölcsök higanyszennyeződése nem jelentős, igaz viszont, hogy a burgonya nagyobb mennyiségben képes feldúsítani magában a higanyvegyületet.

A növényi táplálékaink közül a gabonafélék ólom- és kadmiumtartalma nagyobb, mint a zöldségeké. A húsok kadmium- és ólomkoncentrációja nagyobb, mint a zöldségeké, de kisebb, mint a halaké, kagylóké és egyéb tengeri eredetű élelmiszereké. A vízszennyeződésektől így eljutottunk a táplálékainkhoz.

Élelmiszerek mint veszélyforrások

Ismert tény, hogy a nitrogén a műtrágyázás elterjedésével a növényi élelmiszerekben a nitrátszint emelkedésével jár. A gyümölcsök általában nem, de a zöldségek, különösen a saláta, a cékla, a retek, a spenót és a káposztafélék nagyobb mértékben tartalmaznak nitrátokat. A nitrátok lényegében nem mérgezők, de könnyen nitritté redukálódhatnak, amely akár rákkeltő nitrozamin kiindulási anyaga is lehet.

A kártevők elleni védelemben alkalmazott peszticidek igen szélsőséges hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre. Töményen alkalmazva irritatív, sőt, érzékenységet fokozó, allergizáló hatásuk is lehet. Az állattartásban alkalmazott gyógyító, szaporodást fokozó, testsúlygyarapító hormonhatású, illetve antibiotikumszerű anyagok indirekt az emberi szervezetbe jutva szintén az immunrendszer felesleges terheléséhez vezetnek.

A környezetszennyezés és nem megfelelő kontrollal végzett vegyszeres növénytermesztés a korábban egészséges táplálékként hirdetett élelmiszereinket is veszélyforrásokká tehetik!

Élelmiszer-színezékek

Az utóbbi időben az európai uniós tagsághoz közeledvén egyre több szó esik az élelmiszer-adalékanyagokról. A színezékek közül a tartrazin sárga festékanyagot vizsgálták legtöbbet, mely az élelmiszereken E102 néven szerepel. Komoly intoleranciát okozhat az arra érzékenyeken, csalánkiütést, asztmás panaszokat kiváltva. Üdítőitalok, kozmetikumok, kapszulák, drazsék bevonására, színezésére használják.

Ausztriában, Svájcban tiltott, Németországban korlátozták alkalmazását. A másik gyakori allergiás tünetegyüttest kiváltó színezék az amarant E123, melynek alkalmazását az Egyesült Államokban, illetve a volt Szovjetunióban betiltottak.

Tartósítószerek

A tartósítószerek közül az antioxidáns hatású anyagok közül a szulfitok váltanak ki elsősorban bőr- és nyálkahártyatüneteket. De asztmás rohamot, erős fejfájást, arc-, végtagduzzanatot is okozhat. Ezeket az anyagokat ételek tartósítására használják zsírok avasodásának, gyümölcsök megbarnulásának ellensúlyozására.

Másik gyakori tartósítószer a benzoesav, mely a dobozokon, zacskóban az E210 jelzést kapta. Különösen az aszpirinallergiában szenvedők kerüljék az ilyen tartalmú ételek fogyasztását, mert asztmát, csalánkiütést is okozhat.

Ízfokozó anyagok

Az ízfokozó anyagok közül a nátrium-glutamát (E621) felelős a "kínaiétterem-szindróma" kialakulásáért. Az arra érzékenyeknél nyak- és hátfájást, gyengeséget, kipirulást, szapora szívműködést, gége-, illetve hörgőgörcsöt, nyelvduzzanatot idézhet elő. A tünetek az étel elfogyasztása után percekkel-órákkal később léphetnek fel.

Nem árt tudni, hogy a hagymafélék, a retek, az alkohol, a koffein maga is segíti allergiát kiváltó anyagok felszívódását. Természetesen csak egy-egy lehetőséget emeltünk ki élelmiszereink káros összetevőiből.

Az épületekről

A mikrokörnyezetet vizsgálva időnk nagy részét sajnos zárt helyen vagyunk kénytelenek tölteni (iskola, munkahely, lakás). Az épületek nagy változáson mentek keresztül az utóbbi évszázadokban. Régebben természetes környezetben helyezték el a lakóépületeket, ma viszont már túlságosan sok betonfelület, aszfalt vesz körül bennünket, ami nem engedi a falakat lélegezni, a bejutó nedvességet leadni. Mindemellett a régi, vastag falú épületeknek jelentős hőtároló, nedvességfelvevő és -leadó, úgynevezett pufferszerepük volt. Ilyen szempontból a még elavultnak tűnő vályogházak is egészségesebb miliőt jelentettek.

Ezzel szemben a falak vastagsága csökkent, ugyanakkor a vasbeton elterjedésével a falak nem lélegeznek, hő- és hangszigetelésük nem megfelelő. Egyes épületanyagok káros radonkibocsátása is meghaladja a normális szintet. Főként a beton panellakásokban a hőhidak mentén kialakult párakondenzáció következtében fellépő nedvesedés rövid időn belül kiterjedt penészgombatelepek kialakulásához vezethet, mely nagyon gyakori légúti allergénként szerepel.

Lássuk a páralecsapódást kiváltó okok közül néhányat:

  • kis, szűk lakásban nagy lakósűrűség;
  • fokozott páratermelődéssel járó tevékenységet nem rendeltetésszerű helyiségben folytatnak - szobában nedves ruhák teregetése, nyitott konyhaajtó melletti főzés, szellőzők elzárása;
  • gyenge, rossz páraelvezetés
  • túlságosan jól záródó ajtók, ablakok;
  • csökkentett, gyakran csak szakaszos fűtés;
  • túlbútorozás.

Szorosan a belső környezetünkkel függ össze a festékek, ragasztók, szigetelő- és tömítőanyagok, lakkok oldószerének gőze, szervetlen anyagok, bútorlap, tapéta, szőnyegpadló rostjai, műanyagok pora, melyből kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid és formaldehid gőzei, gázok kerülnek a légtérbe, szennyezve mikrokörnyezetünket. A formaldehidet a préselt farostlemezek és műanyag áruk gyártásához használt ragasztóanyagok tartalmazhatják, de üreg- és falszigetelőkben is előfordulhatnak. Gőzei ingerlik a szemet, a torkot, a bőrt, fejfájást, fáradtságot, alvászavart is okozhat.

A levegő ionegyensúlya

A levegőben található pozitív és negatív töltésű részecskék (ionok) természetes egyensúlyát a televíziók, monitorok, fénymásolók és egyéb elektronikus készülékek elektromos mezeje, a műszálas anyagok elektrosztatikus hatása, továbbá a levegő szennyeződése és páratartalmának csökkenése is felboríthatja. A friss levegőben a negatív-pozitív ionok természetes aránya 4:5, mely az említett hatásokra eltolódik. Hasonló folyamat figyelhető meg zivatar előtt is.

A tünetek sokfélék lehetnek: izomfeszülés, ingerlékenység, migrén és szénanátha-szerű tünetegyüttest is kiváltva.

A panellakásokban szintén elmaradhatatlan szőnyegpadló például több szempont szerint miatt sem szerencsés:

  • műszáltartalma miatt elektrosztatikusan feltöltődhet, ezért a port, atkaürüléket jobban magához vonzza;
  • légmentesen szigetel, így az aljzat szellőzése nem megfelelő, alatta penészgomba szaporodhat el;
  • szőnyegpadló ragasztására használt anyagból formaldehid-tartalmú anyag szabadulhat fel.

Ezért lenne jó figyelembe venni különböző építőanyagok, fal- és födémszerkezetek, szigetelőanyagok, nyílászárók károsanyag-kibocsátását, újrafelhasználhatóságát, a szervezetre gyakorolt testi-lelki hatását is.

Panellakásban a klasszikus allergének mellett még számos egyéb, allergiára hajlamosító tényező fenyegeti gyermekeinket.

Miért is foglalkozunk ennyit a környezetünkkel?

Ugyanis az emberi sejtek alapanyagcseréjének, illetve a baktériumok elleni védekezés melléktermékeként szabad gyökök jönnek létre. A környezetszennyezés - dohányfüst, kipufogógázok -, vegyileg szennyezett élelmiszerek és ivóvíz, a stressz, a tv- és számítógép-képernyő sugárzása, mind utat nyit a szervezetben termelődő szabad gyökök egészségkárosító működésének. A szervezet antioxidáns rendszere, mely az immunrendszer erősítéséhez is kell, alakítja vissza ezeket a sejtmérgeket.

Ez az egyensúly azonban egyre gyakrabban megbomlik, mivel: A környezetszennyezés, illetve civilizációs ártalmak:

  • ózonhatás;
  • ionizáló sugárzás;
  • föld-, levegő- és vízszennyezés;
  • organikus oldószerek, gyógyszerek, peszticidek lebontási termékei;
  • dohányzás és alkoholfogyasztás;
  • többszörösen telítetlen és telített zsírsavak;
  • ételadalék-anyagok

egyre gyakrabban terhelik az emberi szervezetet. Ugyanakkor a táplálkozás során egyre kevesebb antioxidáns jut a szervezetbe. Ezért emelkedik a tüdő- és szívrendszeri megbetegedések, a daganatos betegségek, fokozott fertőzéssel, immungyengeséggel, illetve allergiával kapcsolatos betegségek köre. És ez hazánk lakosságára különösen igaz. Ezért fontos a táplálkozás szerepe.

Az E- és C-vitamin, valamint az A-vitamin növényekben előforduló előanyagai, a béta-karotinok semlegesítik a szabad gyököket, csakúgy, mint azok az enzimek, melyek működéséhez szelén, réz, cink szükséges. Mint ismeretes, minden főzési folyamat - bármennyire kímélő is - csökkenti az ételeink vitamin- és ásványianyag-tartalmát. A hevítés miatt a C-vitaminnak és a folsavnak akár 100 százaléka, az E-vitaminnak és a B-vitaminnak pedig 50 százaléka is tönkremehet. Ezért napi táplálékadagunk legalább egyharmad részét nyersen és frissen kellene fogyasztanunk. A meghámozott és feldarabolt zöldség a levegő és fény hatására bomlási folyamatok miatt nagyfokú vitamint is veszít. Különösen érvényes a távoli országokban frissen szedett déligyümölcsökre is, melyek akár tartósítószereket is tartalmazhatnak.

Fontos főzési tanács, hogy először mossuk meg a zöldséget, gyümölcsöt és azután daraboljuk fel. Az elkészített ételeket ne tartsuk hosszabb ideig melegen. A környezetszennyezés miatt egyre inkább a bioélelmiszerek kerülnek az egészséges táplálkozás középpontjába. Ez fokozottan érvényes a zöldségekre, gyümölcsökre.

A mindennapi táplálék minősége és változatossága határozza meg, hogy testünk miként képes a legjobb hatásfokkal, egészségesen működni. Ezért a védelmet nyújtó, antioxidánsokban gazdag élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők:

  • természetes alapanyagokból származzanak és a természetes táplálkozási láncban forduljanak elő
  • lehetőleg mesterséges adalékanyagokat és színezőket ne tartalmazzanak;
  • a gyártási technológia során lehetőleg természetes hatóanyagukat ne veszítsék el, például 30 Celsius-fok alatti hidegsajtolással;
  • klinikailag tesztelt, hatékonyságuk bizonyított legyen.
Az immunrendszerünk számára fontos vitaminok
  • C-vitamin - csökkenti az allergiás reakciókat, szabadgyök-fogó
  • A-vitamin - nedvesen tartja a nyálkahártyákat, ezáltal erősíti védekezőképességüket.
  • Béta-karotin - szabadgyök-fogó.
  • E-vitamin - aktivizálja a immunsejteket, szabadgyök-fogó.
  • B-vitamin - segíti az antitestképződést.
| allergia, immunrendszer
2007-11-21 13:56:06