Ha az embert egy méh, darázs, lódarázs vagy bögöly csípi meg, mindenkinek piros duzzanat alakul ki a csípés helyén, az érzékenyebb embereknél azonban sokkal súlyosabb immunreakciók lépnek fel.

Az allergiás szervezete veszélyes betolakodónak tekinti a rovar mérgét, és olyan anyagokat termel, amelyek viszketést, duzzadást okoznak a csípés helyén, de ami súlyosabb, nehezebb légzést, toroktájéki duzzadást is. Egyeseknél rángások, görcsök, hányinger és hányás alakulhatnak ki; egyes szélsőséges esetekben, ha a vérnyomás hirtelen esik és az áldozat gégéje elzáródik, még halál is beállhat. Az Egyesült Államokban évente legalább 40-en halnak meg rovarcsípés, és az azt követő reakció miatt.

A szakmai szervezet az ilyen helyzetekben azonnali kezelést javasol. Akiknél a tünetek kevésbé veszélyesek, keressenek fel egy allergológust, aki pontosan azonosítani tudja a rovarfajtát. Vannak olyan gyógyszerek, amelyeket azonnal a csípés után befecskendezve csökkenthető a reakció, illetve 3-5 éves immunterápiás programok keretében hozzá lehet szoktatni a szervezetet a rovar mérgéhez. Ez utóbbival az AAAAI szerint az allergiás reakciók 97 százaléka megelőzhető lenne.

Mivel a rovarokat mindenki szereti elkerülni, érdemes csapdákat, szúnyoghálót alkalmazni otthon vagy a hétvégi házban; sokat tehetünk az öltözködéssel is: ne járjunk mezítláb, ne használjunk virágillatú parfümöt; a szemeteseket mindig tartsuk lefedve; legyen otthon rovarölő spray.

Ha mégsem sikerült elkerülni a csípést: ne kezdjünk el kiabálni és ide-oda szaladgálni. A nyugalom és a lassú mozdulatok is segíthetnek.