Ételeink okozta bőrreakciók

A nagy ünnepek a pénztárcánk mellett leginkább az emésztőrendszerünket veszik igénybe. Ez ránk, magyarokra különösen vonatkozik, mivel a magyar konyha köztudottan egészségtelen, túl zsíros, fűszeres.

allergia, táplálkozás, diéta, étrend | Gyógy-ír   Kisalföld | Kiss, Zs.

Erre utalnak a következőkben röviden leírt, úgynevezett makrostatisztikai adatok, melyek megmutatják, hogyan változik a magyar lakosság érdeklődése egy-egy élelmiszercsoport iránt. A növényi eredetű élelmiszerek közül az utóbbi években kis növekedés észlelhető a zöldség-, főzelékfélék és gyümölcsök keresletében, ugyanakkor a rostbevitel sajnálatos módon csökken. Az állati eredetű élelmiszerek közül a tej és tejtermékek kereslete csökkent, ugyanakkor a tojás, húskészítmények, zsiradékok és alkoholos italok fogyasztása növekedett.

Mindezekből következik, hogy a magyar lakosságnál felismerhetők táplálkozási kockázati tényezők, mint túlzott energia-, zsír-, koleszterin-, nátrium- és elégtelen élelmirost-bevitel. Nem véletlen, hogy az utóbbi 20 évben a szív- és érrendszeri betegségek hazánkban növekedő tendenciát mutatnak.

Ezzel még nincs vége a gondoknak, mivel az emésztőrendszer az első számú teherviselője az elégtelen, vagy éppen túlzott, aránytalan és átgondolatlan étkezési szokásainknak. Hippokratész ókori görög orvos-polihisztor is megmondta már, hogy "a halál a belekben ül".

Érdemes tehát egy kicsit részletesebben megvizsgálnunk, hogy néz ki az emésztőrendszer, mi a feladata, mivel segíthetjük, vagy éppen gátolhatjuk normális működését stb. Bőrgyógyászati szempontból sem érdektelen, milyen állapotban van a gyomor-, bélrendszer, hiszen sokan tapasztalatból is tudják, ha bent valami gond van, azonnal jelentkezik kint, a bőrön. Legfeljebb nem akarunk tudomást venni róla.

Az emésztőrendszer felépítése és működése

Nézzük, mi az emésztőrendszer feladata: a táplálék felvétele, emésztése, felszívódása és a salakanyag kiválasztása, valamint hormontermelés, egyes vitaminok termelése a vastagbél baktériumflórája révén, és végül, de nem utolsósorban, mint a védekezőrendszer (immunrendszer) egyik legnagyobb képviselője, immunválaszok, immunreakciók kialakításában való részvétel.

Ha anatómiai szempontból megnézzük, lényegében összeköttetést teremt a külvilág és a belső szervek között egy rendkívül nagy felületen a szájüregtől a végbélnyílásig. Azt mindannyian tudjuk, hogy három nagy szakasza van, a felsőbe a szájüreg, garat és a nyelőcső, a középsőbe a gyomor, vékonybél, máj és hasnyálmirigy, az alsóba pedig a vastag- és végbél tartozik.

A táplálék emésztése már a szájüregben megkezdődik (főleg a szénhidrátoké), feltéve, ha valaki rendesen megrágja az ételt és az nyállal jól összekeveredik. A gyomorban termelődő gyomornedv megkezdi a fehérjék lebontását, folytatja a szénhidrátok emésztését. Mindez 2-8 órát vehet igénybe, közben a gyomor-bél kapu (pilorus) zárt. A koffeintartalmú italok hatására ez a záróizom ellazul, a kapu kinyílik és az emésztetlen táplálék bekerül a patkóbélbe, s ezzel máris kialakulhat emésztési zavar. (Kávét, kólát az étkezések után körülbelül két órával ajánlott fogyasztani).

A patkóbélben folytatódik a szénhidrátok, fehérjék és zsírok emésztése az epe és a hasnyálmirigy enzimjei hatására, majd a jól előkészített és szinte molekulákra lebontott tápanyagok a vékonybél bolyhain keresztül kerülnek a hajszálerekbe, keringésbe és a nyirokerekbe. Itt történik meg az idegen anyagok azonosítása, felismerése, és a beépítéshez, felhasználáshoz nélkülözhetetlen tolerancia (elfogadás) kialakulása immunológiai szempontból is.

Az emésztőtraktus alsó szakaszában nincs már emésztés, a szervezet számára hasznosíthatatlan anyag, mérgek a végbélen keresztül távoznak. Immunológiai szempontból az emésztőrendszer nyálkahártyájához tartoznak a torokmandulák, a vakbélen függő féregnyúlvány, a bélfalban található nyiroktüszők, valamint az ezekhez kapcsolódó nyirokcsomók, valamint számtalan védekezőrendszeri sejt.

Hogyan működik a gyomor-bél traktus mint immunszerv?

Maga a védelem kettős: a specifikus mechanizmus egy nagyon finoman működő immunválasz, amely főképp a tolerancia kialakítására törekszik (tápanyagok befogadása), azaz a felvett táplálék ne váltson ki a szervezetben védekezési vagy allergiás reakciót, ugyanakkor a bekerülő és idegen kórokozókat elpusztítsa, hogy ne alakulhasson ki általános fertőzés. A nem specifikus védelem része a bő nyáktermelés és az ehhez társuló gyorsult bélműködés, hogy a szervezet számára károsnak ítélt anyagok minél előbb kiürüljenek.

A következő fontos szűrőkapu a máj, amely fogadja a bélből érkező fehérjéket, vagy azok alkotórészeit, ha szükséges, tovább bontja őket, majd saját, már testazonos fehérjéket épít belőlük. Ezáltal megvédi a szervezetet a nemkívánatos idegen fehérjék károsító hatásától, elejét véve például egy esetleges immunológiai, vagy allergiás folyamat kialakulásának.

| allergia, táplálkozás, diéta, étrend
2007-11-21 14:12:49