Hisztaminhorror

A lakosság jelentős része szenved hisztamintúlérzékenységben, ám legtöbben nem tudják, mi a bajuk. Sokszor elég egy kis darab csokoládé, egy korty bor, egy kis sajt vagy zöldség, s már jön is a fejfájás, a hasmenés, a viszketés és még sok-sok kínzó tünet. Lássuk, hogyan is lehet megbirkózni a kellemetlen állapottal.

hisztamin allergia, ételallergia | Ideál - Reforméletmód magazin   Celsus Kft. | Balaicza, E.
Ha a komolyabb betegségekre gondolunk, nem szokott eszünkbe jutni a hisztaminallergia. Pedig igen sok ember életét teszi pokollá, hiszen elég pár tiltott falat vagy korty, s napokig eltart a kín.

A hisztamin egy biogén amin, ami a fehérjék (a hisztidin nevű aminosav) lebomlása során keletkezik. Hormonszerű hatást fejt ki, többek közt a gyomorsav termelésében és az allergiás reakciók lefolyásában van szerepe, tágítja az ereket, és részt vesz a gyulladásos folyamatok kialakulásában is.

Sok hisztamin keletkezik az élelmiszerek érlelése közben baktériumok hatására, ezért különösen gazdagok hisztaminban a sajtok, a sörök, a borfélék, a savanyú káposzta, a kovászos uborka és a pácolt ételek. Minél tovább hagyják állni a felsorolt élelmiszereket, annál több lesz bennük a hisztamin.

VALÓDI ÉS ÁLALLERGIA

Normális körülmények közt a hisztamint akár nagyobb adagok bejutása esetén is képes lebontani szervezetünk. Ám vannak, akik már igen csekély mennyiségre súlyos allergiás tünetekkel reagálnak, aminek az az oka, hogy szervezetükből hiányzik az az enzim (diaminoxiáz), amely lebontja a hisztamint. Ennek hiá nyában a fehérjéből és a hisztamindús élelmiszerekből származó hormonszerű anyag nagymértékben felhalmozódik a vérben. Heves, allergiaszerű tünetek jelennek meg, anélkül, hogy az immunrendszer valójában részt vett volna a panaszok kialakulásában. Ezért ezt az állapotot pszeudo- vagy álallergiának szokás nevezni.

Az orvostudomány megkülönbözteti a klaszszikus immunláncon végigfutó és az immunglobulin-E megemelkedésével járó valódi allergiát ­ melynek során igen kis mennyiségű allergén is elegendő a tünetek kiváltásához-, és a megjelenésében szinte vagy teljesen azonos álallergiát, melynek során nincs IgE-szaporulat, a panaszok mértéke pedig erősen függ a bejutó anyagoktól. A probléma általában az étkezés után 30-60 perccel vagy a bor elfogyasztását követően azonnal jelentkezik. A panaszok (arcpír és orrdugulás) már 15 mikrogramm hisztamin hatására megjelennek, 30 mikrogrammos adag esetén egyre erősödnek, előbb kínzó fejfájás, majd fokozatosan a többi tünet is jelentkezik.

Pszeudoallergiás tüneteket idézhet elő az orvosi vizsgálatok során használt kontrasztanyag, sokféle orvosság, több vegyi anyag és még számos élelmiszer is.

HOGYAN DERÜLHET RÁ FÉNY?

Legtöbbször nem jelenik meg minden tünet egyszerre, és eleinte viszonylag enyhék lehetnek a panaszok. Ám ha a táblázatban felsoroltak közül néhány rendszeresen jelentkezik bizonyos ételek és italok hatására, vagy némelyik súlyosabb formában lép fel, okvetlen érdemes kivizsgáltatni magunkat.

A savanyú káposzta elfogyasztását követő panaszok feltétlen felvetik a hisztaminallergia lehetőségét.

Hasznos lehet a borteszt is: előzetes légzésfunkciós teszt után fél dl vörösbort kell elfogyasztani (ebben kb. 50 mikrogramm hisztamin van), majd 15-30 perc múlva megmérik a vér hisztamintartalmát. Ha visszatért a normális szintre, nincs túlérzékenység, ha továbbra is magas marad, hisztaminallergával van dolgunk.

Bőrteszttel is meg lehet tudni, fennáll-e a túlérzékenység: igen kis mennyiségű hisztamint juttatnak a bőr felszíni rétegébe, s ha hamar nagy területen bevörösödik és ödémás lesz a bőr, egyértelmű a diagnózis.

Azt, hogy milyen élelmiszerek váltják ki a panaszt, meg lehet tudni bőrteszttel is, ám ilyenkor viszonylag korlátozott számú anyagot lehet csak tesztelni. Ezért gyakran sokkal informatívabb a Voll-teszt, ahol egy számítógépes program segítségével szűrik ki az érzékenységet kiváltó anyagokat. A vizsgálat előnye, hogy nem okoz fájdalmat, és 1 óra alatt akár 500-féle élelmiszer, vegyi anyag és adalék kiszűrhető vele.

MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK

Természetesen célszerű elhagyni a kínt kiváltó élelmiszereket: a sajtokat (kivéve a friss sajtot, amit nem érleltek), sört, bort, savanyú káposztát, kolbászokat, szalámikat, sonkát...

Sajnos a biológiai termesztésű és teljesen természetesen hagyott, nem kezelt élelmiszerek is válthatnak ki panaszokat, mert tartalmazhatnak hisztamint termelő baktériumokat.

Ugyanez érvényes az élesztőre, bár gyakran az élesztős kenyér és pékáru nem okoz semmilyen tünetet.

Sok fűszer és készétel is provokálhat pszeudoallergiát a bennük található hisztamintermelő baktériumok miatt.

A halak és a tenger gyümölcseinek többsége teljesen frissen és fagyasztottan nem szokott gondot okozni, ám ha már hosszabb ideje állnak, rendkívül gyorsan megindul bennük a baktériumok hatására a hisztmintermelés. Ezért ha valaki hisztaminérzékeny, csak akkor egyen belőlük, ha azok biztosan teljesen frissek. A mirelit mindig kevesebb hisztamint tartalmaz, mint a hűtőben több napig tárolt étel. Konzerv és füstölt halfélét semmiképp nem tanácsos fogyasztani.

Különösen oda kell figyelni az alkoholokra annak, akinél allergiás tünetek jelennek meg, mert az alkoholos italokban rengeteg biogén amin található. Ezenkívül az alkohol gátolja a hisztamint lebontó enzim működését, így tehát még a hisztaminmentes alkoholos italok is gondot okozhatnak. Ezért legjobb, ha az étkezések előtt, alatt és közvetlen utána nem iszik alkoholt, legfeljebb 3 órával később ­ de akkor is csak garantáltan hisztaminmenteset! A tömény alkohol (pálinka, rum, konyak...) különösen veszélyes lehet.

KÖLCSÖNHATÁSOK

Sajnos számtalan élelmiszer komoly veszélyt jelenthet a gyógyszerszedőknek, ha azok kölcsönhatásba lépnek egymással. Több orvosság gátolja a hisztaminlebontó enzimet, s emiatt a szervezetet elárasztja az allergiás tüneteket kiváltó biogén amin. Ilyenek például egyes fájdalomcsillapítók (aszpirin), izomlazítók, kemoterápiás szerek (daganatosoknak), a niacin (B3-vitamin), sok antibiotikum (akár a húsokban, tejben is.) és azok lebomlási termékei, több adalékanyag (élelmiszerekben, félkész ételekben, italokban). Némelyik ezek közül akár 80-90%-os blokkot is elő tud idézni! Sajnos a vérnyomáscsökkentők, a hashajtók, a hormontabletták és a fogamzásgátlók többsége sem maradhat ki a sorból.

A hisztamin-anyagcserét jelentősen befolyásolják a röntgenkontrasztanyagok és az altatáshoz használt szerek is. Ezért a hisztaminérzékenyeknek kontrasztanyagos vizsgálatok és altatásban végzett műtétek előtt antihisztamin-hatású gyógyszert kell bevenni. Ilyen esetben feltétlen tájékoztatni kell a beavatkozást végző orvost, mert annak elmulasztása akár életveszélyes állapothoz is vezethet.

HISZTAMINMENTES DIÉTA

A legalább 4 hetes diéta során a fenti táblázatban található élelmiszereket teljesen el kell hagyni. Tapasztalatok szerint a kúra után az asztma és a krónikus fejfájás, a bőrtünetek és a hasi panaszok jó része akár teljesen megszűnik, máskor viszont csak enyhül, súlyosabb esetben pedig önmagában nem tud elég eredményes lenni. Ilyenkor feltétlen szükség van más kiegészítő kezelésre is:

Salaktalanításra: léböjttel, szigorúbb salaktalanító diétákkal, szaunázással, masszázzsal.

Béltisztításra: rostokkal, kolon-hidroterápiával.

Baktériumflóra-regenerálásra: speciális készítményekkel.

Immunrendszer-támogatásra: gyógynövényekkel (Lapacho-tea, noni, macskakarom, kasvirág, shii-take-gomba...), homeopátiás szerekkel, saját vérterápiával, véroxigenizációval, akupunktúrával, Kneipp-kúrával, vitaminokkal, ásványokkal.

  • MILYEN TÜNETEI VANNAK?
  • Bőrviszketés, nedvező bőrpír, csalánkiütés, ekcéma
  • Ödémaképződés
  • Hányinger, hányás
  • Puffadás, görcsök
  • Hasmenés
  • Orrdugulás
  • Szemviszketés, könnyezés
  • Rekedtség
  • Légszomj, asztmás roham
  • Szédülés, vérnyomásesés
  • Hirtelen fellépő arcpír
  • Fejfájás
  • Rendetlen, heves szívdobogás
  • Sokk ­ csak igen súlyos esetben

EXTRA TIPPEK

Az alábbiakra különösen ügyelni kell a hisztaminérzékenyeknek:

  • A hisztamin nagyon hőstabil anyag, ezért fagyasztásra, főzésre, sütésre sem bomlik le.
  • Az érleléssel készített élelmiszereket teljesen hagyja el, vagy csak ritkán, kis mennyiségben fogyassza.
  • Az avokádó és a banán rengeteg hisztamint tartalmaz természetesen is, ezért ne fogyassza őket.
  • Próbálja ki, hogy miből mennyit tud elviselni komolyabb tünetek nélkül a szervezete. Ne feledje, a tárolás idejével arányosan nő a hisztamintartalom is!
  • Lehetőleg ne egyen, igyon egy étkezés során hisztamindús ételt és italt.
  • A vörösborban jelentősen több (40-80 mikrogramm/liter) a hisztamin, mint a fehérben (10-40 mikrogramm/liter), különösen a régebbiekben.
  • A sör és a pezsgő 20-40 mikrogramm hisztamint tartalmaz literenként.
  • Ha szükséges, akkor az étkezés előtt fél-egy órával jobb, ha bevesz egy antihisztamin-tablettát.
  • Az ananászban, eperben, papajában, kakaóban és a tenger gyümölcseiben ugyan nincs túl sok hisztamin, ám jelentősen megkönnyítik a szervezetben a biogén amid hízósejtekből (itt raktározódnak) történő felszabadulását.
  • A csokoládé gátolja a hisztamin lebomlását.
  • Az érzékenyek lehetőleg friss, nem túl régóta tárolt élelmiszer-alapanyagokat használjanak csak.
  • Az elkészült ételeket azonnal célszerű elfogyasztani. Ha valami több mint 1 órát állt hűtés nélkül, már ne egye meg, mert a baktériumok gyorsan elkezdik a bontást, s óriási mennyiségben keletkezik hisztamin az ételben.
  • A gyógyszerek szedését okvetlen beszélje meg orvosával, ha hisztaminérzékeny, feltétlen jelezze, amikor receptet írnak fel.

HISZTAMINDÚS ÉTELEK

  • Halak: tonhal, szardínia, szardella.
  • Sajtok: ementáli, gouda, camembert, cheddar, minden penészes és füstölt sajt.
  • Szalámik: kolbászok, füstölt sonkafélék.
  • Zöldségek: savanyú káposzta, kovászos uborka, spenót, paradicsom.
  • Alkoholok: vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör.



A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.
| hisztamin allergia, ételallergia
2002-07-25 14:22:27

Web Design & Development Prowebshop