Üdülés, strandolás kínok nélkül

2000. 07. 19

Előfordulhat, hogy minden ideális a nyaralás során, és mi mégsem tudjuk élvezni, mert fáj a fülünk, a torkunk, prüszkölünk, köhögünk, vagy más betegség keseríti meg a szabadság napjait. Dr. Helfferich Frigyes, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Szabolcs utcai Fül-Orr-Gége Klinika egyetemi tanársegédje szerint sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a leggyakoribb nyári fül-orr-gégészeti megbetegedéseket. A külső hallójárat gyulladása nyáron meglehetősen gyakori. Strandolás közben ugyanis a fülünkbe is víz megy, és ez egyeseket olyannyira zavar, hogy piszkálgatni kezdik a fülüket. Helfferich doktor úgy tapasztalta, a "merészebbek" nem is fültisztító pálcával nyúlnak a fülbe - bár a fül-orr-gégészek ezt is fölöslegesnek tartják -, hanem golyóstollal, hajcsattal vagy más hosszú, vékony tárgygyal. Ilyenkor hámsérülést okoznak a hallójáratban, és ez utat enged a fertőzésnek. A gyulladásnak két formája lehet: a pattanásszerű, körülírt hallójárat-gyulladás azért nagyon fájdalmas, mert feszíti a porchártyát. A betegség másik formája általában a hallójárat teljes hosszát érinti, duzzanattal jár, dugulásérzést, folyást okozhat, és szintén fájdalmas lehet. Szakorvosi tisztítást, kezelést igényel. Ritkábban anélkül is kialakulhat a hallójárat gyulladása, hogy a beteg piszkálná a fülét. Ezt előidézheti, hogy rendszeresen sampon, tusfürdő jut a fülbe, megbontja a bőr védekező rétegét, s az kiszárad, majd allergiás jellegű gyulladás, ekcéma alakulhat ki. Ez még nem okoz komoly panaszt, csak akkor, ha a medence, a strand vize bejut a fülbe, és felülfertőzi az egyébként is gyulladt bőrt. A hallójárat-gyulladás általában a felnőttek betegsége. A gyerekeket inkább középfülgyulladás veszélyezteti a strandon: lenyelik a nem túl tiszta vizet, így fertőződhet az orrgarati mandulájuk, s ez vezethet a középfülgyulladás kialakulásához. Az allergia a szervezet túlérzékenysége valamilyen anyagra. Az allergiás nátha a lakosságnak csaknem tíz százalékát érinti. Allergiás nátha szezonálisan is felléphet, de sokaknál egész évben tart. A szezonális allergiás nátha bizonyos virágporok, pollenek jelenlétéhez kötődik, és ez azt jelenti, ha valaki valamely fa, fű vagy gyom pollenjére allergiás, csak akkor szenved a betegségtől, amikor ez a pollen a levegőben van. (Akit egész évben allergiás nátha kínoz, általában nem a pollenekre túlérzékeny, hanem a lakásban, környezetben lévő különböző anyagokra, például a poratkák ürülékére.) Az allergiás nátha elsősorban szem- és torokviszketést, orrdugulást, tüsszögést és vizes orrfolyást okoz. Helfferich doktor szerint az is megkülönbözteti az allergiás náthát a megfázástól, hogy a panaszok heteken keresztül nem szűnnek. Allergiás nátha már gyermekkorban is kialakulhat, sőt az ilyenkor fellépő allergiás nátha gyakran szövődik asztmával is, ezért a kis betegek fokozott orvosi ellenőrzést igényelnek. A gyermekkorban jelentkező allergiás nátha azonban később, az immunrendszer fejlődése során javulhat. Leggyakrabban a fiatal felnőttek szenvednek erős allergiás tünetekből, és idős korra megszűnhetnek a panaszok. Az allergia nem gyógyítható, de bizonyos életmódi változtatásokkal és speciális kezeléssel tünetmentessé tehető. A pollenallergiások számára legfontosabb a védekezés. A szakorvos azt tanácsolja, aki ebben a betegségben szenved, ne mezőn nyaraljon, hanem - ha megteheti - induljon hegyvidékre vagy tengerpartra. Ha autóval megy, lehetőleg ne használja a szellőzőrendszert, hanem inkább időnként szellőztesse ki alaposan az autót, majd húzza fel az ablakokat. A pollenérzékenyek számára védelmet jelent, ha van az autójukban pollenszűrő. A betegeknek érdemes naponta többször kezet és arcot mosni, s mindennap tanácsos hajat mosni. Jó, ha a ruhákat nem a szabadban szárítják. Ha már kiderült, hogy a beteg melyik növény pollenjére túlérzékeny, figyelje a médiában a napi pollenjelentést, és lehetőleg alacsony pollenmennyiségű időszakban induljon biciklitúrára, kirándulásra. A legtöbb allergia elleni gyógyszer megelőző hatású, ha a páciens már a pollenszezon előtt elkezdi használni. Előfordulhat, hogy valaki tengerpartra megy nyaralni, és úgy gondolja, fölösleges lenne magával vinni a gyógyszereit. Helfferich doktor azonban már kapott kétségbeesett hívást óceánparton nyaraló betegétől is, akin heves tünetek törtek ki, és az illetőnél nem volt gyógyszer. Persze, el lehet menni külföldön is az orvoshoz, lehet keresgélni a gyógyszertárban, de ennél olcsóbb és biztosabb megoldás, ha a beteg magával viszi gyógyszereit. A légúti allergiához társuló orrfolyás, orrdugulás nagyon kellemetlen, ezért a betegek - főleg, ha még nem is tudják, hogy allergiások, illetve ha nem jártak orvosnál - könnyen az orrcseppekhez nyúlnak. A fül-orr-gégész szerint az orrdugulás elleni, lohasztó orrcseppeket hosszú távon szigorúan tilos légúti allergia esetén használni! Ezek "valódi" nátha, genynyes arcüreggyulladás kezelésére valók, mert olyankor lehetővé teszik az orrüreg szellőzését és a váladék elfolyását. Egy hétnél tovább azonban nem ajánlatos használni a lohasztó orrcseppeket, mert gyógyszerfüggőség alakulhat ki, tartós használat esetén degeneratív folyamatok jöhetnek létre az orrnyálkahártyán. Feltétlenül érdemes tehát orvoshoz fordulni, és az orvos által előírt gyógyszereket alkalmazni. Nyáron is gyakori a torokgyulladás. Ha valaki például kezeletlen pollenallergia miatt nem kap levegőt az orrán, s ezért nyitott szájjal alszik, kiszáradhat a szája, a torka, és ez torokgyulladásra is hajlamosíthat. A meleg hónapokban is terjed a vírusos torokgyulladás, ami néhány nap alatt elmúlik, ha kerüljük a hideg italokat, s torokfertőtlenítő tablettát szopogatunk. Ha nem csökkennek a panaszok, ha nagyon rossz a közérzet, ha lázas a beteg, vagy ha az orvos komolyabb bakteriális fertőzést (pl. mandulagyulladást) állapít meg, akkor antibiotikus kezelésre is szükség lehet. A nyári torokgyulladások nagy része azonban a fagyizás és a jéghideg italok fogyasztása miatt alakul ki, sőt, a hideg italtól és jégkrémtől akár heveny mandulagyulladás is felléphet. Tehát ha nem akarjuk a várva várt nyaralást lázasan, ágyban fekve tölteni, lassan nyaljuk a fagylaltot, és - bármennyire csábító is - ne hörpintsük föl egy hajtásra a jéghideg üdítőt. Napszúrást a tartós, fejre irányuló, sugárzó hőtől kaphatunk. Ez ellen sapkával, a fej eltakarásával védekezhetünk; legjobb, ha a déli órákban árnyékban tartózkodunk. Hőguta akkor lép fel, ha nem tudjuk leadni a hőt a magas páratartalom vagy a túlságosan zárt, nem szellős ruha miatt. A melegben végzett, kimerítő fizikai munka hatására hőkimerülés jelentkezhet, tünetei között szerepel az aluszékonyság és a végtaggörcsök. Mindhárom esetben hideg helyiségbe kell vonulni, és érdemes hűvös italt kortyolgatni. A kánikulai napokon legalább három liter folyadékot - de nem alkoholt! - igényel a szervezetünk. A kiszáradás elsősorban a napimádókat veszélyezteti. Aki hőségben napozik, keményen dolgozik, s nem iszik, émelyegni kezdhet, ami már a kiszáradás első tünete. Nem érdemes eddig várni, tudomásul kell venni, hogy nyáron több folyadékra van szükségünk. Aki nyaralni indul, készítsen útipoggyászába fájdalom- és lázcsillapítót, orrcseppet, széntablettát. A nők anatómiai adottságaik miatt könnyebben kaphatnak hólyaghurutot, mint a férfiak. Nem lehet extra teher, ha a hölgyek visznek magukkal olyan gyógyszert, amivel a kínzó hólyaggyulladás elmulasztható. A rendszeresen gyógyszert szedők vigyék magukkal megszokott gyógyszereiket is, hogy a nyaralás alatt ne kelljen orvoshoz fordulniuk.

| 3 |
Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop