Az allergiás nátha mellett azonban számos egyéb orrüregi kórkép is létezik, amely hasonlít az allergiához, de más immunológiai válasz következtében alakult ki.

Az orrnyálkahártya biztosítja az utat a légzéshez szükséges levegőnek, és szűrőként is működik: meggátolja, hogy a nagyobb méretű idegen anyagok lejussanak a hörgőrendszerbe.

Az orrnyálkahártya felépítése hasonló a hörgők felszínéhez. A felületén lévő csillószőrök állandóan mozgásban vannak, akár egy szélfútta búzamező, így könnyen eltávolítják az oda nem illő anyagokat, megakadályozzák a baktériumok, vírusok bejutását.

Az orr gazdagon erezett nyálkahártyája - mint a központi fűtés - melegíti a belélegzett levegőt, és ha az túl száraz, be is nedvesíti. A nyálkahártya meglehetősen sérülékeny, és az arra hajlamosaknál bármilyen allergénnel szemben érzékennyé válhat.

Néhány betegséget könnyű összetéveszteni az allergiával, mivel hasonló tüneteket mutat. Ilyen a baktériumok vagy vírusok okozta fertőzés, az orrpolip, a terhesség alatti állandó nátha

Az allergiás nátha általában szezonális, de ritkábban egész évben panaszt okoz; ez gyakran asztmával jár együtt, és igen nehezen gyógyszerelhető. Ilyenkor valószínűleg a háziporatka vagy valamilyen háziállat a bűnös.

A szezonális allergiás nátha leggyakrabban a fű- és gyompollenek miatt alakul ki, a parlagfű az esetek több mint feléért felelős. A fapollenek is okozhatnak náthát, de tünetei enyhébbek.

Nem ritka, hogy a beteg többféle pollenre érzékeny, így panaszai tavasztól őszig eltartanak. A leggyakoribb kombináció a fűfélék és a parlagfű által okozott allergia. Ilyenkor a betegség áprilistól egy rövid júliusi szüneten át egészen októberig tart. A pollen naptárban ban szinte napra pontosan meg lehet jelölni a betegség első és utolsó napját.

Az allergiás nátha leggyakoribb tünete a vízszerű és gyakran csillapíthatlan orrfolyás és az orrdugulás. A beteg nem kap elég levegőt, különösen lefekvés után, olyan érzése van, mintha esernyőt nyitogatnának a fejében, hamar és indokolatlanul elfárad. Vezető tünet lehet az állandó tüsszögés is. Az esetek nagy részében a náthával kötőhártya-gyulladás is együtt jár.

Főleg gyermekkorban gyakori panasz a csillapíthatatlan orr- és torokviszketés. Így érthető, hogy a beteg igen rosszul érezheti magát, néha annyira, hogy munkaképtelenné válik.

Különféle gyógyszerekkel rövid idő alatt orvosolhatók a panaszok, de ezek csak átmenetileg szüntetik meg a tüneteket, amelyek a gyógyszer elhagyása után ismét jelentkeznek.

Az első és legfontosabb teendő - a kivizsgálás eredményétől függően - az allergénmentesítés.

A szájon át adható gyógyszerek mellett próbálkozhatunk helyileg ható spray-vel is.

A tüneti gyógyszerek mellett a másik lehetséges gyógymód az immunterápia, mellyel tartósan tünetmentessé válhat a beteg úgy, hogy gyógyszert sem kell használnia. A betegek egy részénél végleges gyógyulást is el lehet vele érni.

A módszer lényege az, hogy két-három éven keresztül, fokozatosan emelkedő adagokban allergéneket visznek be - injekció, csepp, vagy por formában - a szervezetbe. A szervezetben így védő antitestek fejlődnek ki, melyek meggátolják, hogy a bekerülő antigén allergiás reakciót hozzon létre.

Ha gondos mérlegelés után választják ki a kezelésre alkalmas beteget, akkor az immunterápia az esetek 80 százalékában eredményes lehet.

Forrás: Subrosa Kiadó