Hirdetés

Atópiás dermatitis

Az atópiás dermatitis az egyik, gyermekeknél leggyakrabban előforduló bőrbetegség. Az elnevezés (atópia = hely nélküli) arra utal, hogy a bőrtünetek bárhol kialakulhatnak a testfelszínen, a hajas fejbőrtől az ujjak hegyéig, de a tünetek eloszlása az életkortól függően jellegzetes.

allergia, bőr, gyermek, atópia, ekcéma |

InforMed Hírek14   InforMed | Kotsis, J.


A bőrtünetek bármely életkorban kezdődhetnek, az esetek nagy részében már az első életév során, körülbelül harminc százalékban négyéves korig, ritkábban serdülőkor után, felnőtt- vagy időskorban is.

A betegséget sem lehet szövettani vizsgálat vagy laboratóriumi vérvizsgálat alapján diagnosztizálni. A diagnózis alapja az allergiás betegségek családi halmozódása, a bőrtünetek jellegzetes eloszlása, a kiújulásra való hajlam.

Lefolyása

A betegség általában hosszan elhúzódik, olykor az egész életet is végigkísérheti, szerencsére azonban az esetek döntő többségében a gyermek a pubertás idején "kinövi" a betegségét és meggyógyul.

Addig azonban előfordulhatnak - főleg nyáron - tünetmentes és télen "kiütéses" periódusok. A szezonális jelentkezés magyarázata az, hogy az atópiás gyermek bőre száraz, mert jóval kevesebb a bőr faggyútermelése, mint az egészségeseknél. A téli hidegben tovább csökken a faggyútermelés, és a központi fűtés száraz levegője is a bőrszárazság és a viszketés fokozódását, a bőrtünetek kiújulását okozza.

Formái

A csecsemőkori formában a tünetek már 2-3 hónapos korban megjelennek. A csecsemő arcán vörös foltok, majd összefolyó, apró hólyagocskák alakulnak ki. Az erős viszketés és vakarózás miatt hamar felülfertőződnek, tetejükön sárgás vagy barnásvörös pörk képződhet. A foltok a homlok bőrén, állon, nyakon is megjelenhetnek, később átterjedhetnek az egész testre. Gyakori a fülcimpa tövében kialakuló vöröses berepedezés.

Az elváltozások nagyon viszketnek, a kis csecsemő állandóan vakarózik, rosszul alszik, ingerlékennyé válik. A folyamatos vakarózás miatt a sebek nem tudnak pörkösödni, így a bőr gyakran befertőződik, ami növeli a kezeléssel szembeni ellenállást.

A gyermekkori forma általában a csecsemőkori folytatódása, de hirtelen, minden előzmény nélkül is kezdődhet.

A bőr kevésbé gyulladt, a sebek nem váladékoznak annyira, de a bőr vastagabb, durvább tapintatú. Jellegzetesen a hajlatok (könyökhajlat, térdhajlat, csukló) bőre, és az arc, főleg a szem és száj körüli területek érintettsége.

A serdülőkori forma szinte mindig a gyermekkori folytatásaként jelenik meg. A hajlatokban, az arcon, a szemek és a száj körül száraz hámló, illetve megvastagodott, barnás színű foltok alakulnak ki. Jellegzetes a nyak barnás elszíneződése ("piszkos nyak"). Erre a korra gyakran már egyéb allergiás betegségek is társulhatnak a bőrtünetek mellé (pl. asztma, csalánkiütés, kötőhártya-gyulladás vagy szénanátha). A tünetek stresszhelyzetben szinte mindig kiújulnak.

Mi az oka?

Az atópiás bőrgyulladás kialakulásának pontos mechanizmusa nem teljesen tisztázott. Egy részről kimutatható az allergiára való veleszületett hajlam, másrészt az immunrendszer, a vegetatív idegrendszer és a bőr működési zavara is megfigyelhető.

A betegek bőre fokozott érzékenységgel (allergiásan) reagál a szokványos allergénre. Az allergiára való hajlam a családban gyakori, a szülő, testvérek nemritkán valamilyen egyéb allergiában (pl. szénanátha, asztma, csalánkiütés) szenvednek, és fordítva is, az atópiás kisgyerekeknél a későbbiekben gyakoribb az egyéb allergia.

Szövődmények

Az atópiás dermatitisben az immunrendszer rendellenesen működik. Ez a magyarázata annak, hogy a bőrtünetek nagyon gyorsan felülfertőződnek, de annak is, hogy az atópiás gyermek sokkal fogékonyabb a különböző bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzésekkel szemben, és ezek gyakran súlyos, kiterjedt formában jelentkeznek. Például az általában 1-2 cm kiterjedésű ajakherpesz atópiás gyermeknél egész arcra, vagy akár egész testre is kiterjedő, ún. ekcéma herpeticum formájában jelenhet meg.

A másik gyakori szövődmény atópiában a kontakt allergia kialakulása, amely gyakran a kezelések során alkalmazott kenőcsökkel (alapanyagokkal és tartósító szerekkel) szemben alakul ki, így nagyon megnehezíti a további kezelést.

Gyakori az élelmiszerallergia

A tünetek kialakulásáért, ill. kiújulásáért felelős két fontos tényező: az élelmiszer-allergia, valamint a környezeti allergének.

Az élelmiszer-allergia jelentőségével kapcsolatban ugyan ellentmondóak a vélemények, az bizonyos, hogy az atópiás folyamatot csecsemőkorban az élelmiszer-allergének indítják el, elsősorban tehéntej, tojás, szója, búzaliszt, dió és paradicsom.

Eliminációs diéta

A kiváltó anyag azonosítása nagyon nehéz, leginkább az eliminációs diéta (kiiktatásos diéta) segíthet. Ez azt jelenti, hogy kezdetben a gyermeknek csak olyan ételeket adnak, amelyek biztosan nem okoznak allergiát. A tünetmentesség elérése után fokozatosan adják vissza az egyes "gyanús" ételeket. Ha a visszaadott étel után a tünetek megjelennek, akkor az adott élelmiszer okozza a betegséget. Ha sikerült azonosítani az allergiát okozó ételeket, az allergiát okozó ételt ki kell hagyni az étrendből.

Fontos, hogy csak a jól dokumentált ételféleséget hagyjuk ki, mert az esetleg feleslegesen szigorú megszorítás a pszichés terhelésen kívül a gyermek fejlődésének elmaradását is eredményezheti.

allergia, bőr, gyermek, atópia, ekcéma

2017-06-18 10:34:24

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop