A kutatók arra jöttek rá, hogy egerekben a BAFF kormon szintjét sokszorosára növelve elképzelhető, hogy az immunrendszer működését úgy sikerül befolyásolni, hogy az befogadjon átültetett szöveteket immunszuppresszió nélkül.

Egész pontosan úgy szól a felfedezés, hogy az olyan egerek, akiknél a BAFF hormon (B-sejt aktiváló faktor) genetikai módosítások hatására nagy mennyiségben termelődik, nem reagálnak a beültetett szövetek ellen.

Az emelkedett BAFF-szintnek köszönhetően magas B-sejtszám hatására aktiválódnak a regulátor T-sejtek, amelyek azután a szervezet pusztító T-sejtjeit irányítják.

A meglepetés az, hogy az antitestet termelő B-sejtekről nem tudtuk, hogy bármilyen hatással vannak a regulátor T-sejtek működésére. Azt sem sejtettük, hogy képesek befolyásolni a szervezet válaszát egy átültetett szövettel szemben, ezt eddig teljesen T-sejtfüggőnek gondoltuk.

„Normális helyzetben valaminek ki is kell kapcsolni az immunrendszert, amikor az már kellő hatékonysággal reagál például egy vírussal. A regulátor T-sejtek azok, amelyek azt mondják: ez már elég.” – fejtették ki a kutatók.

A kutatók, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy valóban a B-sejtek tehetnek a változásról, megismételték a kísérletet olyan egereken, akiknél hiányoztak a B-sejtek, de nagy mennyiségű BAFF hormont termeltek. Azt találták, hogy B-sejtek hiányában az élőlények kilökték magukból az idegen szövetet.

A szerzők eredményei új fényben világítják meg a különböző immunsejtek egymásra gyakorolt hatását. Ezeket befolyásolva talán lehetővé válik, hogy megőrizzük az átültetett szerveket anélkül, hogy káros immungátló kezelésre lenne szükség.