Agysejt-átültetés stroke után

Jövőre elkezdődik egy kritikus kísérletsorozat, melynek során abortált magzatok idegsejtjeit ültetik be stroke-betegek károsodott agyába, jelentették be a tudósok Londonban a British Association konferenciáján.

stroke, szélütés, ágy, agysejt, transzplantáció, szervátültetés | The New York Times Health News Service   Medincorp | Connor, S.

A kutatóorvosok szerint a magzati sejteknek megvan az a képességük, hogy a felnőtt agy teljesen érett sejtjeivé tudnak fejlődni, lehetővé téve a stroke-ot szenvedett betegek számára, hogy felépüljenek az eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségből.

Dr. John Sinden, a londoni Institute of Psychiatry volt kutatója, és a ReNeuron, a technikát kifejlesztő cég tudományos igazgatója kijelentette: az állatkísérletek bebizonyították, hogy lehetséges felépülni a tartós bénulást okozó stroke vagy agyérgörcs után.

Dr. Sinden elmondta, hogy izolálta a magzati agyból a nagy fontossággal bíró "őssejtet", amelynek megvan az a képessége, hogy az agysejtek három fő típusa közül bármelyikké képes fejlődni. Beadta a kérelmet a klinikai kísérletek etikai elfogadásáért, a tesztsorozatban egy tucat stroke-beteg venne részt a jövő év végén.

Az orvostudomány egyik fő dogmája, hogy a sérült agy nem képes magától meggyógyulni, szemben a test sok más szervével, mert az őssejteket nem lehet irányítani. A legutóbbi kutatások azonban megkérdőjelezték ezt a feltételezést.

Dr. Sinden így beszélt erről: "Az agy igen magas fokon specializálódott szerv, és úgy tűnik, elvesztette azt a képességét, hogy őssejteket használjon fel. Éppen a specializálódás miatt bizonyos fokú állandóságra van szüksége. De mégis kiderült, hogy megmaradt az a képessége, hogy reagálni tudjon az őssejtekre. Végső célunk az, hogy a tartós rokkantságot okozó stroke-ra megtaláljuk a gyógymódot. Jelenleg az egyetlen, amit tehetünk, hogy megvédjük az agyat a további károsodástól."

Egy finom tű segítségével mintegy 10 millió őssejtet injektálnak a beteg agyának sérült részébe, abban a reményben, hogy ott szaporodni tudnak, majd differenciálódni különleges sejtekké, bizonyos mértékig visszaadva ezáltal az agy azon területének funkcióját.

Dr. Sinden elmondta, hogy a magzati agyszövetet génsebészetileg kémcsőben manipulálják egy a majmokat megtámadó vírussal.

Plusz 33 fokon a gén folyamatos szaporodásra készteti a magzati őssejtet, de két fokkal a testhőmérséklet alatt, 36 fokon kikapcsol.

"A génnek van egy mutációja, amely kapcsolóként működik, ez azt jelenti, hogy csak alacsony hőmérsékleten aktív. Így a laboratóriumban végtelen sokáig szaporíthatjuk őket, de ahogy átvisszük őket egy állatba vagy emberbe, megemelkedik a hőmérséklet, és a sejtek abbahagyják az osztódást" - magyarázta dr. Sinden. Elmondta, hogy bár a betegek gyógyszert kapnak majd, hogy elnyomják az immunrendszerüket és megelőzzék a kilökődést, így nem lehet nagy probléma. "Az agy privilegizált helyzetben van immunológiailag, itt kisebb gondot okoz a szövet kilökődése."

Az első kísérletek fő célja a kezelés biztonságosságának kipróbálása lesz. Ha sikeres, több beteg bevonásával szélesebb körű kísérletek indulnak meg.

The New York Times Syndicate Health News Service

Megjelent: The Independent, London

| stroke, szélütés, agy, agysejt, transzplantáció, szervátültetés
2002-07-31 17:39:17
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop