Vesetranszplantáció

A működésképtelen vesékkel rendelkező emberek számára a veseátültetés életmentő alternatívát jelent a dialízis helyett, és a beavatkozás sikeresen elvégezhető bármely életkorban.


Szívátültetés

A pár évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen szívátültetés mára már megvalósíthatóvá vált. A szívátültetésen átesettek 95%-a lényegesen jobban bírja a fizikai aktivitást és a mindennapi tevékenységek végzését, mint a műtét előtt. A szívátültetésen átesett emberek több mint 70%-a újra munkába áll. A szívátültetést a legsúlyosabb szívbetegségekben szenvedő emberekben végzik, akiken a gyógyszeres kezelés vagy más műtéti megoldás már nem segít.


Szervátültetés: szöveti egyezés

A szövetek és szervek átültetése egyik személyből a másikba bonyolult folyamat. Az immunrendszer normális körülmények között megtámadja és elpusztítja az idegen szöveteket (ezt a jelenséget nevezzük kilökődésnek). A felajánlott szövetnek a lehető legnagyobb fokban kell illenie a recipiens szövetéhez, hogy a kilökődés súlyosságát enyhítsük.


Légzés szabályozás

A légzés általában automatikus; az agy alapján található légzőközpont szabályozza tudat alatti szinten. Az aortában, illetve nyaki verőerekben elhelyezkedő apró érzékelő szervek, valamint az agy maga is észleli, ha az oxigénszint túl alacsony vagy a széndioxidszint túl magas; ekkor az idegrendszer növeli a légvételek számát és mélységét.


CCR5: nemcsak az AIDS-ben fontos!

Az európaiak kb. 1%-ban a CCR5 nevű, immunsejtek felületén megjelenő fehérje "hibás" formában található meg, melynek következtében bizonyos HIV-vírus törzsekkel szemben az illető ellenálló.


A szervátültetés disznó kérdései

A közelmúltban Skóciában és Japánban kifejlesztett génmanipulációs módszereknek köszönhetően egy napon talán humán transzplantátumokként lesznek használhatók a sertések szervei. Normálisnak végképp nem nevezhető az olyan terhesség, amikor az anyaméhben hetvenkét embrió van, és ezekből csupán öt éri meg a születés idejét. Az pedig még különösebb, hogy az anya és az újszülöttek között semmilyen rokonság nincs, hiszen ezek egy másik lény klónozott egyedei. Szerencsére e bizarr történet minden résztvevője sertés. A kutatók már klónoztak egeret, birkát és szarvasmarhát, azonban idáig a sertésekkel nem boldogultak. Miért olyan lényeges mégis ez az állat? Az orvosok azt remélik, hogy a világszerte problémát okozó humánszerv-hiány csökkenthető az emberrel genetikailag összeférhetővé tett jószág szerveivel. A sertés és emberi szervek mérete és szerkezete hasonló, azonban a disznók szervei olyan cukormolekulákat hordoznak, melyek vörös posztóként hatnak a humán immunrendszerre, és annak romboló hatású támadását váltják ki. Ha a klónozott állatokat úgy lehetne "megtervezni", hogy ne hordozzák ezeket a molekulákat, akkor a "humanizált" állatok szív-, máj- és vesedonorokként jöhetnének szóba. A közelmúltban Skóciában és Japánban különböző génmanipulációs módszereket fejlesztettek ki a fenti cél megvalósítására. A kutatóknak azonban még ki kell dolgozniuk azt is, milyen állattartási feltételek szükségesek azokhoz a disznókhoz, melyeknek szervei valamikor majd emberekben élhetnek tovább. Az orvosok azonban egyelőre nem tudják, hogy az állati eredetű szervek mikor lesznek biztonságosan beültethetők az emberbe, mert egy további probléma is felvetődött. Egy amerikai vizsgálat során kiderült, hogy sertéssejtek blokkolt immunrendszerrel rendelkező egerekbe juttatását követően két hónap után a sertések örökítőanyagában megbúvó, röviden PERV-nek nevezett sertésretrovírus elszaporodott az egerekben. Már 1997 óta ismert, hogy a PERV megfertőzheti a sejttenyészetben szaporított emberi sejteket is, arra viszont nincs bizonyíték, hogy a sertésszövetet kapott humán betegek megfertőződtek volna. Az új járványtól való félelem miatt a kutatók a vírusgének donor sertésekből történő kiiktatását tűzték ki célul. A megoldást a géntechnológiai és a hagyományos állattenyésztési eljárások kombinációjától várják.


Agysejt-átültetés stroke után

Jövőre elkezdődik egy kritikus kísérletsorozat, melynek során abortált magzatok idegsejtjeit ültetik be stroke-betegek károsodott agyába, jelentették be a tudósok Londonban a British Association konferenciáján.


Szervátültetés után hazatérés

Hazaengedték a Pécsi Orvostudományi Egyetem 1. számú Sebészeti Klinikájáról azt a beteget, akin Magyarországon először végeztek hasnyálmirigy-átültetést. Tegnap a 33 esztendős L. Attila visszatért bonyhádi otthonába, s mostantól - mint azt a transzplantációt végző orvoscsapat vezetőjétől, dr. Kalmár Nagy Károlytól megtudtuk - a férfinek hetente két alkalommal kell vérvételre járni. Ez a kontroll fokozatosan ritkul, és fél év múlva már csak hathetente vesznek vért L. Attilától. A műtéten átesett férfi - aki október 29-én nemcsak új hasnyálmirigyet, de új vesét is kapott - továbbra is jól érzi magát. Korábban cukorbetegsége miatt naponta háromszor inzulinra szorult, s mivel veséje leállt, kétnaponta művesekezelésre járt. A kettős transzplantáció óta sem inzulinra, sem pedig dialízisre nincs szüksége L. Attilának. A bonyhádi férfi nős, van egy ötéves kislánya. L. Attila eredetileg padlóburkolóként dolgozott, aztán betegségei miatt 1993-ban leszázalékolták. Tegnap a hazaindulás előtt tudósítónknak elmondta: szeretne újra dolgozni, ám nem egykori szakmájában, hanem komputerkezelőként, ehhez azonban előbb szeretne elvégezni egy számítógépes tanfolyamot.


Szövetátültetés, szövetbank

A modern orvoslás fejlődése tette lehetővé az emberi szervek (szív, vese, hasnyálmirigy, máj stb.) átültetését, amellyel a betegek életét lehet megmenteni vagy életminőségét javítani.


| | 3
data-full-width-responsive="true">
hírdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop