A legkorábbi AIDS-es eset

CHICAGO - Az a kis mennyiségű, mélyhűtött vérminta, amelyet 1959-ben vettek le egy belga-kongói afrikai férfitől, az első ismert humán AIDS-fertőzés bizonyítéka.

AIDS, HIV, HIV-fertőzés, fertőzés | The New York Times Health News Service   Medincorp | Knox, R. A.

Az esetet bejelentő kutatók szerint az AIDS-járvány kitörésének idejét így az 1940-es évek végére vagy az 1950-es évek elejére kell helyeznünk, vagyis egy-két évtizeddel korábbra, mint azt eddig gondoltuk.

Ezekből az időkből származik tehát a vírus támadása, amely 1981-ben vált mindenki által ismert járvánnyá. Jelenleg 31 millió fertőzött személy él a világon, és ma is naponta 16000 új fertőzést és évente 2,3 millió halálesetet okoz.

A felfedezésnek számos érdekessége van. A talált vírus a két leggyakoribb jelenlegi altípus elődje - ezek közül ez egyik főként Európában és Észak-Amerikában jelent meg -, ezért a szakértők szerint a majmokról az emberre történő átterjedés valószínűleg egyedi, de legalábbis ritka esemény lehetett.

Egy másik, sokkal borúlátóbb teória szerint a mostani 8-10 altípus egy sor különálló kereszteződés eredményeként jött létre, amelyekben a vírushordozók különféle állatfajták voltak. Eszerint sokkal valószínűbb, hogy a jövőben egy állati eredetű járvány is fel fogja ütni a fejét.

Az Aaron Diamond AIDS Kutatóintézet munkatársa, David Ho szerint sajnos az 1960-as évek széleskörű afrikai védőoltási kampányaiban használt nem steril tűk nagy mértékben járultak hozzá a vírus gyors elterjedéséhez.

"Természetesen sok oka van annak, hogy a kórokozó az '50-es végétől kezdve gyorsan terjedt, többek között az urbanizáció, a nagy népsűrűség, a közlekedés fejődése, az emberi szokások megváltozása és a gyermekbénulás és a himlő elleni védőoltások," jelentette ki Ho, a neves kutató, aki tagja volt az 1959-es vírust azonosító csapatnak.

"A háború utáni korszak az európai gyarmatosítási politika csődjével együtt jelentős változásokat hozott," mondta Simon Wain-Hobson, a párizsi Pasteur Intézet munkatársa, aki bevezetőt írt a Nature-ben a felfedezésről szóló cikk elé.

A bantu férfi, aki a testében a vírust hordozta, Leopoldville-ben élt, Belga-Kongó fővárosában, amit azóta Kinshasának és Kongói Demokratikus Köztársaságnak hívnak.

1959-ben a város zavargások színhelye volt, amelyek következtében Belgium 1960-ban lemondott a gyarmatról. Ez a körülmény valószínűleg nagyban hozzájárult az ismeretlen vírus gyors terjedéséhez.

Ho egyik kollégája, Tuofu Zhu a Washington Egyetemről az 5. Retrovírus és Infekció Konferencián tette közzé a felfedezést. A humán immundeficiencia-vírus, vagy HIV, szintén retrovírus. Az 1959-es vírus (amelyet ZR59 jelzéssel láttak el) genetikai anyagának vizsgálatát olyan eljárással vizsgálták, amely lehetővé teszi a DNS-töredékek akár milliószoros sokszorosítását is.

A vírussal fertőzött vérminta, amelyet a bantu férfi 30-as éveiben vettek le, az egyike annak a 1213 afrikai eredetű vérmintának, amelyet HIV-pozitivitásra teszteltek. A mintákat 1959 és 1982 között gyűjtötték össze, és az atlantai Emory Egyetem orvosi karán tárolták.

Bár a tudósoknak csak négy rövidke DNS-darabkát sikerült kinyerniük az 1959-es vírusból, ez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy összehasonlítsák a mai altípusokkal.

Néhány évvel ezelőtt angol kutatók azt állították, hogy egy manchesteri tengerész 1959-ben AIDS-ben halt meg. Más kutatók azonban nem találtak HIV-fertőzésre utaló jeleket a férfi szövetmaradványaiban.

Az újonnan azonosított vírus "két-három mai altípus elődje lehet - ezek a B, a D és talán az F," tudtuk meg Francine McCutchantól, a vírus családfájának szakértőjétől, aki a rockville-i Henry Jackson Alapítványnak dolgozik. Jelenleg Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában a D altípus a leggyakoribb, míg Afrikában inkább a D és az F fordulnak elő sűrűn.

McCutchan úgy fogalmazott, hogy ezzel a felfedezéssel már sokkal valószínűbb, hogy a modern HIV altípusok az emberben fejlődtek ki, és nem a majomtól kerültek át hozzá.

Ennek ellenére francia kutatók olyan bizonyítékokat ismertettek a konferencián, amelyek szerint egy kameruni asszony 1995-ben olyan vírus fertőzésének esett áldozatul, amely genetikilag félúton áll a HIV illetve a SIV, vagyis a majmok AIDS-vírusa között. Ez azt bizonyítja, hogy a vírusnak ez a majomról emberre történő terjedése még nemrégen is megtörténhetett, bár ezek az események igen ritkák.

Ho szerint felfedezésük mindeképpen cáfolt egy bejelentést. Tavaly decemberben egy holland kutató, Jaap Goudsmit azt állította, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy az AIDS izoláltan megjelent Hollandiában és Németországban az 1930-as években, a HIV B-altípusának fertőzésével.

Megjelent: The Boston Globe

| AIDS, HIV, HIV-fertőzés, fertőzés
2002-07-31 19:49:40
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop