Megfejtették a kolerabaktérium titkát: fő ellensége, az amőba elleni védekezésként annak belsejében bújik meg, így él túl nedves környezetben. A Lausanne-i Egyetem kutatóinak közleménye a Nature Communications című szakfolyóiratban jelent meg.
A valaha szervezetett legnagyobb koleraellenes oltási kampány folyik Afrikában, a tervek szerint kétmillió embert oltanak be - jelentette be hétfőn az ENSZ és a Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI).
Érdekes kiállítás nyílt New Yorkban, a várostörténeti társaság a 19. századi kolerajárványról és annak a városra gyakorolt hatásáról mutat be műtárgyakat, térképeket és dokumentumokat.
A fejlett, jó higiénés kulturáltságú országokban nem fordul elő, a fejlődő
országokban azonban otthonos. A betegség enyhe és súlyosabb klinikai formában
is előfordul.
A trópusokon (India, Banglades, Közép-Ázsia) élőket, illetőleg az odautazókat
veszélyezteti.
A kolera a vékonybél fertőző betegsége, melyet a Vibrio cholerae baktérium
okoz. A kolera baktériumok olyan toxint termelnek, amely óriási tömegű, sókban és
ásványi anyagokban gazdag folyadék kiválasztását indítja meg a vékonybélben.
Mivel a baktériumok gyomorsav-érzékenyek, a savhiányosak sokkal fogékonyabbak
a betegségre. A kolerával fertőzött (endémiás) területen lakókban fokozatosan
kialakul bizonyos fokú természetes immunitás.
Az egyik legfélelmetesebb kórról hullt le a lepel, a tudósok bejelentették,
hogy megfejtették a kolerabacilus genetikai kódját.
A kolera régóta ismert, heveny, járványos, enteriális (szájon át) úton terjedő
fertőző betegség. A középkorban és az utána jövő századokban, az 1920-as évekig
hat alkalommal világjárvány formájában söpört végig - Afrika kivételével - az
egész világon.