Kép: MedicineNet

A nyár az ételfertőzések, ételmérgezések szezonja. E két fogalom nagymértékben hasonlít egymáshoz, és még szakmai berkekben is vita van azon, hogy melyik kifejezés mit is jelent. Mindkét kifejezés eredetileg a fertőző betegségek körébe tartozó ártalmat jelentette, a különbség annyi volt, hogy a károsodást a kórokozó, vagy annak ételben felszaporodott méreganyaga váltotta-e ki.

Napjainkra kibővült az ételmérgezés jelentése, ide soroljuk a növényvédőszer-maradékok, az élelmiszer-előállítás során véletlenül bekerült vegyi anyagok okozta megbetegedéseket is.

Az élelmiszerek eredetüktől függően tartalmazhatnak betegséget előidéző mikroorganizmust (nyers hús, tojás). A frissen trágyázott földön termelt zöldségeken is lehet kórokozó. Ugyancsak kórokozók juthatnak az ételbe azok készítése során is. Mindegyik esetben a kórokozók száma eredetileg kevés. Az élelmiszer, étel jó táptalaj, és szaporodásukhoz csak a megfelelő (20-35 Celsius-fokos) hőmérséklet szükséges. Ez biztosított a nyári időszakban. Ugyancsak nyáron van a legtöbb légy, amely a hulladékról testére tapadva képes a kórokozót a szabadon hagyott ételre átvini.

A harmadik veszélyes tényező a fagylalt. A fagylalt szabályszerű elkészítése és árusítása esetén nem okozhat megbetegedést. Ez csak az előírások megszegése esetén következhet be. A leggyakoribb hiba, hogy minden tiltás ellenére nyers tojást használnak állományjavítóként, vagy a hűvösre fordult időjárás esetén megmaradt fagylaltot több nap múlva adják el.

Az ételfertőzéseket többféle kórokozó váltja ki, így a tünetek milyensége és a betegség súlyossága más és más lehet. Közös bennük, hogy a betegség az azonos étel elfogyasztása után 24-48 órán belül jelentkezik.

• Élelmiszerek, ételek megfelelő hűtése.
• Az érzékszervileg jónak látszó, de többnapos ételek megsemmisítése.
• Legyek irtása, szaporodási helyük felszámolása, élelmiszereink védelme.
• Nyersen fogyasztható ételek, gyümölcsök hatékony mosása.