Hirdetés

Staphylococcus fertőzések

A staphylococcus fertőzéseket a gram-pozitív baktériumok egyik gyakori fajtája, a staphylococcusok elszaporodása okozza.

staphylococcus, gennykeltő, fertőzés, tályog |

InforMed Hírek29   InforMed | Sándor, K.

Kép: Freepic

Az egészséges felnőttek 20-30%-ának orrában és bőrén (kisebb gyakorisággal a szájban, emlőmirigyekben, a nemi és húgyutakban, belekben, és a felső légutakban) honosak, és többnyire ártalmatlanok. Ha a bőrön vagy másutt sérülés keletkezik, ez lehetővé teszi a baktériumok számára, hogy áthatolva a szervezet védekező rendszerén, fertőzést okozzanak

Staphylococcus fertőzésekre hajlamosak az újszülöttek, szoptatós anyák, idült betegségekben (főleg tüdőbetegségben, cukorbajban és rákban) szenvedők, azok, akiket bőrük állapota erre hajlamosít, az operáltak, és akik immunrendszere mellékvesekéreg-hormonok (kortikoszteroidok), sugárkezelés, immungátló gyógyszerek vagy rákellenes szerek alkalmazása miatt gyengébben működik.

Mit okozhat?


A staphylococcusok a szervezet bármely részét megfertőzhetik, és a tünetek a megbetegedés helyétől függnek. A fertőzés lehet enyhe, vagy életveszélyes. A Staphylococcus fertőzések általában gennytömlőket (mint a tályogok és a kelések: furunkulusok és karbunkulusok) hoznak létre.

A staphylococcusok a véráram segítségével különböző belső szervekbe pl. a tüdökbe juthatnak, és ott tályogokat képezhetnek, továbbá a csontok (oszteomielitisz), a szívbelhártya és a szívbillentyűk (endokarditisz) fertőzését okozhatják.

A staphylococcusok általában bőrfertőzéseket okoznak. A bőr staphylococcus tályogjai mint meleg, gennyel teli tasakok jelennek meg a felszín alatt. Rendszerint nagy pattanás formájában kifakadnak s tartalmukat a bőrre ürítik, amely megtisztítás hiányában újabb fertőzések forrása lehet.

A staphylococcusok bőr alatt tovaterjedő fertőzést, cellulitiszt is okoznak. A keléseket általában szintén a staphylococcusok okozzák. Két különösen súlyos bőrfertőzés a toxikus epidermális nekrolízis,H és a hámló-bőr tünetegyüttes (szindróma),s melyek mindegyike a bőr nagylemezes hámlásához vezet.

Újszülöttekben rendszerint az első hat hét folyamán alakulnak ki staphylococcus bőrfertőzések. A leggyakoribb tünet a hónaljban, lágyékban vagy a nyaki bőrredőkben létrejött átlátszó folyadékkal vagy gennyel teli nagy hólyagok megjelenése.

A súlyosabb staphylococcus fertőzések sok bőrtályogot, nagyfoltos hámlást, vérfertőzést, az agy és a gerincvelő burkainak gyulladását (meningitisz), és tüdőgyulladást okozhatnak

Szoptatós anyák staphylococcus mellfertőzése (masztitisz) és melltályogjai, a szülést követő 1.-4. héten alakulhatnak ki. E fertőzéseket többnyire a csecsemők kapják el a kórház csecsemőrészlegén és terjesztik tovább szoptatáskor az anya mellére.

A staphylococcus okozta tüdőgyulladás súlyos fertőzés. Komoly kockázatot jelent idült tüdőbetegségben (mint az idült hörgrut és a tüdőtágulás) szenvedők, valamint influenzások számára

A staphylococcus pneumonia gyakran okoz magas lázat és súlyos légúti tüneteket: légszomjat, szapora légzést és köpetürítéssel járó köhögést, ahol a köpetet vér színezheti

Újszülöttekben - néha felnőttekben is - a staphylococcus pneumonia tüdőtályogokhoz és a mellhártya (a tüdőt borító hártya = pleura) fertőződéséhez vezethet. A fertőzés, melyet mellkasi gennygyülemnek (torakális empiéma) nevezünk, fokozza a tüdőgyulladás okozta légzési nehézségeket.

A staphylococcusokat rendszerint valamely visszéren keresztül bevezetett (intravénás) fertőzött eszköz pl. katéter juttatja közvetlenül a véráramba, bár a vér staphylococcus fertőzése (staphylococcus bakteriémia) gyakran a szervezet egy másik részében kialakult staphylococcus fertőzésből származik.

A súlyosan égettek gyakori haláloka a staphylococcus bakteriémia. Jellemző esetben a bakteriémia állandó magas lázat, néha keringés-összeomlást (sokkot) okoz

A véráramba került staphylococcusok főleg a drogot intravénásan adagoló kábítószer-élvezők körében, a szívbelhártya és billentyűk fertőződéséhez (endokarditisz)H vezethetnek. A fertőzés gyorsan károsíthatja a billentyűket, ami szívelégtelenséget és halált okoz.

A csontfertőzések (oszteomielitisz) elsődlegesen a gyermekeket érintik, bár idősebbekben is előfordulnak, különösen, ha mély bőrfekélyük (felfekvésük) van. A csontfertőzés hidegrázást, lázat és csontfájdalmat okoz.

A fertőzött csontrész fölött vörös duzzanat alakul ki, és a baktérium által megtámadott területhez közeli ízületekben folyadék szaporodhat fel. A fertőzött terület fájdalmas lehet, és a beteg rendszerint lázas. Néha a röntgenvizsgálatokkal és más képalkotó eljárásokkal egy-egy fertőzött terület felismerhető ugyan, de a korai kórisme felállításában rendszerint nem jelentenek segítséget.

A belek staphylococcus fertőzése gyakran okoz lázat, hasi puffadást és felfúvódást, a bélmozgások átmeneti leállását (ileusz), és hasmenést. A fertőzés leggyakrabban kórházban fekvő (hospitalizált) betegekben lép fel, különösen akkor, ha az illető hasi műtéten esett át, vagy antibiotikummal kezelték.

A sebészeti beavatkozás fokozza a staphylococcus fertőzés kockázatát. A fertőzés varratgennyedéshez, vagy a műtéti terület súlyos károsodásához vezethet

A fertőzések rendszerint a műtétet követő napoktól több hétig terjedő időszakon belül jelennek meg, de ha a beteg a sebészeti eljárás során antibiotikumokat kapott, sokkal lassabban is kialakulhatnak. A műtét utáni staphylococcus fertőzés rosszabbodhat, és toxikus sokk szindrómába mehet át.

Kezelés


A legtöbb bőrfertőzésben olyan szájon át szedhető (orális) antibiotikumok, mint a kloxacillin, dikloxacillin és eritromicin, megfelelőek. Súlyosabb fertőzések esetén, különösen bakteriémiában, az antibiotikumok intravénás adása szükséges, többnyire legalább 6 hétig.

Az antibiotikum kiválasztása függ a fertőzés helyétől, a betegség súlyosságától, és attól, hogy az antibiotikumok közül várhatóan melyik pusztítja el leghatásosabban a kórokozót

A meticillinnel szemben ellenálló (rezisztens) Staphylococcus aureus a legtöbb használatos antibiotikumra is rezisztens, ami nagy fontossággal bír, tekintettel arra, hogy ez a baktérium egyre többször fordul elő nagy városi és egyetemi kórházakban. A vankomicin és a trimetoprim-szulfametoxazol azon néhány antibiotikum közé tartozik, melyek hatásosak a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus-al szemben. A vankomicin megöli a baktériumokat, míg a trimetoprim-szulfametoxazol gátolja szaporodási képességüket.

A tályogot ki kell üríteni, ez, ha a bőrön található, viszonylag egyszerű feladat. Az orvos kissé bemetszi a gennyes területet, majd nyomást gyakorolva rá, megtisztítja a fertőzött részektől. A mélyebben elhelyezkedő tályogok gyógyításához műtéti beavatkozás szükséges.

staphylococcus, gennykeltő, fertőzés, tályog

2023-11-03 16:30:53

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop