Hirdetés

Tuberkulózis kórisméje

Gyakran előfordul, hogy a tuberkulózis első jelét egy bizonytalan betegség kivizsgálása során készített mellkasi röntgenfelvétel szolgáltatja. A betegség a felvételen a normálisan sötét háttérhez képest szabálytalan fehér foltok képében jelentkezik, bár ez egyéb fertőzésekre és daganatokra is jellemző.

tuberkulózis, TBC, diagnózis |

InforMed Hírek20   InforMed | Sándor, K

A röntgenvizsgálattal fény derülhet az esetleges mellűri folyadékgyülemre vagy a perikarditisz miatt megnövekedett szívkörvonalra.

A diagnózis felállításához fontos adat a bőr-tuberkulinpróba és a köpetből végzett Mycobacterium tuberculosis vizsgálat eredménye. Bár a tuberkulózis diagnosztizálásában a bőr-tuberkulinpróba az egyik leghasználtabb eljárás, csak arra ad választ, hogy a beteg átesett-e valamikor tbc-fertőzésen. Nem mutatja ki, hogy pillanatnyilag a fertőzés aktív-e vagy sem, csak arra enged következtetni, hogy valahol a szervezetben élő tuberkulózis-baktériumok találhatók.

A tuberkulinpróba elvégzésekor kis mennyiségű, tuberkulózis-baktériumból származó fehérjét a bőr rétegei közé fecskendeznek, általában az alkaron. Néha egy másik helyre egy kontrollanyagot is befecskendeznek. A kontrollanyag olyasmiből készült, amire a legtöbb ember reagál - élesztőből vagy gombából. Kb. két nap múlva ellenőrzik az injekció helyét: duzzanat és bőrpír fertőzöttségre utal. A kontrollanyagra nem reagáló egyén esetében előfordulhat, hogy immunrendszere nem működik megfelelőképpen. Ebben az esetben a tuberkulinpróbát tévesen ítélik negatívnak. Súlyos tuberkulózisban szenvedő, károsodott immunrendszerű betegek eredménye is lehet hamisan negatív.

Ahhoz, hogy az orvos biztos legyen a diagnózisban, köpetből, fertőzött folyadékból vagy szövetből folyadékmintát kell vennie. A mellüregből, hasüregből, ízületből vagy a szív környezetéből tűvel lehet mintát venni; A fertőzött szövetből olykor apró sebészeti beavatkozással kell anyagot venni; ezt biopsziának nevezzük. A köpet megfelelő mintát szolgáltathat a tüdőből. Másik lehetőségként az orvos egy bronchoszkópnak nevezett eszköz segítségével megvizsgálhatja a hörgőket (hörgőtükrözés), nyák-, illetve tüdőszövet-mintavétellel egybekötve.

Tbc-s agyhártyagyulladás (az agyat és gerincvelőt borító burkok gyulladása) gyanúja esetén gerinccsapolásra van szükség, ezúton agy-gerincvelői folyadék nyerhető. Ennek vizsgálata polimeráz-láncreakciónak (PCR - polymerase chain reaction) az elvégzésére is felkészült laboratóriumban történik. Annak ellenére, hogy ez nem túl időigényes vizsgálat, agyhártya-tbc gyanúja esetén a kezelő orvos az antibiotikus kezelést még a laboratóriumi eredmények kézhezvétele előtt megkezdi, a halálos kimenetel megelőzése és az agykárosodás lehető legkisebbre szorítása érdekében.

A vesék tbc irányába történő kivizsgálása sokkal bonyolultabb, mint a tüdő esetében. A vizeletmintából elvégezhető ugyan a PCR-teszt, de annak megítélésére, hogy milyen mértékű károsodást okozott a megbetegedés, további vizsgálatokra van szükség. Ilyen pl. a festékanyag-injekció alkalmazása, amely a vesén át történő kiürülésekor, röntgenfelvételen láthatóvá teszi a vesén keletkezett rendellenes képződményeket, üregeket, melyek a tbc következményei is lehetnek. Esetenként az így kimutatott elváltozásokból biopsziás tű segítségével szövetminta is nyerhető, melynek mikroszkópos vizsgálata segíthet daganat és tbc elkülönítésében.

A női nemi szervek tuberkulózisának igazolásához a kismedence laparoszkópos (az egyik végén fényt kibocsátó vizsgálati eszköz) átvizsgálására van szükség. Egyes esetekben a méh belsejéből vett kaparék mikroszkópos vizsgálatával derül fény a betegségre.

Bizonyos esetekben a máj, nyirokcsomók vagy a csontvelő vizsgálatára van szükség. Ilyenkor a szövetminta tűbiopsziával vagy sebészi kimetszés útján nyerhető.

tuberkulózis, TBC, diagnózis

2013-03-08 00:25:29

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop