Az egyik leggyakoribb tünet, hogy a beteg éjszaka arra ébred, hogy nagy mennyiségű hideg verejtékben úszik, és pizsamát vagy még ágyneműt is kell cserélnie. Az izzadás ezen típusát a beteg által nem érzékelt hőemelkedés csökkenése okozza.

Nehézlégzés utalhat arra, hogy a mellüregbe levegő (pneumotorax) vagy folyadék (pleurális folyadékgyülem) jutott.

A tünetekben megnyilvánuló betegségek kb. egyharmadában találkozunk mellűri folyadékgyülemmel. A fiatal felnőttekben fellépő pleurális folyadékgyülemek 95%-át nemrég bekövetkezett Mycobacterium tuberculosis fertőzés okozza. A diagnózist általában nehéz felállítani, de a tapasztalt orvosok a fenti kórképet eleve tuberkulózisként kezelik, mivel ellenkező esetben a fertőzések mintegy felében a tüdőbe vagy a többi szervbe teljesen szétterjedt tuberkulotikus betegséggé fejlődhet.

Egy kezdődő tbc-fertőzésben a baktériumok a tüdőelváltozás helyétől az elvezető nyirokcsomókba vándorolnak. Ha a szervezet természetes védekező rendszerei képesek megállítani a fertőzést, innen nem terjed tovább, és a baktériumok alvó állapotba kerülnek. Gyermekeknél azonban ezek a nyirokcsomók oly méreteket is ölthetnek, hogy összenyomják a hörgőket, ezáltal tartós elhúzódó köhögést, vagy éppen a tüdőszövet összeesését okozzák. Néha a nyirokutakon felfelé haladva a baktériumok megnagyobbodott nyirokcsomók csoportját hozzák létre. Az ilyen nyirokcsomók fertőzése áttörhet a bőrön, melyen keresztül genny ürül.

A tuberkulózis a tüdőn kívül egyéb szervet is érinthet; ezt extrapulmonális vagy tüdőn kívüli tuberkulózisnak nevezzük. A betegség extrapulmonális formája leggyakrabban a vesében és a csontokban jelentkezik. A vesetuberkulózis kevés tünettel járhat, de tönkreteheti a vese egy részét, majd innen a húgyhólyagra terjedhet. A többi húgyhólyag-fertőzéssel ellentétben, itt is csak kevés tünetet okozhat.

Férfiaknál előfordul, hogy a betegség a prosztatát (dülmirigy), az ondóhólyagot és a mellékheréket is megtámadja, mely utóbbi esetben a herezacskóban egy csomó tapintható. Nőknél a betegség következtében a petefészkek és a petevezetékek is hegesedhetnek, ami meddőséghez (sterilitás) vezet. A petefészkekről ráterjedhet a hashártyára (peritoneum), tuberkulotikus hashártyagyulladást (peritonitisz) hozva létre, melynek tünetei a fáradékonyságtól és az enyhe nyomásérzékenységgel járó bizonytalan gyomorfájdalomtól a vakbélgyulladásra (appendicitis) jellemző kínzó fájdalomig váltakozhatnak.

A fertőzés ízületre is ráterjedhet tuberkulotikus artritiszt (ízületi gyulladás) okozva. Az ízület ilyenkor gyulladt és fájdalmas. Leggyakrabban a megterhelt ízületek (csípő és térd) érintettek, de a csukló, kéz és könyök fertőzése is előfordulhat.

A tuberkulózis megfertőzheti a bőrt, a beleket és a mellékvesét is, de az aorta (a főverőér) falának fertőzése is előfordulhat, az ér szakadását okozva. A perikardium (szívburok) érintettsége esetén folyadékkal telítődve kitágul, ezt tuberkulotikus perikarditisznek (szívburokgyulladás) nevezzük. A folyadékgyülem gátolhatja a szív pumpafunkcióját. Tünetei: láz, tág nyaki vénák és nehézlégzés.

Az agyalapon jelentkező fertőzés (tuberkulotikus agyhártyagyulladás) igen veszélyes kórkép. Az USA-ban és a többi fejlett országban ez a kórforma az idősek körében, míg a fejlődő országokban születéstől 5 éves korig a leggyakoribb. Tünetei közé tartozik a láz, folyamatos fejfájás, hányinger, és kómához vezető álmosság. A tarkó annyira merev lehet, hogy a beteg állával nem képes megérinteni mellkasát. A kezelés késlekedésével nő a gyógyíthatatlan agykárosodás veszélye. A beteg gyógyulása után az agyban egy tuberkulómának nevezett daganatszerű csomó maradhat vissza, amely olyan jellegű izomgyengeséget okozhat, mint a gutaütés (stroke), ezért sebészeti eltávolítására lehet szükség.

Gyermekeknél a fertőzés a gerincre (csigolyákra), valamint az alsó és felső végtagok hosszú csöves csontjaira is ráterjedhet. A csigolyák fertőzése fájdalommal jár. Mivel azonban a beteg gerinc röntgenfelvétele normálisnak tűnhet, további diagnosztikai eljárásokra lehet szükség, mint a komputertomográfia (CT) vagy a mágneses magrezonanciás vizsgálat (MRI). Ha a kezelés elmarad, egy-két csigolya összeroppanása után az alsó végtagok megbénulhatnak.

A fejlődő országokban a tuberkulózis fertőzött tejjel is terjedhet, és a baktériumok a nyaki és a vékonybél nyirokcsomóiban telepednek meg. Mivel azonban az emésztőrendszer nyálkahártyája a baktériummal szemben ellenálló, fertőzés csak akkor következik be, ha a vékonybélbe hosszabb ideig nagy számú baktérium kerül, illetve ha az egyén immunrendszere károsodott. A béltuberkulózis tünetmentes lehet, de a fertőzött területen keletkező szövetszaporulat rákos daganattal is összetéveszthető.