Hirdetés
Talajbaktériumok cserélnek egymás között antibiotikum-rezisztencia géneket
Talajbaktériumok cserélnek egymás között olyan géneket, amelyek antibiotikum-rezisztenciát okoznak - idézte amerikai kutatók megállapítását a LiveScience című ismeretterjesztő portál.
A Washingtoni Egyetem orvosi karának munkatársai talajmintákból tenyésztettek baktériumokat, amelyek elemzésekor úgy találták, hogy a mikrobákban hét olyan gén is megtalálható, amely teljesen megegyezik más baktériumokban antibiotikum-rezisztenciát okozó génekkel.
Mint tanulmányukban írják, ezek a gének az antibiotikumok öt fő osztályába tartozó szerekkel szemben aktívak. A kutatók következtetése szerint valószerűtlen, hogy ezek a gének függetlenül fejlődtek ki a talajbaktériumokban és a betegséget okozó kórokozókban. "A rezisztenciagének szekvenciája azonos, de olyan organizmusokban vannak, amelyek nagyon-nagyon eltérőek, ezért azt gondoljuk, hogy ezek az organizmusok megosztották egymás között" - magyarázta Kevin Forsberg kutatásvezető a Science tudományos magazin által közzétett audiointerjúban. (Maga a tanulmány a folyóirat eheti számában jelent meg.)
Mint Forsberg rámutatott, a mikrobáknak az a képessége, hogy még az eltérő fajhoz tartozó egyedek is tudnak géneket cserélni egymás között, hihetetlen rugalmasságot nyújt nekik, mert ha éppen nem rendelkeznek olyan génnel vagy funkcióval, amelyre szükségük lenne egy adott környezetben való túléléshez, akkor kölcsönvesznek ilyet valamelyik szomszédjuktól. Azt még nem tudják, hogy a gének útvonala a talajból vezet az emberhez, vagy fordítva, de Forsberg kétirányú cserére gyanakszik.
A kutatócsoport az Egyesült Államok különböző ökoszisztémájú részeiből - városokból, erdőkből vagy mezőgazdasági területekről - származó 11 talajmintával dolgozott.
Azért éppen talajokkal, mert ezekben vannak Streptomyces baktériumok is, amelyekről ismert, hogy más baktériumok ellen felhasználható vegyületeket termelnek - ezek a természetes úton képződött antibiotikumok. Az antibiotikum-rezisztencia - vagyis más baktériumoknak az a képessége, hogy küzdjenek e támadás ellen - szintén a talajban fejlődhetett ki a feltételezések szerint. Ehhez járul még hozzá az, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság és állattenyésztés miatt egyre több, ember által gyártott antibiotikum is bekerült a talajba.
A talajban élő és az állati-emberi szervezetben betegséget okozó baktériumoknak is jó okuk van tehát arra, hogy rezisztenciát alakítsanak ki úgy, hogy beszerzik valahonnan az ehhez szükséges géneket. A géncsere viszont azzal a következménnyel járhat, hogy a kórokozók továbbadják megszerzett rezisztenciájukat.
Forsberg hangsúlyozta, hogy jóval körültekintőbb antibiotikum-használatra van szükség, hogy minél kevesebb okot adjunk a baktériumoknak antibiotikum-rezisztencia gének beszerzésére.
Mint tanulmányukban írják, ezek a gének az antibiotikumok öt fő osztályába tartozó szerekkel szemben aktívak. A kutatók következtetése szerint valószerűtlen, hogy ezek a gének függetlenül fejlődtek ki a talajbaktériumokban és a betegséget okozó kórokozókban. "A rezisztenciagének szekvenciája azonos, de olyan organizmusokban vannak, amelyek nagyon-nagyon eltérőek, ezért azt gondoljuk, hogy ezek az organizmusok megosztották egymás között" - magyarázta Kevin Forsberg kutatásvezető a Science tudományos magazin által közzétett audiointerjúban. (Maga a tanulmány a folyóirat eheti számában jelent meg.)
Mint Forsberg rámutatott, a mikrobáknak az a képessége, hogy még az eltérő fajhoz tartozó egyedek is tudnak géneket cserélni egymás között, hihetetlen rugalmasságot nyújt nekik, mert ha éppen nem rendelkeznek olyan génnel vagy funkcióval, amelyre szükségük lenne egy adott környezetben való túléléshez, akkor kölcsönvesznek ilyet valamelyik szomszédjuktól. Azt még nem tudják, hogy a gének útvonala a talajból vezet az emberhez, vagy fordítva, de Forsberg kétirányú cserére gyanakszik.
A kutatócsoport az Egyesült Államok különböző ökoszisztémájú részeiből - városokból, erdőkből vagy mezőgazdasági területekről - származó 11 talajmintával dolgozott.
Azért éppen talajokkal, mert ezekben vannak Streptomyces baktériumok is, amelyekről ismert, hogy más baktériumok ellen felhasználható vegyületeket termelnek - ezek a természetes úton képződött antibiotikumok. Az antibiotikum-rezisztencia - vagyis más baktériumoknak az a képessége, hogy küzdjenek e támadás ellen - szintén a talajban fejlődhetett ki a feltételezések szerint. Ehhez járul még hozzá az, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság és állattenyésztés miatt egyre több, ember által gyártott antibiotikum is bekerült a talajba.
A talajban élő és az állati-emberi szervezetben betegséget okozó baktériumoknak is jó okuk van tehát arra, hogy rezisztenciát alakítsanak ki úgy, hogy beszerzik valahonnan az ehhez szükséges géneket. A géncsere viszont azzal a következménnyel járhat, hogy a kórokozók továbbadják megszerzett rezisztenciájukat.
Forsberg hangsúlyozta, hogy jóval körültekintőbb antibiotikum-használatra van szükség, hogy minél kevesebb okot adjunk a baktériumoknak antibiotikum-rezisztencia gének beszerzésére.
2012-08-31 16:13:16