Irányelvek a túlzott antibiotikum-használat kivédésére

Az Egyesült Államok egyik legnagyobb orvosi szervezete arra figyelmeztetett, hogy az országban évente tízmilliónyi antibiotikum-receptet feleslegesen vagy rosszul írnak meg, ami növekvő veszélyt jelent a közegészségügy számára.

légúti fertőzések, orvosok, gyógyszer, antibiotikum | The New York Times Health News Service   Medincorp | Toner, M.

Az American College of Physicians szerint a torokfájás, a sinusitis, a bronchitis és más légúti fertőzések viszik orvoshoz a legtöbb amerikait; ez összesen 37 millió vizit.

Az esetek felében a páciensek antibiotikumra szóló recepttel távoznak a rendelőből. Ám a társaság szerint a legtöbb esetben egyáltalán nincs szükség erre a gyógyszerre - és az orvosok ezt tudják is.

A járóbetegeknek felírt antibiotikumok 75 százalékát felső légúti betegségekre rendelik. Sajnos a rendelések nagy része felesleges. Semmi értelme sincs antibiotikummal kezelni egy megfázást vagy egy akut bronchitist, amikor annak hátterében nem bakteriális fertőzés áll.

Az orvosi társaság céljául tűzte ki, hogy felhívja a figyelmet a jelenségre, amihez az is társul, hogy sokan alábecsülik a túlzott használat hatásait az új, gyógyszerrezisztens kórokozók megjelenésében. Ezért adták ki a hatékonyabb terápiát segítő új irányelveiket.

Bár az irányelvek nem kötelező érvényűek, de mivel orvosok írták saját, kísérletekkel bizonyított konklúzióik alapján arról, hogy mit kellene - vagy nem kellene - tenniük, talán jelentősebb változást hozhat a gyógyszerrendelési szokásokban.

Az állásfoglalást a társaság a CDC-vel (Centers for Disease Control and Prevention) és egy bizottsággal közösen fogalmazta meg, amelyben belgyógyászok, családorvosok, sürgősségi ellátásban dolgozók és járványügyi szakértők dolgoztak.

Az irányelvek 50 oldalt tesznek ki az Annals of Internal Medicine legújabb számában, az üzenet azonban egyszerű és érthető. A megfázások, torokgyulladások, a köhögéses, sinusitises és bronchitises esetek többségében nem lenne szabad antibiotikumot felírni. És a betegeknek sem kellene azt kérniük.

Csak legenda, hogy az antibiotikum gyógyítja ezeket. A légúti fertőzések általában 2-3 hétig tartanak, akár használunk baktériumölőket, akár nem.

A legendát pedig azok éltetik, akik egy hét rosszullét után végre elmennek az orvoshoz és kérik az antibiotikumot. Amikor egy-két múlva meggyógyulnak, az egészet a gyógyszernek tulajdonítják.

Az orvosok persze tanulták, hogy az antibiotikum semmit sem ér a légúti fertőzéseket javarészt okozó vírusok ellen, de amúgy is felesleges receptek millióit írják meg - sokszor az aggódó beteg megnyugtatására.

A dokumentum sok - a betegek és orvosaik által is osztott - tévhitet szeretne eloszlatni. Ilyen például, hogy torokból és az orrból kiválasztott zöldes váladék automatikusan baktériumokra utal. Több tanulmány kimutatta, hogy ilyen esetekben sincs semmi haszna az antibiotikumoknak.

Tévhit az is, hogy ezekkel a gyógyszerekkel meg lehet előzni egy általános légúti fertőzés komplikálódását. A szövődmények megelőzésére is a legtöbb esetben elég az aszpirin, némi köhögéscsillapító és sok pihenés.

A felesleges használat árthat a betegnek (bélpanaszok, kiütések, allergiás reakciók vagy mellékhatások formájában), és emellett egyre veszélyesebb a közegészségre nézve is.

Az irányelvek szerint a hibás gyógyszerrendelés is nagyban hozzájárult a rezisztens Streptococcus törzsek "járványszerű" megjelenéséhez az elmúlt 10 évben, és ez a kórokozó áll a közösségben szerzett bakteriális tüdőgyulladások, meningitises esetek és mintegy évi 30 millió gyermekkori fertőzés hátterében.

A penicillin felfedezése óta a baktériumok is lépést tartanak a gyógyászat fejlődésével, ráadásul ma már a mezőgazdaságban is egyre több ilyen anyagot használnak. A CDC évek óta folytatja kampányát az antibiotikumok túlzott használata ellen, de az új, orvosok által orvosoknak írt irányelvek talán több hatást érhetnek el. Az eredmények ugyanis drámaiak lehetnek. Mióta néhány éve a finn orvosok visszaszorították a macrolide antibiotikumok alkalmazását, azt kellett tapasztalniuk, hogy négy éven belül 48 százalékkal csökkent a rezisztens Streptococcus A okozta fertőzések gyakorisága.

Megjelent: Cox News Service

| légúti fertőzések, orvosok, gyógyszer, antibiotikum
2002-07-31 18:04:18


A lázcsillapítás lehetőségeiről

A lázcsillapításnak, ha nem is a legkényelmesebb, de az egyik legegészségesebb és legősibb módja a vizes borogatás és a hűvös fürdő.


Mire jó a láz?

Télen gyakori a lázas betegség és közismert, hogy nagyon sok betegségnek lehet a tünete a láz. Azt is mondhatnánk, hogy a láz egy felesleges és rossz dolog. A szervezet ...


A fertőtlenítő szappan nem véd a vírusok ellen

Az antibakteriális szappanok és háztartási tisztítószerek nem csökkentik a fertőzés veszélyét, egy vizsgálat során kiderült, hogy ugyanolyan gyakran lettek betegek, k...


Terjesztheti-e a fertőtlenítő kendő a baktériumokat?

Ellentmondásos a fertőtlenítő kendők használata, az egyik kutatás szerint ezek még terjeszthetik is a kórokozókat, a másik bizonyos előnyöket lát bennük.


Az ÁTNSZ hatósági vizsgálatot rendelt el a kardiológiai intézetben

Hatósági vizsgálatot rendelt el az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben, mert az elmúlt napokban hárman meghaltak h...