A fertőző betegségek újra támadnak!

Az emberiség történelme összefügg a járványok történetével. Számos ókori felirat vagy irodalmi mű emlékezik meg járványokról, de ma már nehéz megállapítani, milyen fertőző betegségekről lehetett szó. Inkább csak sejtjük, hogy himlő, pestis vagy malária fordult elő.

| InforMed Hírek20   InforMed | Széles, K.
A középkori, majd újkori járványokról már többet tudunk. A leírásokból a járvány milyenségén túl a nagyságára is lehetett következtetni. A járványok általában kapcsolatba hozhatók a háborúval, nyomorral, éhínséggel. A csapatok mozgása, a rossz higiénés körülmények kedveznek a terjedésnek. Az is előfordult, hogy a járvány kitörésének történelmet befolyásoló szerepe volt

1495-ben a Nápolyt védő spanyol zsoldosok, a várost elfoglaló francia csapatok, valamint a lakosság körében szifiliszjárvány robbant ki, mely akkor heveny lefolyású volt, 6 hét alatt a 40 ezer főnyi francia hadsereget 6 ezer főre apasztotta. A hazatérő néhány ezer katona elegendő volt arra, hogy a közben idültté váló betegséget tovább terjessze és néhány évtized múlva a földrész lakosságának jelentős része szifiliszes volt.

A másik újkori pusztító járvány a kiütéses tífusz volt, melyről leírták, hogy a napóleoni háborúk idején az oroszországi hadjáratban elpusztult 1,2 milliós hadseregből mindössze 200 ezer katona a harci cselekmények és a fagyhalál áldozata, a többi kiütéses tífuszban pusztult el. Oroszországban 1917-21 között 3 millió halottról számoltak be.

A harmadik nagy újkori járvány, a kolera 1817-ben tört rá Európára, a legtöbb áldozatot az 1828-37-es járvány szedte. Hazánkban ekkor félmillióan betegedtek meg, 200 ezer volt a halottak száma.

A XIX. század második felében jelent meg Európában az egyik legveszedelmesebb gyermekkori fertőző betegség, a torokgyík. 1892-95-ös években hazánkban évente 30 ezer gyermek halt meg. A múlt század másik rettegett légúti fertőző betegsége a tuberkulózis volt, mely főleg a pubertáskort éppen maga mögött hagyó fialatok közül szedte áldozatait. Magyarországon évente 40 ezer - főleg fiatal - ember halt meg gümőkórban.

A XX. század újabb megpróbáltatásokat hozott a világ lakosságára. 1918-19-ben az influenzavírus betört szinte valamennyi országba. Hat hónap alatt a föld lakosságának 50 százaléka betegedett meg, ebből 1 százalék volt halott: összesen 20 millió ember, több mint amennyien az I. világháborúban elpusztultak. 1957-ben hasonlóan nagy világjárvány volt, kisebb halálozással. A XX. század másik rettegett járványa a gyermekbénulás volt. 1953-ban az USA-ban 70 ezer gyermek betegedett meg. Hazánkban a legsúlyosabb járvány során, 1957-ben, 2300 megbetegedés történt.

A fetőző betegségek történetében a XX. század második felében éles fordulat következett be. A fertőző betegségek számának csökkenése a fejlett országokban, a különösen veszélyes járványok részleges visszaszorítása a fejlődő országokban oda vezetett, hogy a föld lakosságának kisebb hányada halt meg fertőző betegségben.

A kedvező változások oda vezettek, hogy sokan úgy gondolták, a fetőző betegségek elleni küzdelmet megnyertük, már nem kell velük foglalkozni. Valójában a fertőző betegségek újra támadnak. Vannak elfelejtett fertőző betegségek, amelyekről azt hittük már nem fordulnak elő és vannak újonnan megismert fertőző betegségek. Az előbbi csoportba tartozik a torokgyík a gümőkór vagy a pestis, míg az utóbbi csoportba az AIDS, a Lyme-kór vagy a magas halálozással járó Ebola-vírusfertőzés.

A fertőző betegségek megjelenésének számos oka van. Ezek közé tartozik a nemzetközi légi utazások számának gyors növekedése, olyan nagyvárosok számának növekedése, amelyekben igen magas a népsűrűség és nem biztonságos a vízellátás és a szennyvízelvezetés. A nagyüzemi élelmiszer-előállítás során bekövetkező technológiai hiba járványt válthat ki. Az ember térhódítása a természetben az erdők kiirtásával közelebb hozza az eddig ismeretlen, állatról emberre terjedő fertőzések kórokozóit. További kutatást igényel, hogy az emberek között előforduló Creutzfeldt-Jacob betegség összefüggésben van-e a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladásával. Nem kis gond, hogy egyes kórokozók ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben, így a fertőző betegség kezelésének hatékonysága csökken.

Az újonnan felfedezett betegségek közül sokat még nem tudunk sem gyógyítani, sem megelőzni. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a fertőző betegségek mindennapos fenyegetést jelentenek. Ezért az 1997. április 7-i egészségügyi világnap témája: "Feltámadó fertőző betegségek - globális készültség, globális válasz." Az Egészségügyi Világszervezet jelmondata azt fejezi ki, hogy a fertőző betegségek nem tartják tiszteletben a határokat, így a küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha globális mértékben, összefogva lépünk fel.

| fertőző betegség, járvány
2022-05-22 14:05:09
hírdetés
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop