Fertőzések csökkent védekezőképességűeknél

A test természetes védekezőképességének károsodása életet is veszélyeztető fertőzés létrejöttét teszi lehetővé.


Immunkárosodottak jellegzetes fertőzései

A károsodott védekezőképességgel rendelkező egyének számos fertőzésnek vannak kitéve, így nokardiózisnak, aspergillózisnak, mukormikózisnak és citomegalovírus-fertőzésnek.


Mukormikózis

A mukormikózis (phycomycosis) a Mucorales nevű nagy kórokozócsoportba tartozó gomba okozta fertőzés.


Citomegalovírus-fertőzés

A citomegalovírus-fertőzés vírusos megbetegedés, mely a születés előtt vagy után, bármely életkorban bekövetkezhet. A citomegalovírus mindenütt előfordul. A fertőzött személyek vizeletében vagy nyálában hónapokon át ürülhet, de megtalálható a méhnyákban, spermában, székletben vagy az anyatejben is. A zárt közösségben, így iskolákban vagy napközikben élő gyermekek egymásnak adhatják át a fertőzést. Gyorsan terjed a nem biztonságos nemi életet élő homoszexuális férfiak között is, ezenkívül kialakulhat még fertőzött vér átömlesztése után, illetve fertőzött szerv, pl. vese átültetését követően is. A vírussal való fertőződés után aktív betegség léphet fel, de a vírus évekig nyugvó állapotba is kerülhet, melyből föléledve bármikor aktivizálódhat és betegséget okozhat. A felnőttek 60-90%-a élete valamely szakában fertőződött, általában azonban tünetmentes marad. Súlyos fertőzés többnyire károsodott immunrendszerű betegekben alakul ki, pl. azokban, akik csontvelő-átültetésben részesültek, vagy AIDS-ben szenvednek. Tünetek A születés előtti fertőzés vetélést, halvaszületést vagy az újszülött halálát okozhatja. A halál oka vérzés, vérszegénység vagy a kiterjedt máj-, illetve agykárosodás. A születés után fertőződő és a vírust hordozó egyének tünetmentesek. Azonban a fertőzött, de egyébként egészséges személynek is lehet betegségérzete és láza. Fertőzött vér átömlesztése után a tünetek 2-4 héttel később jelentkezhetnek, ide tartozik a 2-3 hétig tartó láz, és néha májgyulladás (hepatitisz), mely többnyire sárgasággal jár. A limfocitáknak nevezett fehérvérsejt-típus száma megemelkedhet, néha kiütések jelennek meg. Károsodott immunrendszer esetén a citomegalovírus-fertőzés során nagy valószínűséggel súlyos fertőzés alakul ki, mely végzetes kimenetelű lehet. AIDS-es betegek szemideghártyája (retina) gyakran érintett, vakságot okozva. Kialakulhat továbbá az agy állományának fertőzése (enkefalitisz), a belek és a nyelőcső kifekélyesedése. Fertőzött szerv átültetetésén átesett betegek halálozási aránya magas, mivel az átültetés során immunrendszerüket gátló (immunszupprimáló) kezelésben részesülnek. Kórisme és kezelés A citomegalovírus-fertőzés fokozatosan alakulhat ki, ezért nehéz lehet azonnal felismerni. A tünetek jellege és az immunrendszer károsodásának ismerete segíti a diagnózis felállítását. Ha felmerül a fertőzés gyanúja, különböző vizsgálatokkal próbálják a vírust a vizeletből, szövetekből és testnedvekből kimutatni. A vírus kimutatása nem jelenti azt, hogy aktív fertőzéssel állunk szemben, mivel a vírus a fertőződés megszűnése után még hónapokig vagy akár évekig is ürülhet. A néhány nap különbséggel levett vérmintákban a vírusellenes antitestszint emelkedése erősen utal a fertőzésre. A szem hátsó részének vagy retinának a fertőzését (retinitisz) az orvos szemtükörrel (mellyel a szem belsejét lehet megvizsgálni) láthatja. Újszülöttekben a fertőzést az első három hét alatt elvégzett tenyésztés alapján lehet diagnosztizálni. Az enyhe citomegalovírus-fertőzést általában nem kell kezelni, mivel magától elcsendesül. Ha azonban a betegség életet vagy látást veszélyeztet, a ganciklovirnek vagy foscarnetnek nevezett vírusellenes szereket lehet adni. Bár e szerek komoly mellékhatásokkal rendelkeznek, és nem mindig gyógyítják meg a betegséget, mégis gyakran lassítják annak súlyosbodását.


Aspergillózis (aspergillosis)

Az Aspergillus nevű gomba okozta aspergillózis elsősorban a tüdőket érintő fertőzés.