Én és a gombák
Az emésztőszervi gombásodás testi-lelki háttere

Az emésztőszervi gombásodást egészen mostanáig rendszerint önálló betegségnek tekintették, melynek felismerése a panaszok sokszínűsége miatt gyakran nem volt egyértelmű. Az időnkénti hasmenések, a felfúvódások, a fertőzések iránti fogékonyság, az asztma, az ekcéma, a neurodermitis, bizonyos pszichés tünetek, mint kedvetlenség vagy a depresszióra való hajlam többnyire Candida albicans jelenlétére utalnak - bár legtöbbször annak a következményei.

| Ideál - Reforméletmód magazin 2004 ;16(5):37-39   Celsus Kft. | Balaicza, E.
Még mindig megoszlanak a vélemények arról, vajon a Candida (és általában a gombák) az emberi bélflóra természetes alkotói-e vagy sem. Egyesek szerint egészséges emberek emésztőrendszeréből is kimutathatók gombák, ám arra vonatkozóan nincs pontos meghatározás, ki számít egészségesnek. Mások a Candida megjelenését az emésztőszervben másodlagos jelenségnek tartják, mely az emésztőszervi miliő felborulásáról, a bél homeosztázisának megváltozásáról tanúskodik, ez áll fenn élelmiszer-intolerancia (pl. gyümölcscukor-érzékenység) esetén is. Az antibiotikumok alkalmazását megelőzően, valamint természeti népeknél valóban jóval ritkábban fordulnak elő gombák a bélrendszerben. Újszülöttkorban a bélrendszer első benépesítői között sem találhatók gombák.

Az emésztőszervi gombásodás gyakran tünetmentesnek mutatkozik, és sokan csak akkor tekintik kórosnak, ha vele egyidejűleg bizonyos fiziológiai elváltozások egyértelműen kimutathatók. A fertőzésre utaló biztos jelek hiánya azonban még nem enged arra következtetni, hogy az emésztőszervi Candida-népességnek nincs jelentősége: elszaporodása ugyanis nemcsak önálló betegség lehet, hanem más kórképek velejárója vagy éppen előidézője is. Így például szerepet játszhat neurodermitis, pikkelysömör, seborrhoeás ( korpádzó) dermatitisz, valamint csalánkiütés kialakulásában.

Bizonytalan ismeretek

A bélflóra kutatása rendkívül bonyolult módszereket igényel. A vér, a széklet vagy bonctani anyagok pozitív Candida-leletei nem feltétlenül vannak összefüggésben egy-egy adott kórképpel. Különösen gyermekeknél jelenhetnek meg átutazókként gombák. Gyakori, banálisnak mondható fertőzésekkel egyidejűleg szinte észrevétlenül kialakulhat átmeneti gombatenyészet a bélben, mely rövid időn belül spontán el is tűnik. Élelmiszer-allergiáknál a diéta hatására gyakran összezsugorodnak az esetenként masszívvá váló gombatelepek.

A gombák élősködőként vagy szaprofitaként is képesek életben maradni, ezért jelenlétüket sokszor alig vesszük észre. Ebből a szempontból is másként viselkednek, mint kórokozó baktériumtársaik, melyek rendszerint gyulladással járó védekezési reakciókat váltanak ki az emberi szervezetben. A tünetmentes baktériumvizelés ilyen szempontból kivételnek számít, míg a tünetszegénység az emésztőszervi gombáknál szinte általános.

Fontos!A komolyabb emésztőszervi gombásodás is sokszor nehezen észlelhető, krónikus állapotot rejt. A panaszok egy része hiányzik, mások enyhe formában jelentkeznek, ami bizonytalanságot von maga után: kezelni-e vagy sem?

Gombatermészet

A gombák növekedésére és különböző biológiai sajátosságaira nagyfokú változatosság jellemző. Növekedésükhöz fényt nem igényelnek, jellegzetes lebontó élőlények, fontos szerepet játszanak a talajban az elhalt anyagok feldolgozásában. Nagy mennyiségű anyagot képesek átalakítani, de sohasem teljesen, inkább nagy energiatartalmú köztes anyagokat képeznek. Az erjesztés, ami viszonylag csekély energiát szolgáltató korlátozott lebontás, egyik jellemzőjük. Tevékenységük az anyag átépítésében kimerül, a teljes lebontást másokra hagyják. A gombák tehát anyagcseréjüket tekintve "önzetlenek", a részben feldolgozott anyagot ismét szabaddá teszik, de "védtelenül" bocsátják ki környezetükbe, ezért többségük egyúttal mérgező is. A tulajdonképpeni felépítő anyagcsere-folyamatokat a talajban a növények, az emberi bélben a bélbaktériumok végzik. A gombák lebontótevékenységük során bőségesen bocsátanak ki olyan bomlástermékeket, melyek számunkra többnyire toxikusak, vagyis: az emésztőszervekben megtelepedve a tökéletes, teljes emésztést hátráltatják, az erjedést és rothadást serkentik.

A gombák anyagcsere-folyamataik során nem termelnek hőt, inkább igényelnek. Így őrzik meg környezetük hűvösségét. Termográfiás vizsgálatok során a gombás elváltozásokat mutató bélterületek hidegebbnek mutatkoznak.

A gombák a hőtermelés ellen hatnak, ami további magyarázatot adhat arra, tevékenységük miért hat negatívan az immunrendszerre.

Bizonyos bakteriális vegyületek gátolják a gombák növekedését, és fordítva. A legtöbb antibiotikum gombáktól származik, vagy ezek vegyületeinek származéka.

Az én szerepe a vegetatív folyamatokban

Az emésztőszervi gombásodással egyidejűleg gyakran neuraszténiára jellemző állapot uralkodik a páciensen. A betegségek kialakulásának kedvez, ha az emberi szerveződés felső és alsó szintjein zajló tevékenységek nincsenek összhangban egymással: a felső (kognitív) régió nem tudja kellően befolyásolni az alsó (vegetatív) régiók működését, az emberi én nem képes kielégítő mértékben beleavatkozni saját szervezetének működésébe. Következésképpen az emésztés gyenge, a táplálék feldolgozása tökéletlen.

  • Ha az ember figyelmét túlzottan a külvilágra összpontosítja, és hagyja, hogy idegen folyamatok uralkodjanak el bensőjében, másodlagosan túl erősen reagál, ami az allergiás reakciókhoz nagyon hasonló folyamatot eredményez.
  • A gyenge elhatárolódási képességet, amikor önmagunkat mindig másokkal azonosítjuk, szintén a szervezetben uralkodó ellentmondásos állapotok okozhatják, és hisztériás túlérzékenységbe torkollhat. Mindez az anyagcsere önállósulási törekvését, bizonyos körülmények között sebesülést von maga után. Fokozott anyagcsere-tevékenység idézi elő például az átmenetileg fennálló szájpenészesedést és pelenkakiütést csecsemőkorban a fogzás idején. A fogak áttörése után a tünetek visszahúzódnak.

Allergiák és gombásodás

Élelmiszerrel szembeni allergiához és túlérzékenységhez gyakran társul emésztőszervi gombásodás. Az összeférhetetlenség többnyire csak célirányos, elhagyásos étrend, majd ezt követő újabb expozíció (ételfogyasztás) során válik egyértelművé. Az allergiás beteg nem érzékelheti sem a táplálék "elutasítását", sem az idegen gombás flórát.

A tejfehérjére, tyúktojásra, mandulára és szójára allergiás emberek körében a Candida és más, élesztők okozta fertőzés gyakoribb. Rendszerint olyan emberekről van szó, akik túlbuzgó, túlpezsgő anyagcserével rendelkeznek és hajlamosak hisztérikus zavarokra.

A székletből kimutatható Aspergillus pedig azokra jellemző, akik gyenge idegzetűek, s emellett gabonafélékre allergiásak.

Jó tudni!

  • A gombák az általuk termelt idegen anyagokkal együtt valószínűleg allergéneknek minősülnek. Jelenlétük esetleg más allergének hatását is felerősítheti.
  • Neurodermitises (ekcémás) betegek körében találunk olyanokat, akik étrendi változtatásokat követően sem tapasztalnak javulást, csak az emésztőszervi gombásodás megszüntetése után.

Megfelelő étrenddel felvértezve

A finomított cukor sokrétű negatív hatása vitathatatlan. A cukorképzés és- termelés az emberi szervezet egyik központi teljesítménye, így ha sok tiszta, feldolgozatlan cukrot fogyasztunk, anyagcserénk ez irányú tevékenységét gyengítjük.

Fontos, hogy kedvünkre való ételeket vegyünk magunkhoz. Az önként vállalt étrend aktivitásunkat serkenti, míg a passzív módon követett diéta bénítóan hat. Sajnos a népszerű magazinok számos étrendi javaslata sokszor csak idegen tanácsok vak követését teszi lehetővé, melyek közül jó néhánynak feltehetően semmi alapja sincs.

Jó tudni!Nem lehet például pontosan tudni, hogyan és mivel lehet a gombákat kiéheztetni, s erre szükség van-e egyáltalán.A cukorszegény, kiéheztető diéta olykor csak fokozza a gombák étvágyát, ahelyett, hogy megtizedelné népességüket. A nehezen betartható javaslatok követése s az esetleges kudarcok csak gyengítik és túlterhelik a betegeket, ahelyett, hogy erősítenék őket. A diétáknak mindig aszociális, egoisztikus jellegük van, így lehetőleg korlátozzuk időtartamukat!

Figyelem!Időnként többet árt, mint használ a hirtelen drasztikus áttérés teljes kiőrlésű táplálékokra. A cellulóztartalmú ballasztanyagok nagy aránya könnyen negatív következményekkel járó erjedési folyamatokat kezdeményezhet.

A gombák hosszabb láncú zsírsavakból alkoholokat képeznek. Ezáltal nemcsak pusztítóak és toxikusak, hanem álmosító, tompító hatásuk gyengíti az emberi ént, az egyéniséget.

Tippek: a táplálék egyes szervek működését erőteljesebben befolyásolja. A májra hatékony élelmiszerek, például az articsóka gombásodáskor igen jót tesz. A gyökerek és az ásványi anyagokban dús ételek az anyagcsere szabályozásában működnek közre, segítenek átvenni az én szerepét a vegetatív funkciókban. Hasonló hatásúak a tejsavas készítmények, például a savanyú káposzta, a joghurt.

Természetes gyógyszerek

Az én tevékenységétés a lelki énvédő-mechanizmusokat homeopátiás gyógyszerekkel is erősíthetjük. Erre szolgál a kvarc- és kovasavas ( Silicea és sói) terápia, vagy a Cichoriummal történő kezelés is.

A bélben zajló határképzési folyamatokat Stibiummal lehet elősegíteni, allergiás alapprobléma estében is ( Antimonitum D6).

Az én elhatárolódását javíthatja például a Kalium aceticum compositum vagy Plumbum D14/Stannum D14.

Kifejezetten a vékonybélre gyakorolnak hatást a higanytartalmú készítmények ( Mercurius sohibilis D12).

Az altest erősítésére szolgálnak a répalé, a céklalé, az aloe, a foszfort és ként tartalmazó gyógyszerek. A foszforigényes virágzási folyamatok rokonságban állnak az altest szerveivel, így minden virágzó növényt (hajtást) tartalmazó készítmény jótékony hatású, például a fehér üröm virágzó hajtása ( Absinthium D1). A kénterápia jellemző alkotói: Aloe D1, Resina laricis D1,propoliszkivonat, ligetszépeolaj, borágó olaj, fokhagyma ( Allium sativum D1), vagy hagyma ( Allium cepa D1), vagy a kamillavirág, nyírfa és mirha. A spórák kénes jellegének hatásmechanizmusát hordozzák a páfrányspórák, például Lycopodium D12 - ez is az emésztőtraktusban zajló lebontófolyamatokat erősíti.

A hagyományos orvoslás gombaölő szereiben is szerepelnek színanyagokat tartalmazó gyógyszerek vagy maguk a színanyagok, illetve olyan előanyagok, melyek kémiai úton színanyagokká alakíthatók, például enciánkék, azolok ( Micononazol, Ketokonazol, Fluconazol). Mivel ezen anyagok hatása tisztán fizikai, csak az alkalmazás ideje alatt érvényesül. Hatásukat érdemes homeopátiás szerekkel fokozni, mert ennek hiányában a gombák rezisztenssé válhatnak.

A nagy dózisú C-vitamin is az antimikotikus szerek közé sorolható.

A cukrokat, keserűanyagokat és cseranyagokat tartalmazó gyökerek ( Gentianalutea,Geum urbanum) az emésztésre gyakorolt lelki tevékenységet harmonizálják - így az altest túlzott fokú önállósulása és az ott keletkező gombásodás helyett, az emésztőszervek működése kellően érvényesül.

Jó tudni! A szervközpontú terápiák közül Candida-fertőzésnél inkább a májközpontú terápia eredményes ( Chelidonium, Taraxacum v. Cichorium), míg Aspegillus gombásodásnál inkább veseproblémáról van szó ( Carbo betulae vagy Equisetum D6).

Előnyösek a hasnyálmirigy-kivonatok, ill. a szekrécióserkentő keserűanyagok ( Pancreas D1, Cichorium D3). Időnként a hasnyálmirigyenzimekkel végzett kezelés is sikeresnek bizonyulhat (esetenként epesavakkal vagy gyomorsavakkal kombináltan).

Baktériumok versus gombák

A természetes bélflóra helyreállítása is jó terápiás lehetőségeket rejt magában. Manapság rengeteg készítmény használható erre a célra, rendszerint bifidusz-baktériumokat, Lactobacillust, Bacteroidát vagy Bacterium subtilist tartalmaznak. Némelyikükben tejcukor és tejfehérje található, melyekre allergiánál ügyelni kell! A baktériumkészítmény helyes megválasztásakor jelentős sikerek érhetők el.

Az immunműködést bélflórarendezéssel serkenteni lehet, a kezelés baktériumtartalmú szerek meghatározott sorrendben történő adásával történik. Elsőként kólibaktériumok anyagcseretermékeit juttatják a bélbe, ezt követik Lactobacillus-, illetve coccuspreparátumok a savanyítóflóra serkentésére. Végül ismét kólibaktériumokkal történik a szubsztitúció. Az utóbbi folyamatot önállóan is alkalmazzák, s ez hasonlít a bélrendszer első, újszülöttkori bélflóra-felépüléséhez.

|
2004-04-22 19:17:27


A hangszerében elszaporodott penészgomba végzett a dudással

Éveken át nem tisztította meg hangszerét egy brit zenész, aki muzsikálás közben belélegezte a duda belsejében elszaporodott penészgombát, és ez a halálát okozta - ol...


A Candida-fertőzésről ismét

A meglehetősen gyakori fertőzést egy élesztőgomba, a Candida albicans okozza. A gomba kis mennyiségben állandóan a szervezetünkben van, ám a baktériumokkal való megfele...


Hatásos gombaellenes gyógyszer készíthető a trópusi húsevő növényből

Hatékony gombaellenes gyógyszer alapanyagául szolgálhat egy indiai húsevő növény, a trópusi kancsókák családjába tartozó Nepenthes khasiana - állítják izraeli k...


A sütőtök-fehérje legyőzheti az élesztőgomba-fertőzéseket

Dél-koreai kutatók szerint a sütőtök héjában olyan fehérje található, ami gombaölő hatása révén eredményesen felhasználható a közönséges élesztőgomba-fertőz...


Sporotrichosis

A sporotrichosis (ejtsd: sporotrikózis) nevű fertőzést a Sporothrix schenckii nevű gomba okozza. A Sporothrix rózsabokrokon, borbolyán, tőzegmohán, és más talajlakó n...