Bélférgek és tetvek Rómában

A római birodalom hódításai együtt jártak a bélférgek, tetvek és egyéb élősködők térnyerésével az ókori Európában - közölte régészeti bizonyítékok alapján a Cambridge-i Egyetem egyik kutatója.

bélféreg, tetű, bolha, higiénia, római birodalom, tetü | InforMed Hírek14   InforMed

A római birodalom híres számos higiéniai újításáról, köztük a mosakodási lehetőségekkel is ellátott nyilvános többüléses latrinákról, a csatornarendszerről, a vízvezetékekről és forró vizes közfürdőiről. Emellett törvényeket is hoztak azért, hogy városaikat tisztán tartsák a hulladéktól és ürüléktől. A legújabb régészeti kutatások szerint mindezek ellenére az ostorgiliszta, az orsógiliszta, vagy az amőbás vérhast okozó egysejtű (Entamoeba histolytica) fertőzés egyáltalán nem csökkent a római birodalom idején sőt nőtt a korábbi vaskorhoz képest.

"A modern kutatás megmutatta, hogy a tiszta ivóvíz és az ürülék eltakarítása az utcákról mind csökkenti a fertőző betegségek és paraziták veszélyét. Ezért várnánk azt is, hogy az ürülékkel és szájon át terjedő paraziták, az ostorgiliszta és az orsógiliszta, az amőba elterjedése visszaessen a római időkben, ehelyett azonban fokozatos növekedést látunk. A kérdés az, hogy miért" - fogalmazott Piers Mitchell, a tanulmány szerzője.

A Cambridge-i Egyetem régészeti tanszékének munkatársa a birodalom különböző részein feltárt római latrinákból, temetkezési helyekről, textilmaradványokból, fésűkből és megkövesedett ürülékből származó régészeti bizonyítékokat használt fel kutatásához. Kimutatta azt is, hogy a rómaiak híres fürdőkultúrájuk ellenére semmivel sem voltak kevésbé tetvesek és bolhásak, mint a vikingek idején élt utódaik. Több feltáráson találtak speciálisan tetvek kifésülésére használt fésűket, amelyek használata a napi rutin része lehetett.

A kutató szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a közfürdők forró vize kedvezett az élősködők terjedésének. Néhány fürdőben csak ritkán cserélték a vizet, amelynek felszínén az emberi kosz és kozmetikum vastag rétegekben állhatott.
Az élősködők terjedésére a másik magyarázata az lehet, hogy a rómaiak trágyaként használták az emberi ürüléket növénytermesztéshez. A módszer ugyan alkalmas a terméshozam növelésére, de együtt járhat a parazita peték elszaporodásával, amelyek a termesztett növényekben túlélve fertőzhetnek.

A kutató a Parasitology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában kitért arra is, hogy a bronzkorhoz és a vaskorhoz képest a rómaiak alatt különösen elterjedté vált a széles galandféreg. A rómaiak által igencsak kedvelt, halból, gyógynövényekből, sóból és egyéb ízesítőkből álló, garum nevű erjesztett szósz állhatott, amelyet étkezési célok mellett gyógyszerként is használtak. A birodalom minden szegletébe eljutó szószt a rómaiak nem főzték, hanem a napon erjesztették, így jó hordozója lehetett a halakban megtelepedett széles galandférgeknek,

A bélférgek és tetvek, bolhák elterjedtsége azt jelzi, hogy a higiénés rendszabályok, újítások és a római közfürdők sem jártak ilyen jellegű előnnyel, bár ha nem is tette egészségesebbé az embereket a római higiénia, legalább jobb szaguk volt.

Forrás: www.cam.ac.uk

| bélféreg, tetü, bolha, higiénia, római birodalom
2016-01-11 13:41:10
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop