Kiütéses tífusz

A kiütéses tífuszt okozó rickettsiát ruhatetű viszi át vérszívás közben emberről emberre. A tetű bélsara ugyancsak fertőz. A frissen fertőzött ember 5-6 nap múlva válik fertőzőforrássá. Amióta a háborúkban és katonai táborokban DDT-t alkalmaznak tetűirtásra, a megbetegedés ritka.

Tünetek. 10-14 napos lappangás után lázzal, hidegrázással, fejfájással, a beszéd akadozásával és heves szomjúságérzéssel kezdődik. A betegség negyedik-ötödik napján a mell, a váll, a hát és a kar belső felszínén a bőrön rózsaszínű foltos kiütések jelennek meg. Ezzel párhuzamosan ködös állapot fejlődhetik ki, amit gyakran követ halál.

Gyógyítás. A kiütéses tífusz kórokozójára a klorocidnak (klóramfenikol) és a tetraciklinnek van speciális hatása. Ezenkívül még tüneti kezelésre is szükség lehet.

Megelőzés. Minden kiütéses tífuszos esetet táviratilag kell jelenteni a Budapesti Országos Közegészségügyi Intézetnek (OKI). A beteget vegyszeresen rovartalanított helyiségben kell elkülöníteni. A beteggel érintkezett embereket pedig 20 napig zárlat és megfigyelés alatt kell tartam. Aktív védőoltással egy évig tartó védettséget lehet elérni.