Szeptikus shock

Szeptikus sokk leginkább újszülötteket, 50 éven felülieket, és olyan betegeket fenyeget, akiknek az immunrendszere károsodott. A szeptikus sokk kockázata lényegesen megnő, ha a fehérvérsejtek száma csökken, mint rákbetegekben, daganatellenes szereket szedőkben, és idült betegségekben például cukorbajban, májzsugorodásban szenvedőkben.

A szeptikus sokkot bizonyos baktériumok által termelt mérgek (toxinok)H és a citokinek okozzák. Utóbbiak az immunrendszer fertőzés ellen bevetett anyagai.l

Az erek kitágulnak (dilatálnak), és ez annak ellenére vérnyomás eséshez vezet, hogy a szívműködés szaporább lesz és a kilökött vér mennyisége is nő. A vérerek áteresztővé válhatnak, ez lehetővé teszi folyadék kijutását a véráramból a szövetekbe, azok megduzzadását okozva. Az életfontosságú szervek, különösen a vesék és az agy vérellátása csökken. Később az erek összehúzódnak, s ez elvileg vérnyomásemelő hatású lenne, mivel azonban a szívből kijövő vér mennyisége csökken, a vérnyomás nagyon alacsony marad

Tünetek és kórisme

Gyakran akár 24 vagy több órával is megelőzve a vérnyomás esését, a szellemi frissesség csökkenése és zavartság a szeptikus sokkra utaló első jelek. Ezek a tünetek a csökkent agyi vérellátás következményei. A szívből kiáramló vér mennyisége nő, de az erek tágultak, így a vérnyomás csökken. Sokszor a beteg szaporán lélegzik, hogy a tüdőn a fölösleges széndioxid eltávozzék így a vér széndioxid-szintje csökken. A korai tünetek közé tartozik a hidegrázás, a hőmérséklet gyors emelkedése, a meleg, kipirult bőr, az ugráló pulzus és az emelkedő-süllyedő vérnyomás. A szív továbbította nagyobb vérmennyiség ellenére, a vizelet-kiválasztás csökken. Később a testhőmérséklet gyakran a szokásos (normál érték) alá süllyed. 

Ahogy a sokk súlyosbodik, az egyes szervek működése romolhat, beleértve a veséket (csökkenő vizelet-kiválasztás), tüdőket (légzési nehézségek és alacsony oxigén-vérszint), szívet (folyadék visszatartás és vizenyő). Az ereken belül vérrögök képződhetnek.

A vérvizsgálatok emelkedett vagy csökkent fehérvérsejt-számot, és esetleg a vérlemezkék mennyiségének csökkenését mutatják. Az anyagcsere salakanyagok szintje (mint a karbamid) - könnyen meghatározható a vérből - a veseműködés romlásával párhuzamosan emelkedik. Az EKG a szívizom elégtelen vérellátásának következményeit, szívritmuszavarokat mutat. A kórokozók azonosítását hemokultúrákkal végzik.

Kezelés és kórjóslat

Amint a szeptikus sokk tünetei megjelennek, a beteget intenzív osztályon kell kezelni. A gondosan ellenőrzött vérnyomás emelése céljából nagy mennyiségű intravénás folyadékbevitelről kell gondoskodni. Dopaminnal vagy norepinefrinnel érhető el érösszehúzódás, ez a vérnyomás emelésével az agy és a szív vérellátását javítja. Tüdőkárosodásban gépi lélegeztetésre lehet szükség. 

Amint a vérmintákat levették tenyésztésre, intravénás antibiotikumokat kell adni nagy adagban. Amíg a laboratórium meg nem határozza a kórokozókat, általában két antibiotikum együttes adásával lehet a baktériumok elpusztításának esélyeit fokozni.

Minden tályogot drenálni kell (a gennygyülemet kivezetni), és a fertőzés bekövetkeztéért esetleg felelős katétereket el kell távolítani. Az elhalt szövetektől, például az üszkösödő bélszakasztól, sebészi úton lehet megszabadulni. Minden erőfeszítés ellenére, a szeptikus sokkban szenvedők több mint egynegyede meghal.