Rettegett vírus: a humán papillomavírus (HPV) és a méhnyakrák

Kép: Freepik

Erre elkezdődik mindenféle kúp-, tabletta-, öblítő- és egyébkúra, s szorongva várják a következő kontroll eredményét. Van, akinél sajnos többszöri ellenőrzés után végül műtétre kerül a sor, mert félő, hogy később komolyabb baj lehet belőle.  

Napjainkban egyre több rosszindulatú daganatról derül ki, hogy kialakulásának hátterében valamilyen vírus áll. Elsősorban három vírus tehető ezért felelőssé: a hepatitis B-vírus májrákot, az Ebstein-Barr-vírus orr-garat rákot, illetve nyirokszövet eredetű rosszindulatú daganatokat, a humán papillomavírus, a HPV pedig bőrdaganatokat, de főleg méhnyakrákot és egyéb genitális rákot okozhat.

Az említett vírusok DNS-ből épülnek fel, vagyis ugyanabból az örökletes anyagból, amely a növényi, állati, emberi sejtek működését is szabályozza. Az utóbbi években kezdték a szakemberek megérteni, hogy ezek a vírusok hogyan okozhatnak daganatot, és jöttek rá, milyen módon védekezhetünk ellenük.

• Átkódolja a géneket

  A vírusok, így a daganatot kiváltó DNS-vírusok nem képesek önmagukban szaporodni. Ehhez mindig magasabb rendű élő sejt közreműködése szükséges. A vírusok - bejutva a szervezetbe - beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyek feladata a szövetek saját elöregedett sejtjeinek pótlása.

  A sejtek normális működését úgy "kódolják át", hogy többé azok már nem csak a körülöttük lévő szövetek épségének fenntartását végzik, hanem a bennük lévő vírusokat is megsokszorozzák. Az átkódolás visszahat a gazdasejt saját életműködésére, mert például a humán papillomavírus kikapcsolja a sejtben lévő védekező mechanizmusokat, amelyek saját örökítőanyagának (DNS-ének) épségéért felelősek.

  Ezután a fertőzött sejt már nem képes kivédeni a benne lévő vírus vagy a környezetből bejutott rákkeltő anyagok további DNS-károsító hatását. Ez olyan láncreakciót indíthat meg, amelynek következtében a sejt fokozatosan elveszti a környező sejtekkel való kapcsolattartás képességét, egyre gyakrabban és szabályozatlanul osztódik, végül ráksejtté alakul át.

  A méhnyakrák fő kiváltója a HPV

  A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat. A fejlett országokban 100 000 lakosra évente 10 új megbetegedés esik, a fejletlenebb országokban ez az arány ennek négyszerese. Magyarországon évente több mint 1000 (2001-ben 1219) új beteget fedeznek fel és kezelnek. Mivel hazánkban a nők közel 80% nem vesz részt méhnyakrákszűrésen, a megbetegedettek aránya ennél jóval magasabb lehet.

  Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrákok és az egyéb genitális daganatok több mint 90 százaléka összefügg a humán papillomavírussal.

  A HPV az egész világon megtalálható, viszont a különféle genitális HPV-törzsek elterjedése jelentős földrajzi és etnikai különbségeket mutat. Egyes változatok gyakorlatilag csak Észak-Amerikában, mások főleg Afrikában találhatók.

  Néhány, a világon szétszórtan előforduló ritka HPV-variáns jelenlétét kimutatták a legalább 12 000 éve elszigetelt közösségekben élő dél-amerikai indiánoknál is. Ez a megfigyelés azt a feltevést támasztja alá, hogy a papillomavírus már azelőtt megjelent, mielőtt az emberi faj kialakult, és az egyes etnikai csoportok szétváltak .

  Nem mindegy, milyen fajta HPV-fertőzése van!

  Az európai és így a magyar lakosság genitális HPV-fertőzöttségéről nincsenek pontos adatok. Egyes becslések szerint a szexuálisan aktív fiatal nők fertőzöttségi aránya 20-40 százalék. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindannyian rákra hajlamosak, hiszen csak a 3-4 százalékukban mutatható ki rákmegelőző állapot vagy már kifejlődött rák.

  Mintegy száz papillomavírust ismerünk (kilencven esetében a DNS-ük bázissorrendjét is meghatározták, s ennek alapján e vírusok könnyen azonosíthatók), amelyek közül negyvenhat betegíti meg az embert. Ezek a vírusok nem egyforma kockázatú bajt okoznak. Vannak, amelyek nem idéznek elő rosszindulatú daganatot, mások képesek erre, de ritkán, megint mások gyakran rákot keltenek.

  Nagyon fontos tehát, hogy tudjuk (s ezt a vírus-DNS vizsgálata lehetővé teszi), milyen HPV-vel van dolgunk . Ez ugyanis meghatározza a további teendőket.

  Jó tanácsok :

  • Ha a rákkeletkezés szempontjából kis kockázatú vírusfertőzésről van szó , és nincs látható nyálkahártya-elváltozás, megelégedhetünk a rendszeres citológiai kontrollal.
  • Ha a nőgyógyászati vizsgálat kóros elváltozást derített fel és különösen, ha a nagy kockázatú HPV 16-fertőzés is fennáll , de rosszindulatú daganat még nem alakult ki, a kóros területet egyszerű műtéttel (konizáció) el lehet távolítani. A műtét akkor is elvégezhető, ha már súlyosabb, rákot megelőző állapot áll fenn. Ez nem befolyásolja a későbbi fogamzóképességet.
  • Műtét után sokszor már nem lehet kimutatni HPV-fertőzést, néha azonban még visszamaradhatnak rejtett vírusok. Ezért, valamint az újrafertőzés veszélye miatt érdemes továbbra is rendszeres citológiai szűrővizsgálatot kérni!
  • 
    

  Mit lehet tenni, ha HPV-fertőzött?

  Ha valaki nagy kockázatú humán papillomavírussal megfertőzött, még az nem jelenti törvényszerűen,hogy 100%-ig biztosan méhnyakrák fog kialakulni nála. Egyéb rizikótényezők is szükségesek lehetnek a méhnyakrák kialakulásához, például:

  • ha valakinek egyéb, szexuális úton terjedő betegsége van (például klamidia, herpesz),
  • a magasabb életkor,
  • a dohányzás
  • A tartósan legyengült immunrendszer, mivel a szervezet ilyenkor kevésbé képes megküzdeni a vírusfertőzéssel.
  • A lappangási időszakban a vírus rejtve, de mindvégig jelen van a fertőzött sejtekben, és így mód van a HPV-fertőzés felderítésére és a védekezésre.
  • A vírus többféleképpen is kimutatható . Sokszor - de sajnos, nem minden esetben - a papillomavírusra valló jellegzetes elváltozások találhatók a hüvely és a méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben, amelyet a rák citológiai szűrése alkalmával a vizsgálatot végző citológus felismer, és a leleten jelzi a HPV valószínűségét a szűrővizsgálatot kérő nőgyógyásznak.
  • A citológiai kép csak a fertőzés meglétére utal, de ezen az alapon nem lehet meghatározni, hogy csekély, átmeneti vagy nagy rizikójú fertőzésről van-e szó. Ezután a nőgyógyász újabb sejtmintát küldhet a speciálisan felkészült laboratóriumokba, ahol a HPV-kimutatás és -típusmeghatározás is elvégezhető. Ez nem egyszerű feladat, és a választott módszer attól is függ, hogy kevés vagy sok vírus van-e jelen a nyálkahártya sejtjeiben. A legérzékenyebb vírusazonosítási eljárás a polimeráz láncreakció, amelynek segítségével már az egy-két sejtben megbúvó néhány vírus is megtalálható.

Tünetmentes férfiak

Humán papillomavírussal a férfiak egy része is fertőzött, de esetükben ez általában nem okoz látható tüneteket, és nem alakít ki betegséget. Nagyon fontos tudni azonban, hogy a férfiak részéről fennáll a visszafertőzés veszélye, azaz egy vírushordozó férfi újra megfertőzheti a betegségéből kigyógyult partnerét!

Ezért javasolt, hogy az a férfi, akinek partnerét méhnyakrákkal vagy rákmegelőző állapottal kezelték, végeztessen el egy olyan vizsgálatot, amelynek során megállapítják, hogy ő maga fertőzött-e a HPV-sal. Amennyiben a vizsgálat HPV-fertőzést igazol, de nincs látható hámelváltozás a nemi szerven, akkor általában a fertőzött sejtréteg - alulról felfelé pótlódva - 2-3 hónap alatt lelökődik.

Ezalatt javasolt az óvszer alkalmazása az együttlétek során. Meg kell azonban jegyezni, hogy a gumi óvszer sem jelent százszázalékos biztonságot a vírusfertőzéssel szemben, mivel a vírus bármilyen fertőzött bőrfelületről átkerülhet a partner bőrére. További tanácsok a szakemberektől kérhetők, akik javasolhatnak helyben ható vírusellenes kezelést is.

Ha már baj van.

Ha a méhnyakrák már kialakult, a méhet okvetlen el kell távolítani. A műtét típusa és a műtétet követő utókezelés módja a daganat korai vagy előrehaladott stádiumától függ. Az előrehaladott méhnyakrákok esetén leginkább sugár- vagy gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Mindezekről bárki részletes felvilágosítást kaphat nőgyógyász vagy onkológus orvosától.

Fontos! Ilyenkor okvetlen érdemes immunerősítő kiegészítő kezelést is alkalmazni, mely segít a szervezetnek a kóros sejtek felismerésében és eltávolításában, ill. fitten tartja az ellenálló képességet.

A megelőzés a leghatékonyabb!

A méhnyakrák kialakulásának kockázata nagymértékben csökkenthető gondos, a szervezetünkért felelős egészségmegőrző magatartással.

A legfontosabb a rendszeres nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat. A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotot vagy a rák legkorábbi stádiumát időben észreveszik és kezelik.

Minden nőnek ajánljuk, hogy beszélje meg nőgyógyászával a rendszeres ellenőrző vizsgálatok ütemezését! A nőgyógyászati vizsgálatok, illetve a citológiai vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév, vagy a nemi élet megkezdésének időpontja, amennyiben az a 18. életév előtt kezdődött.

A vírusfertőzések harmada kezelés nélkül is meggyógyulna. Ebben a spontán gyógyulásban az immunrendszernek van fontos szerepe. Éppen ezért tanácsos helyes táplálkozással, természetes kiegészítőkkel, stresszcsökkentő módszerekkel az immunrendszerünket erősíteni, illetve az immunrendszerünk ellen ható tényezőket (pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) csökkenteni.

A fertőzésre való hajlam kellő higiénével, illetve tejsavbaktérium-tartalmú szerek időnkénti alkalmazásával is mérsékelhető.

Ha a citológiai vizsgálat pozitív, feltétlen érdemes a férfipartner szűrése is - hogy a nő kezelése eredményesebb lehessen, és a visszafertőződés esélye csökkenjen.