Oltásellenesség már az internet előtt létezett
Az oltásellenesség nem új keletű jelenség, ahogy egy német tanulmány is mutatja, de a szkeptikusok az internet tömeges használata óta elszántabbak lettek, derül ki a PLOS ONE jelentéséből
"Az oltásokkal szemben szkeptikus szülők csoportja láthatóan kisebb lett [az ezredforduló körül], de egyben elszántabb is" - számol be Diehl. Ez azt jelenti, hogy nem oltatták be gyermekeiket.
MMR oltási adatok a KiGGS vizsgálatból
A vizsgált a Robert Koch Intézet (RKI) németországi gyermekek és serdülők egészségéről szóló tanulmányán (KiGGS) alapul . Diehl és Hunkler a gyermekkori kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) elleni oltásra összpontosított.
Azok a szülők, akik – a tényleges oltási magatartásuktól függetlenül – fenntartásokkal fogadták az MMR oltást, vagyis aggódtak a mellékhatások miatt, vagy ártalmatlannak tartották a megfelelő betegségeket, szkeptikusnak ítélték meg.
A két szerző arról számol be, hogy a születési kohorszok között nőtt az oltások aránya, és csökkent az oltásszkeptikus szülők aránya – az 1980-as évek végén született gyermekek körülbelül 10%-áról a 2000 körül születetteknél valamivel több mint 6%-ra.
A KiGGS adatai szerint az oltás szkeptikusok csoportjába gyakrabban tartoznak a közepes és magas iskolai végzettségűek, valamint a nagyvárosiak, ritkábban a bevándorlók és a kelet-németországiak.
Az oltás szkeptikusok még ritkábban hallgattak szakértői tanácsokra
Az adatok alaposabb vizsgálata azonban ellentétes tendenciát is feltárt – az oltás szkeptikus szülők kicsiny és egyre csökkenő csoportjában. A megfelelő időszakban az oltott gyermekek aránya ebben a csoportban 50 körülről bő 20%-ra csökkent.
Diehl gyanítja, hogy egészen az 1980-as évek végéig a látszólag szkeptikus szülők gyakran követték a szakértők ajánlásait, és aggodalmuk ellenére beoltatták gyermekeiket. A később született gyerekeknél ez ritkán volt így.
Már ekkor megnőtt a szkepticizmus a hagyományos orvoslás iránt, valamint az alternatív gyógyászat és a homeopátia területéről állítólagos szakértők iránti érdeklődés, akik gyakrabban szkeptikusak az oltással kapcsolatban – teszi hozzá a kutató.
Nem az internet okolható az oltási szkepticizmusért
„Kézenfekvőnek tűnik, hogy az oltásokat illető félretájékoztatás interneten való könnyebb elérhetősége okozza ezt a fejleményt. Meglepetésünkre azonban kiderült, hogy a leírt tendencia már az internet tömeges használata előtt elkezdődött” – számol be Hunkler társszerző.
Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy az internet nem játszik szerepet az oltás szkeptikus attitűd magyarázatában, hanem: „Az általunk leírt tendencia az 1990-es évek végén véget ér. De a lakosság jelentős része csak azóta használja az internetet.”
A jelenlegi helyzetre nézve egy fontos következtetést lehetett levonni – magyarázza Diehl: „A kanyaró elleni oltás esetében bebizonyosodott, hogy az elszánt oltásszkeptikusok kis csoportja is elegendő ahhoz, hogy a rendkívül fertőző vírusok eltávolítását a megelőzési erőfeszítések ellenére megakadályozza”.