Jobb a betegséget megelőzni, mint ellene küzdeni, ezért jó, ha az ember beoltatja magát, ha lehetséges. Az alkalmazás területe egyre szélesebb, ennek az egyik példája a macskaszőr allergia

Egy újabb tanulmány kimutatta, hogy az uborka mozaikvírus egyes részei, melyek széles körben előfordulnak a növénytermesztésben, védenek a macskaszőr allergia ellen. A Dundee és az Oxford Egyetem Kutatók közöltek egy tanulmányt, mely egy meglehetősen furcsa új védőoltást mutat be.

Az immunológusok felhasználták az uborka mozaikvírus fehérje héját is, melynek különösen stabil fehérje héja van, megtartja az alakját akkor is, ha idegen darabokat illesztenek bele. Nem ez a helyzet sok más vírus esetén

Ez az idegen anyag jelen esetben a tetanusz védőoltás fehérjéje, mely aktiválja a T-sejteket, tetanusz ellen már beoltott embereknél fokozza a hatást. Erre azért van szükség, mert nem mindenki termel ellenanyagot egy adott betegség ellen. Az új védőoltás működik pikkelysömör, allergiák és valószínűleg még Alzheimer-kór ellen is.

Az ötlet elég egyszerű. A pikkelysömör vagy ekcéma antitestek jelenleg a leghatásosabb ágensek. Krónikus betegségekben ezeket a antitesteket a szervezet egy bizonyos belső fehérjéje ellen termeli.

A pszoriázis elleni védőoltáshoz az interleukin 17-et is hozzáadják. Az új vakcina a vírus borítékból és a tetanusz fehérjéből készült. Az interleukin 17 különféle autoimmun betegségekhez, így a pszoriázishoz is társul. Az új vakcina stimulálja a szervezetet, hogy maga állítson elő interleukin 17-et. Állatkísérletekben ezt már sikerült elérni.

Ha a rendszer működik emberben is, a jövőben a gyakori és költséges antitest injekciókra nem lesz szükség. A védőoltás állatkísérletekben macskaszőr allergia ellen is hatásos volt, a kutatók már megkapták a jóváhagyást emberi klinikai vizsgálat első fázisára.

Elvileg ez az új oltási séma az Alzheimer-kór megelőzésére is alkalmazható lehet. Alzheimer-kórban a lerakódó béta amyloid fehérje kiterjedt agykárosodást okoz. Az új módszer képes megelőzni a betegség kezdetét azáltal, hogy a szervezetet antitestek termelésére serkenti, mielőtt még tünetek jelentkeznek

Az általános influenza oltás

A közeljövőben hatékony új influenza vakcina is várható idősebbek számára. Idős korban az ember immunrendszere megváltozik, emiatt a jelenlegi influenza védőoltások 65 év felett csak egy harmaduknál működnek.

A hagyományos védőoltás a vírus felszíni fehérjéit használja arra, hogy antitestek termelésére stimulálja az immunrendszert. Miután azonban a vírus szerkezete állandóan változik, a vakcinát újra meg újra fel kell újítani. Ezt tudományos előrejelzések alapján végzik, de ha a vírus szerkezete a vakcina elkészítése után újra megváltozik, a védelem megszűnik.

Ezt a problémát a jövőben meg kell oldani: az új vakcina az új fehérje burkon alapul, nem pedig a tűpárnaszerű felszíni proteineken. Bár az ember influenza B vírusokkal is megfertőződhet, az influenza A vírusok által okozott fertőzések felelősek a súlyos esetek és halálozások többségéért.

Az új védőoltás az influenza specifikus T-sejtek képződését serkenti, nem pedig az ellenanyagok termelését. A T-sejtek képesek megölni a vírusokat, amint elkezdenek szaporodni a szervezetben.
Minden felnőttnek vannak influenza specifikus T-sejtjei. Számuk azonban általában nem elegendő ahhoz, hogy biztonságosan védjenek az influenza ellen. A vakcina kifejlesztése előtt tanulmányok már kimutatták, hogy ezek a T-sejtek nem csak egy influenza vírus típus ellen hatásosak.

A kutatók szerint az új védőoltás több embert lesz képes megvédeni, és csökkenti az influenza súlyosságát és időtartamát. A védőoltás átment már egy biztonsági ellenőrzésen is. Ezen a télen hatékonyságát önkénteseken fogják tesztelni Nagy-Britanniában.

Védőoltás rák ellen?

Egyedileg kialakított rák elleni védőoltásokat is fejlesztenek. Az év elején a Nature-ben bemutattak egy új módszert a melanoma malignum kezelésére.

Előrehaladott stádiumban lévő melanoma malignumban szenvedő betegek egyedileg összeállított mRNS injekciót kaptak a nyirokcsomókba, miután meghatározták a melanoma mutációk természetét.

Minden beteg számára több specifikus daganat antigént választottak ki. A megfelelő mRNS felhasználásával a beteg immunrendszere rájön arra, hogyan válaszoljon. A módszer a legtöbb beteg esetén működött, mellékhatást nem jelentettek. Ez annak is köszönhető, hogy az mRNS egy idő után lebomlik a szervezetben.