Legutóbbi cikkek

Ebben az évben először vidéken – Egerben került megrendezésre a XI. Országos Védőoltási Konferencia, amelyre közel 600 fő, családorvosok és védőnők regisztrálták magukat.

A tömeges védőoltás minden idők legnagyobb egészségügyi sikere. A 20. század elején az Egyesült Államokban született gyermekeknek csak a fele élte meg az ötéves kort. Ma szinte már feledésbe merültek azok a betegségek, amelyek ekkora pusztítást okoztak.

Minden országnak az a célja, hogy a járványügyi helyzet kedvező legyen. Ennek elérése a társadalom elsődleges érdeke, így óhatatlanul olyan rendelkezéseket is kénytelen hozni, amely esetleg az egyén érdekeit sérti, mivel a társadalmi érdek az egyéni érdeknél fontosabb.

A kiterjesztett immunizációs program gyökerei a himlőeradikációs-programból erednek.

Az életkorhoz kötött gyermekkori oltásoknak különleges jelentősége van, mert ezek az oltások meghatározzák egyes fertőző betegségek későbbi járványügyi helyzetét is. Ezért nem véletlen, hogy ezeket az oltásokat különös gondossággal szervezik meg.

A hazai védőoltások történeti áttekintése Magyarországon az első általánosan bevezetett védőoltás a himlőoltás volt. 1876-ban elrendelték a kötelező himlőoltásokat, 1887-ben pedig az újraoltásokat. A további oltóanyagok hazai kifejlesztését igen erőteljesen befolyásolta az Országos Közegészségügyi Intézet 1927. évi megalapítása.

A magyarországi védőoltási rendszer lényegében nem különbözik a fejlett országokétól. Az eltérés csupán az, hogy az életkorhoz kötött oltások nálunk kötelezőek.

Az első oltás - a himlő - alkalmazása úgy kezdődött meg, hogy az orvostudomány és ezen belül a mikrobiológia nem volt elég fejlett ahhoz, hogy ismerték volna magát a kórokozót, a megbetegedést okozó vírust.

Magyarország az 1980-as évek második felében bekapcsolódott a kiterjesztett immunizációs programba. Ez igen kedvezően alakította a védőoltások hazai rendszerét. Kialakult egy folyamatos nemzetközi információs kapcsolat, a WHO-ajánlások alapján lehetőség volt az oltási rendszer felülvizsgálatára és a nemzetközi ajánlások alapján az új ismeretek gyakorlatban való felhasználására.

A körülményektől függően, felnőtteknek gyakran ajánlják a kanyaró, mumpsz, rózsahimlő, tetanusz, hepatitisz B, influenza és pneumococcus (különösen a pneumococcus okozta tüdőgyulladás) elleni védőoltásokat.