Afrika egyetlen szuperbiztonságos laboratóriummal rendelkezik az ebola kutatására

A járvány sújtotta Afrikában egyetlen nagy laboratórium van, amely maximális biztonsági besorolás mellett tud foglalkozni az ebolavírussal, az is messze az érintett térségtől, Dél-Afrikában található - jelentette az AFP hírügynökség.

A 2000-ben korszerűsített johannesburgi Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete (NICD) maximálisan elszigetelten működik, a legmagasabb biobiztonsági szint mellett.

Afrikában nincs több ilyen típusú laboratórium, a világban pedig mindössze tucatnyi ilyen működik, többségük a nyugati országokban.

Egyik munkatársa, Janusz Paweska mostanáig a Sierra Leone-i Freetownban dolgozó dél-afrikai orvoscsoportot vezette. Az ottani állapotokról nyilatkozva egyebek között azt mondta: "Természetesen kézzel fogjuk meg a vért tartalmazó kémcsöveket. Nem tudom, elmondhatom-e önnek de kézzel is nyitjuk ki őket."

A lengyel származású dél-afrikai szakember hozzátette, hogy a freetowni intézmény feladata kulcsfontosságú: feladata egyebek között az, hogy egy tábori laboratóriumban a feltételezett ebolabetegektől levett vért vizsgálja.

Az ebola éppen vérrel és más testnedvvel terjed. A betegség tünetei közé tartozik egyebek közt a hirtelen felszökő láz, hasmenés, hányás és bizonyos esetekben belső vérzés. A vírus hatására összeomlik a szervezet véralvasztó képessége, fellép az elvérzés veszélye, majd a betegség végzetessé válik.

Paweska professzor vasárnap tért vissza Johannesburgba másfél hónapos Sierra Leone-i terepmunka után.

Elmondta: "A járvány lassulóban van, de még mindig vannak új megbetegedések, újabb halálesetek. Kicsi a valószínűsége, hogy félév alatt teljesen megszűnik. Ha kevesebb beteg lesz, a helyi személyzet képzésén fogunk dolgozni" - tette hozzá.

Amikor nincs Freetownban, a professzor védőöltözékben denevéreken végez úttörő kísérleteket.

A denevérek anélkül terjeszthetik az Ebola kongói folyóról elnevezett vérzéses láz vírusát, hogy maguk is megbetegednének, és segíthetnek "a gyógyszerek, vírusölő szerek és védőoltások kifejlesztésében" - fejtette ki Janusz Paweska.

Még egy, a johannesburgihoz hasonló laboratórium "sem képes megakadályozni egy járvány kitörését" - ismerte el a professzor. "Csak diagnosztizálni tud, illetve megállapítani a járvány kezdetét, valamint segíteni a sajátos diagnózisoknak megfelelő, a gyanús esetek vizsgálatához használható reagensek előállításában".

Az ilyen laboratórium szerepe - akárcsak a járványmegfigyelő hálózaté - kulcsfontosságú, de jelenleg mindhárom, az ebolavírus által sújtott, szegényes egészségügyi ellátással rendelkező országban - Sierra Leonéban, Guineában és Libériában - hiányzik.

Paweska szerint a mostani járvány azért olyan erőszakos, mert nem volt megfelelő diagnosztikai létesítmény, és gyenge volt a megfigyelőrendszer is.

Dél-Afrikában viszont a NICD segítségével több alkalommal is sikerült lokalizálni a lázzal és vérzéssel járó, halállal végződő járványokat, például 2004-ben, amikor négyen haltak meg a betegségben. A laboratórium annak a Kongói Demokratikus Köztársaságnak is segítséget nyújtott a járvány leküzdésében, ahol 1976-ban először megjelent a vírus.

Kongó nem rendelkezik négyes biobiztonsági szintű laboratóriummal, de van bizonyos tapasztalattal rendelkező diagnosztizáló rendszere, és "egészen jól elboldogulnak" - mondta Paweska professzor.

"Afrikában sok új vírus jelenik meg" - fejtette ki. "Egy négyes biobiztonsági szintű laboratórium megépítése sokban függ az ország gazdasági lehetőségeitől - tette hozzá.

A laboratórium ára ugyanis csillagászati: "100-150 millió dollár (24,6-37 milliárd forint), a fenntartása pedig évi 10-15 millió dollárba kerül. Összetett műszaki megoldásokat igényel: szükség van a legveszélyesebb kórokozó vírusok kezelésére alkalmas szellőztető, szűrő és más, erre a célra tervezett berendezésekre, hogy ne tudjanak kiszabadulni, és vírustárban tárolni lehessen őket.

| ebola, vírus, fertőzés, eboljárvány
2014-11-27 23:00:33


data-full-width-responsive="true">